Somogyi Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

2015-08-22 / 196. szám

g GAZDASÁG-BELFÖLD 2015. AUGUSZTUS 22., SZOMBAT Emelik a minimálbért januártól a csehek ÍÁGA A cseh kormány januártól 8 százalékkal emeli a minimál­bért, néhány éven belül már har­madszor. A minimálbért havi 700 koronával (1 korona=ll,44 forint), 9900 koronára emelik meg. Az egészségkárosodással élő alkal­mazottak minimálbére ugyanak­kor 1300 koronával, 9300 koroná­ra nő - jelentette be Bohuslav So- botka miniszterelnök. A szociál­demokraták vezette koalíciós kor­mány a programjában arra köte­lezte magát, hogy a minimálbért fokozatosan az átlagbér kétötödé­nek szintjéhez közelíti. Az idei el­ső negyedév végén a csehországi havi átlagbér 25 306 koronát tett ki, ennek kétötöde 10 122 korona lenne. Minimálbért jelenleg az alkal­mazottak 2,3 százaléka kap. A szakszervezetek ezerkoronás bér­emelést követeltek, míg a munka­adók csak ötszáz koronásat, mert szerintük a megnövekedett bér­terhek következtében romlani fog a vállalatok versenyképessége. Csehországban a gazdaság 4,4 százalékkal nőtt a második ne­gyedévben éves összevetésben, a legnagyobb ütemben az EU-ban, a GDP-arányos államháztartási hiány 2 százalék alatti. MW Megegyeztek a partok az áfakulcsról 8UKAREST A román parlamenti pártok öt helyett négy százalék- pontos januári áfacsökkentés­ben állapodtak meg. Továbbá ar­ról is, hogy 2017-től további 1 szá­zalékkal, 19-re mérséklik az áfát. A Ponta-kormány eredetileg is négy százalékpontos áfacsökken­tést tervezett, de a liberális ellen­zék akkor ragaszkodott az öthöz. A kormány igazodott az ellenzék­hez, így a parlament megszavazta a 19 százalékos áfát. Klaus lohan- nis államfő azonban visszaküldte a parlamentnek törvényt, így lett az ötből most négy százalékpont. 2016-ban a hiány a GDP 2 szá­zaléka lehet: Románia így is meg­haladná a vállalt 1,2 százalékos hiányt. Emiatt, és az orvosok­nak tett 25 százalékos kormány­zati béremelési ígéret fenntart­hatósága miatt is aggodalmát fe­jezte ki a nemzeti bank és a költ­ségvetési tanács is. MW Horváth: Nem cél, hogy a szabálysértő tanárt kirúgják Megosztó kódex Tiltakoznak a pedagógus szak- szervezetek a nemrég nyil­vánosságra hozott etikai kó­dex ellen. Feleslegesnek tart­ják már a létét is, mivel néze­tük szerint elegendő a meglévő szabályozás. Az alkotó pozitív iránymutatásról beszél. Csejk Miklós miklos.csejk@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Mivel a magyar társadalom egészében sincsen társadalmi közmegegyezés ko­runk etikai kérdéseinek tekin­tetében, ezért többek szerint ab­szurdnak tűnik a felvetés, hogy az egyik legkényesebb terüle­ten, a hazai oktatásban viszont legyen. A napokban a Történe­lemtanárok Egyesülete állásfog­lalásban bírálta a pedagógusok etikai kódexét. Elfogadhatatlan­nak tartják, hogy a kódex egy „több száz éves, a XXI. század ki­hívásainak nem megfelelő peda­gógusképet és értékrendet” kí­ván kötelezővé tenni, mint pél­dául a távolságtartást, komolysá­got, méltóságot tükröző magatar­tást, hagyományos öltözködést. Az egyesület az ellen is tiltako­zik, hogy a kódexben „érzése­ket tesznek kötelezővé”. Ilyen például, hogy „át kell érez­ni a köznevelési törvényben meghatározott érdekek fon­tosságát”. Szerintük egy pe­dagógusnak arra kell töre­kednie, hogy autonóm, alko tó értelmiségi legyen. Galló Istvánná, a Pedagógu­sok Szakszervezetének (PSZ) el­nöke szerint sincs szükség ilyen kódexre. A Hír TV-ben kifejtet­te, miért. „A pedagógus társada­lom megosztott az etikai kódex kérdésében. A többség nem tart­ja fontosnak, hogy egyáltalán le­gyen etikai kódex. A pedagógu­sokra vonatkozik a nemzeti köz­nevelésről szóló törvény, a köz- alkalmazottak jogállásáról szó­Hárman ugyanarról - tartani lehet a túlszabályozástól HORVÁTH PETER (NEMZETI PEDAGÓ- A kódex pozitív, nem az a cél, hogy bárkit ki­rúgjanak a meg­szegése miatt. Nem valószínű, hogy a tanárok tö­megesen feljelentenék egymást. MENDREYLÁSZLÓ (PDSZ;; A közok­tatást az utolsó négyzetcentiig le­fedték a különbö­ző törvényekkel. Amit eddig nem szabályoztak - mint például a vi­selkedést azt nem is kell. GALLOISTVANNE (PSZ): Az etikai kó­dexnek nincs más célja, mint meg­félemlíteni, totá­lis ellenőrzés alatt tartani a pedagó­gusokat. A többség szerint nem kellenek ezek az előírások. ló törvény, és ezek a viselkedés­re vonatkozó szabályokat is tar­talmaznak.” Hozzátette, a peda­gógusnak a jogszabályokon kí­vül van munkáltatója is, telje­sen fölösleges egy etikai kódex­ben neki még további szabályo­kat leírni. Azt is kétségbe vonja, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar­nak van-e törvényi felhatalmazá­sa a jogszabályalkotásra. Szerin­tük nincsen, ezért Alkotmány- bírósághoz fordultak. A legna­gyobb baj a PSZ szerint, hogyha ezt az etikai kódexet elfogadják, a pedagógusokat bárki feljelenthe­ti a kódex rendkívül tágan értel­mezhető megfogalmazásai miatt. „Korbács és szájkosár” kó­dexnek tartja a Pedagógusok Demokratikus Szakszerveze­te (PDSZ) a pedagógusok eti­kai kódexének tervezetét. A PDSZ aláírásgyűjtést indí­tott, néhány napja már több mint félezer aláírásnál tar­tottak. Mendrey László, a PDSZ elnöke sem tartja jó­nak szubjektív mérlegelé­sen alapuló megfogalmazá­sokat a kódexben. Szerinte a szólásszabadság korlátozásaként is lehet értelmezni, hogy az isko­lai problémáknak az iskola falai között kell maradnia. Horváth Péter, a Nemzeti Peda­gógus Kar vezetője viszont erő­sen túlzónak tartja a szakszerve­zetek kritikáját, hogy az önálló­an gondolkodó pedagógusok pá­lyáról való eltávolítása a cél. Hor­váth kijelentette, a rövid szoknya vagy dohányzás miatt nem rúg­nak ki senkit. Nem az a szándék, hogy az etikai kódexszel adjanak lehetőséget a fenntartónak, hogy elküldjön embereket a pályáról. Szerinte a kódex bizonyos érte­lemben iránymutatást ad arra, mi lenne a jó, idilli állapot, de a véleményeket, kritikákat figye­lembe veszik majd, és változtat­ni fognak az etikai kódex tartal­mán, ha szükséges. Október 4-ig várják a módosítási javaslatokat. Biztosítani kell a menzán az indokolt diétát DEBRECEN „A közétkeztetésben szeptember 1-jétől kötelező lesz biztosítani az orvosilag indokolt diétás étkezést, amire nincs még minden szolgáltató felkészülve” - hangzott el tegnap azon a fó­rumon, amelyet a gluténmen- tes élelmiszerek legnagyobb ha­zai gyártója, a Civita Food Kft. rendezett a debreceni Farmer expón. Vaszkó Gábor ügyveze­tő szerint ma Magyarországon nincs államilag garantált mi­nősítése a gluténmentes élelmi­szereknek. A gluténérzékeny- ség Európában, közte Magyar- országon is a lakosság egy-két százalékát érinti, de amíg Ang­liában a 20 százalékot eléri az egészségtudatosán, gluténmen- tesen étkezők aránya, addig ha­zánkban ez az arány mindössze két-három százalék. Vaszkó Gá­bor elmondta, hogy cégük éven­te 4000 tonna gluténmentes tésztát és 300 tonna GMO-men- tes olajat állít elő, aminek egy ré­szét jelenleg Agliába és Románi­ába szállítják, de már előrehala­dott tárgyalásokat folytatnak az exportról Ausztriával, Németor­szággal és Svédországgal is. A gluténmentes étkezés betartása sokkal nehezebb. „A gyermekétkeztetésben, a szociális- és a kórházi étkez­tetésben szeptejnher elsejétől kötelezően biztosítani kell az orvosilag indokolt diétát, ami mintegy 200 ezer embert érint” - hangoztatta a Lisztérzéke­nyek Országos Egyesületének elnöke. Koltai Tünde szerint az allergiamentes diétát köny- nyebb betartani, mert csak el kell hagyni az allergén termé­keket, mint például a tojás, a tej, a szója, vagy a hal. Ugyanakkor a gluténmentesség - egy kiló- grammnyi étel 20 milligramm glutént tartalmazhat - betar­tása már sokkal nehezebb, egy kanál liszttel is be lehet vinni a megengedettnél nagyobb meny- nyiséget az ételbe - magyaráz­ta Koltai Tünde. Az egyesület elnöke ezért a szolgáltatók felkészítését tart­ja nagyon fontosnak az allergia­mentes étkezés biztosításában, ugyanakkor a hatóságoknak is fel kell készülniük a hatékony ellenőrzésre. MTI Athén odacsapott a magyar államadósságnak - Tartja a kormány a tervezett 2,4 százalékos hiánycélt Rég nem volt ilyen jó állapotban a költségvetés MAGYARORSZÁG Elsősorban a gö­rög válság hullámhegyei- és völ­gyei, s főként a megszorítások­ról tartott népszavazás bejelenté­se rázta meg annyira a pénzpia­cokat, hogy a újra 80 százalék kö­zelébe ugrott a magyar, GDP-hez viszonyított államadósság. Bár hatalmasnak tűnik a távolság Athén és a budapesti államadós­ság-kezelő között, a kapcsolat mégsem légből kapott. Ugyanis a görög krízis bizalmatlanná tette a térség államaival - így Magyar- országgal - szemben a befektető­ket, ezért néhány hónap alatt 5,3 százalékkal értékelődött le a ma­gyar fizetőeszköz. Mivel az állam- adósság jelentős részét - megkö­zelítőleg 40 százalékát - euró ala­pú államkötvények adják, a forint leértékelődésével ezek törlesztése - ahogy korábbail a devizahitele­sek estében az árfolyamkockázat tette - megemelkedik. A Magyar Nemzeti fiánk jelen­tése szerint ez az árfolyam-hatás 508 milliárd forinttal ugrasztottá meg az államadósságot, további 397 milliárd forinttal pedig a net­tó hitelfelvétel járult ehhez hoz­zá. Utóbbiból a Magyar Fejleszté­si Banknak a Budapest Bank ál­lami megvásárlásához nyújtott hitele 195 milliárd forintot tett ki. így összesen 2 százalékpont­tal 79,6 százalékra ugrott vissza a GDP arányos adósságráta. Ezzel párhuzamosan a költ­ségvetés GDP-hez viszonyított Év végén ismét csökkenhet a bruttó adósság mértéke hiánya mindössze egy száza­lék volt. TARTHATÓ A HIÁNYCÉL A kedvező reálgazdasági folyamatok miatt továbbra is reális a 2015-re kitű­zött 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél, a kormány ezután is elemzi a folyamatokat és figyel arra, hogy a fegyelmezett gaz­dálkodás fennmaradjon - mond­ta Banai Péter Benő, a Nemzet- gazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős állam­titkára. Hozzátette: a követke­ző években a konvergenciaprog­ramban, illetve a 2016-os költ­ségvetésben szereplő kitekin­téssel megegyezően, csökkenő hiánypályával számolnak, így 2016-ban 2, míg 2017-ben pedig 1,7 százalékos GDP-arányos hi­ánnyal kalkulálnak. Banai Péter Benő arra a kérdés­re, elég lesz-e a költségvetésben a kockázatok kezelésére rendelke­zésre álló összeg, vagy intézke­déseket kell hoznia a kormány­nak, kifejtette: a rendkívüli kor­mányzati intézkedések tartalék előirányzat 100 milliárd forintos keretének döntő részét már váló­ban átcsoportosították. Ezek kö­zül kiemelte, hogy a kormány a gazdasági célú illegális határát­lépőkkel kapcsolatos problémák kezelésére két lépésben közel 30 milliárd forintot csoportosított át váratlan kiadásokra. A központi költségvetésben ugyanakkor van még egy 30 milliárd forintos országvédel­mi alap, amelyet a kormány ok­tóbertől felhasználhat abban az esetben, ha úgy is tartható a 2,4 százalékos GDP-arányos hiány­cél. MW íii ífiii í ”IiTh [fii inmflrcsrcM í7skt?w lasoKioi • gondosan kerüli a szenvedély- betegségek kialakulását, ennek veszélye esetén azonnal megfe­lelő segítséget kér • küzd az elszürkülés, az üres, rutinból végzett munka és a ki­égés ellen. vonatkozó előírásain túl munká­ja során külső megjelenésével is kifejezi hivatása rangját, tisz­teletét' • tartózkodik a szélsősé- Ik ges vagy környezetéből UiiiIllik megbotránkozást ki- !ír fi Mi váltó megnyilvánu­M <Tlí uT¥fi i C^tiM 1 IBM- :;/ Az államháztartás adós­sága a GDP százalékában

Next

/
Oldalképek
Tartalom