Somogyi Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
2015-08-29 / 202. szám
2015. AUGUSZTUS 29., SZOMBAT ^ MEGYEI KÖRKÉP Egyértelmű NEM volt a válasza Fertő Imrének, az MTA doktorának a 7. Balkán konferencián tartott előadása címeként megfogalmazott kérdésére: Lehet-e a mezőgazdaság a gazdasági növekedés motorja? - Elméletileg van történetünk arra, hogy lehet a mezőgazdaság a gazdasági növekedés motorja, de arra is, hogy nem lehet - mondta érdeklődésünkre Fertő Imre. - Ám a kutatás alapján empirikus tény. hogy nem lehet, bármennyire is igyekeztem, hogy kimutassam az ellenkezőjét, nem sikerült. Legföljebb a fejlődő országokban lehet erről beszélni, nálunk nem. Fertő Imre szerint nem csupán a 2007-2008-as világpiaci árrobbanás miatt, hanem a politikusok időről-időre megjelenő olyan nyilatkozatai miatt is fontos a téma, miszerint a mezőgazdaság fogja megváltani az országot. - Tiz Közép-Kelet Európai országot vizsgáltam 1990 és 2011 között - tette hozzá az MTA doktora. - Méghozzá azt, hogy miként aránylik egymáshoz az egy főre jutó GDP és az egy főre jutó mezőgazdasági GDP. Ebből egyértelműen kiderült, hogy nem okozza a magas mezőgazdasági GDP az egy főre jutó magas általános GDP-t. A kérdésre, miszerint a kutatás eredményéből le lehet-e vonni azt a következtetést* hogy a mezőgazdaságba akkor nem is érdemes túl sokat invesztálni, Fertő Imre szintén határozott nemmel válaszolt. - A mezőgazdaság alakulásának ugyanis vannak egyéb rendkívül fontos hatásai is a gazdaságra - mondta ráadásul egyre inkább felértékelődik az életünkben az egészséges élelmiszerek szerepe. Nagyon fontos, hogy mi kerül az asztalunkra, az ilyen jellegű kutatásokat a Kaposvári Egyetem is egyre inkább preferálja. A Kaposvári Egyetem meghatározó szerepet játszik már nem csak Somogy agrárgazdájkodásában, jelentősen bővíti külföldi kapcsolatait A Kaposvári Egyetemen tartják a 7. nemzetközi Balkán-konferenciát Nyugati kérdések, balkáni válaszok ► Folytatás az 1. oldalról KAPOSVÁR A civilizációk közeledését, egymás megismerését szolgálja, ezen túl pedig segíti a tájékozódást globális világunkban, s igyekszik választ adni a mai világrend számos kihívására a 7. Nemzetközi Balkán Társadalomtudományok Konferenciája. Melynek az idén először a Kaposvári Egyetem ad otthont, s amelyet a török állami Saka- rya Egyetem hívott életre. A tudományos eszmecserét korábban Koszovóban, Bosznia-Hercegovinában, Macedóniában és Szerbiában is megrendezték. Pénteken 160 résztvevő érkezett Kaposvárra, közülük 25 magyar előadó, s további 40 egyetemről is küldtek képviselőket, többek között Törökországból és Azerbajdzsánból.- Ma egyre inkább fontos egymás megértése és megismerése, valamint a jó gyakorlatok alkalmazása és elterjesztése - idézte Varga József, a Gazdaságtudományi Kar dékánhelyettese Szávai Ferenc rektor üdvözlőlevelét, a rektor ugyanis halaszthatatlan dolga miatt nem tudott részt venni a konferencia megnyitóján. - Ezért is alakult meg 2013 nyarán a Kaposvári Egyetemen az Iszlám Tudományok Intézete, mely elsősorban az iszlám bankrendszer eredményeit kívánja megismerni. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a modernizáció nem azonos a nyu- gatiasodással, és önmagában nem vezet egyetemes civilizáció kialakulásához. A civilizációk közötti viszony módosul, a Nyugat relatív befolyását tekintve visszaszorul mind politikai, mind gazdasági értelemben. Ám a közlekedés és a kommunikáció fejlődése egyre intenzívebb kapcsolattartást tesz lehetővé a világ más-más pontján élő, de azonos kulturális, technikai identitással rendelkező emberek között. A Kaposvári Egyetem a keleti nyitás politikájának megfelelően szerződést kötött több török egyetemmel is. Varga József köszöntőjében rámutatott: a mai világrend számos kihívást támaszt elsősorban a nyugati világgal szemben. - Ilyen a népesség elöregedése, a munkaerőhiány - emelte ki a dékánhelyettes -, az egyéni fogyasztás előtérbe kerülésével egyre jobban eladósodnak a fejlett országok polgárai, s egyre nagyobb méreteket ölt az antiszociális viselkedés. Mindeközben a család egyre inkább veszít fontosságából, s csökken az önkéntesek és növekszik a harmadik világból érkezők száma. Ezekre a kihívásokra is igyekszik választ adni a 7. Balkán-konferencia Kaposváron. Márkus Kata Török agrárminta? Kedvező növekedést tudtak fölmutatni a válság időszakában is A Nyugat-balkáni országok magas mezőgazdasági potenciállal, alapvetően kedvező földrajzi adottságokkal rendelkeznek, ugyanakkor vannak még jelentős kiaknázatlan természeti kapacitásaik. Törökország viszont külön kategóriát képez e tekintetben. Csonka Arnold, a Kaposvári Egyetem oktatója fogalmazott így A Balkán szerepe és jelentősége az Európai Unió élelmiszer-gazdaságában című előadásában a 7. balkáni konferencián a Kaposvári Egyetemen. - De a cím alighanem fordítva is megállná a helyét - kezdte előadását Csonka Arnold, majd rövid áttekintést adott, miként tudnak bekapcsolódni a vizsgált országok a nemzetközi élelmiszer-kereskedelembe. - A térség mezőgazdasága sokszínű, nem lehet egységesjellemzőkkel leírni. Az viszont határozottan megállapítható, hogy az unió jelentős részt képvisel a vizsgált országok export- és importforgalmából úgy, hogy az importforgalom majdnem minden esetben nagyobb. Vagyis az unió országaiból ezekbe az országokba áramló agrártermékek aránya lényegesen nagyobb, mint fordított irányba. Kivétel Törökország, ahol az unióval kapcsolatban jelentősen tudnak profitálni, jelentős tartalékaik vannak, s életképes agrárszektorral rendelkeznek. Csonka Arnold kitért előadásában a bruttó mezőgazdasági termelési index alakulására 2003 és 2013 között, kiemelte: az Európai Unióban csekély, háromszázalékos növekedés volt 2003 és 2008 között, majd 2008 és 2013 között stagnált az index.- Törökország viszont kedvező növekedést tudott fölmutatni a 2008 előtti és utáni időszakban is úgy - mondta -, hogy viszonylagos stabilitás jellemezte, s ez rendkívül fontos a mezőgazdasági termelők életképessége szempontjából. Több utas és jármű a balatoni kompon Jó főszezont zártak a hajósok BALATON Miközben szombati, idei utolsó programhajóira csalogatott a Balatoni Hajózási Zrt., már kasszát is csinált a társaság az augusztus 23-ig tartó főszezonról. E szerint a tavalyi kiemelkedően jó szezon számait többé-kevésbé sikerült idén is hozniuk a hajóknak. Fellendült a programhajózás, a hőség- riadós időjárásban kevesebben szállak hajóra napközben, az este induló hajók azonban népszerűek voltak. Veigl Gábor, a Balatoni Hajózási Zrt. értékesítési igazgatója arról számolt be az MTI-nek: a személyhajók 579 ezer utast szállítottak augusztus 23-ig, ami ugyan kétszázalékos forgalomKompjárat Szántód és Tihany között. Kelendőek voltak a programhajók csökkenés, ugyanakkor az árbevétel a változatlan jegyárak mellett is három-négy százalékkal nőtt. Ez annak köszönhető, hogy a drágább, hosszabb utazást nyújtó program- és túrahajókra többen váltottak jegyet. A Szántód-Tihany között közlekedő kompon 825 ezren utaztak, összesen 289 ezer járművet szállítottak, ebből 49 ezer kerékpárt. A tavalyi főszezonhoz képest négy-négy százalékkal emelkedett a szállított utasok és járművek száma, és folytatódott a kerékpárturizmus bővülése is. A menetrendi hájók szeptember 13-ig az utóidényi rend szerint járják a tavat. F. I. Munkát szereztek 45 embernek SOMOGY Több mint ötszáz megváltozott munkaképességű embert regisztráltak a Magyar Vöröskereszt Somogy Megyei Szervezetének szaktanácsadói a Foglalkoztatást segítő rehabilitációs szolgáltatási rendszer kialakítása Somogybán című projekt keretében. Közülük negyvenötnek sikerült munkát adni. - A 2013-ban indult projekt fő célja az volt, hogy a Somogybán élő megváltozott munkaképességű emberek számára lehetőséget biztosítson munkáltatókkal, állásközvetítőkkel, valamint jogi, rehabilitációs, és pálya- orientációs tanácsadókkal egy helyen történő személyes találkozásra, szabad munkahelyek, foglalkozások megismerésére. Az egyre bővülő munkáltatói kapcsolatrendszer birtokában lehetőségünk nyüt segíteni a munkavállalásukat - mondta Sótonyi Tiborné megyei igazgató. - Ezek az álláskeresők a munkaerő-piacon nincsenek könnyű helyzetben, sok az alacsony iskolai végzettségű és a hosszú inaktivitásban eltöltött idő is rontja elhelyezkedési esélyeiket. Ugyanakkor ösztönözhetők az újbóli munkavégzésre. Főként betanított munkára tudták kihelyezni őket, többségében Kaposváron, kisebb részben Nagyatádon és Segesden. Ezen kívül adminisztrátor, szociális és mentálhigiénés munkatárs, szociális segítő, takarító, udvaros és eladó állásokban dolgoznak. i lh1 fiT« Utánpótlás. Már a középiskolások is érdeklődnek az agrárium iránt
