Somogyi Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

2015-08-17 / 192. szám

2015. AUGUSZTUS 17., HÉTFŐ BELFÖLD-KÜLFÖLD f 50 ezer hektoliter olasz import bort zárolt a magyar 1 .1* hatóság. Az olaszok meg három importáló pincészet'* a ellen kezdtek jövedéki vizsgálatot (Fotónk illusztráció) Jtr\ Olaszországból annyi pénzért lehet behozni egy liter bort, mint amennyit egy kilogramm legrosszabb minőségű olasz szőlőért fizetnek felvásárlás­kor. Rejtélyes, hogy így a fel­dolgozás és a szállítás költsé­gét hogyan fizetik ki. A magyar szőlőtermesztők mindenesetre tiltakoznak, szerintük ezért fi­zetnek a felvásárlók keveset a magyar borszőlőkért. Fábos Erika kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Tavaly 300 ezer hektoliter lédig bor érkezett ha­zánkba Olaszországból. És hogy mi lett belőle? Magyar bor. Pon­tosabban, aki szemfüles, a pa­lack hátcímkéjén kiböngészhet­te, hogy ez csak egy Magyaror­szágon, feldolgozott termék, de a polcon pont úgy néz ki, mint­ha hazai lenne. Ez úgy lehetsé­ges, hogy kevernek hozzá egy kis magyar bort, aztán mehet is - legtöbbször a legalsó - polcra. A bejövő tételek közül 50 ezer hektoliter olasz bort zárol­tak. Három olyan pincészet el­len is jövedéki vizsgálat indult Olaszországban, akik importál­nak hozzánk bort. Az ügyben a Földművelésügyi Minisztéri­um (FM) azonnali hivatalos tájé­koztatást kért az illetékes olasz borászati hatóságtól, és a min­tákat vizsgáló laboratóriumtól is. Amíg az olaszok nem adnak megfelelő garanciát a tételek eredetére vonatkozóan, addig azok hazánkban nem hozhatók kereskedelmi forgalomba. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biz­tonsági Hivatal (NÉB1H) Borá­szati és Alkoholos Italok Igazga­tósága mindenesetre megvizs­gálta az összes érintett tétel, de kizárólag minőségi kifogások és érzékszervi hibák fordultak elő. Barátossy Gábor, a Borásza­ti és Alkoholos Italok Igazgató­ságának igazgatóhelyettese la­punknak azt mondta: mielőtt forgalomba hoznák, minden kül földről érkező bort megvizsgál­nak a NÉBIH laboratóriumában. Ez egy modern analitikai labor, ahol az utolsó atomig tudják azo­nosítani a borokban lévő anya­gokat. Nem csak azt tudják ki­mutatni, hogy előfordul-e hozzá­adott cukor, de azt is, hogy pon­tosan milyen növényből szár­mazik. Ezen kívül édesítőszert, vizet, színezéket és sok egyéb anyagot keresnek, amelyek az előírások szerint nem lehetnek a borban. „Nemcsak a forgalma­zás előtt vizsgáljuk a borokat, ugyanis azokat kötelező a beér­kezést megelőzően bejelenteni a hatóságnak - mondta Barátossy Gábor. - így van olyan tétel, ami­ből kétszer is mintát veszünk.” A hazánkba érkező lédig bo­rászati termékek mennyisége - az utóbbi évek szigorú hatósági Nem hamis, csak sejtvízzel hígítják Az alföldi szőlőtermesztők múlt héten tüntettek is az olcsó olasz borok ellen. Az import szerintük el­lehetetleníti a legnagyobb magyar bortermelő vidék, a kunsági borvi­dék termelőit, mivel nem tudnak versenyezni az olcsó olasz termé­kekkel. Budavári László, a gazdák képviselője azt mondta: szerintük a szőlőtermesztőknek nincs meg­felelő érdekképviselete hazánk­ban, ezért kerülhet ennyi olcsó bor az országba. „Az Olaszországból származó adatok alapján tavaly 24 centet - 72 forintot - fizettek a legrosszabb minőségű szőlőért a felvásárlók - mondta Budavári László. - Egy liter borhoz, 1,4 kilo­gramm gyümölcs kell, a feldolgo­zás is pénzbe kerül és az is, hogy elszállítják Magyarországra. Eh­hez képest, már 72 forintért is le­het venni olasz bort. Rejtély, hogy hogyan, de ebben valami sántít, az biztos.” Az eddigi laboratóriumi eredmények mindenesetre nem igazoljáka hamisítást. Egyes elmé­letek szerint, az lehet a megoldás, hogy a szőlőből nagy tételben ké­szülő gyümölcssűrítmény előállí­tásakor keletkezett sejtvíznek ne­vezett anyaggal hígítják ezeket a borokat. Az ugyanis elég érdekes, hogy az olasz import borok egysé­gesen 9 fokos erősségűek, és na­gyon silány a minőségük. Jobb és több a szőlő, mint tavaly A korai fajtákat már szedik ha­zánkban, egy-két nappal előbb kezdődött a szüret, mint tavaly. Legelőbb a dél-balatoni borvi­déken álltak neki, de Sopron­ban és az Alföldön is szedik a szőlőt. Az elmúlt évi mennyi­ségnél bő húsz százalékkal na­gyobb a termés. Ez a kedvező időjárásnak és annak köszön­hető, hogy a szőlőbetegségek­kel sem kellett megküzdeniük a termesztőknek. A gazdák azt remélik, hogy növekedni fog a felvásárlói ár. Ez tavaly 80 és 90 forint között mozgott kilón­ként, és az önköltséget is alig fedezte. Idén 110 és 120 fo­rinttal számolnak ellenőrzéseinek köszönhetően - évről-évre jelentősen csökken: míg 2013-ban még több mint 535 ezer hektó bor érkezett, ta­valy „csak” 300 ezer, idén pedig eddig 125 ezer hektoliternél tar­tunk. Sümegi Zsombor, a Hegy­községek Nemzeti Tanácsának szakmai vezetője a!zt mondta: tavaly éppen azért vezették be az asztali borokra az ellenőrzé­si díjat, mert úgy gondolták visz- szatartó ereje lesz, ha több vizs­gálatot el tudnak végezni ezek­nél a boroknál. Úgy látja ennek eredménye is van, kevesebb im­port bor jön és a felvásárlók egy­re inkább a magyar szőlő felé fordulnak, az előrejelzéseik sze­rint emelkednek is a felvásárlá­si árak. „Azért lehet ennyivel olcsóbb az olasz bor, mert más techno­lógiával dolgoznak a szőlésze­tek - mondta lapunknak Süme­gi Zsombor. - Ott 170-200 má­zsa is megterem egy hektáron, amíg nálunk ugyanabból csak 80-120-at tudnak szüretelni.” Ősztől 1200 milliárdra pályázhatnak a megyék BUDAPEST Elfo­gadta a kor­mány a megyék és a megyei jo­gú városok ál­tal elkészített integrált terü­leti programo­kat - tájékoz­tatott Rákossy Balázs, az NGM EU-források fel- használásáért felelős államtit­kára. Ezzel megnyílt az út a Te­rület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) végre­hajtása előtt, a csaknem 1200 milliárd forint fejlesztési forrás­ra kiírt első pályázatok hamaro­san megjelennek. A TOP célterü­lete Magyarország Budapesten és Pest megyén kívüli területe. A tervezési és végrehajtási folya­mat decentralizált, így a 18 me­gye és a 22 megyei jogú város a maga által tervezett integrált te­rületi programok alapján juthat támogatáshoz. 18 megye és 22 megyei jogú város juthat jelentős támogatásokhoz. A kormány minden megye és megyei jogú város számára meg­határozott egy keretösszeget, amelyre a helyi gazdaságfejlesz­tési és munkahelyteremtő prog­ramjaikat tervezhették. A megyék 799 milliárd forin­tos keretösszegre, míg a megyei jogú városok további 387 milli­árdos keretre tervezték meg fej­lesztési programjaikat. A TOP el­sődlegesen a helyi közvetlen gaz­daságfejlesztést támogatja, a me­gyék és megyei jogú városok sa­ját fejlesztéseihez biztosít forrá­sokat - hangsúlyozta az NGM ál­lamtitkára. Az integrált területi progra­mok elfogadása az egyik előfel­tétele volt a pályázati felhívá­sok megjelentetésértek. Ezeket a Nemzetgazdasági Minisztérium minden érintett területi szereplő­vel közreműködve készíti elő an­nak érdekében, hogy a TOP ke­retében meghirdetendő felhívá­sok - a szakpolitikai követelmé­nyeken túl - a területi igények­kel összhangban jelenjenek meg - fogalmazott Rákossy Balázs ál­lamtitkár. A végleges pályázati felhívá­sok várhatóan most ősszel jelen­nek majd meg. MTI Rákossy Balázs Egységes vidékfejlesztési stratégiára és erősebb önkormányzatokra lenne szükség Ki menti meg az elnéptelenedő kisfalvakat? MAGYARORSZÁG A kisebb települé­seken 30 kilométeres körzetben nincs megfelelő munkahely és közlekedés - mondta a Világgaz­daságnak Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke. Tart attól, hogy a követke­ző években sorra megszűnnek az aprófalvak. Legjelentősebben, 14 százalékkal az aprófalvak (vagyis az 500 főnél kevesebb lakosú köz­ségek) népessége csökkent az el­múlt 14 évben a KSH szerint, eze­ket a településeket fenyegeti leg­inkább az elnéptelenedés. Gémesi György, a MOSZ az el­nöke szerint is csak úgy állít­ható meg az elnéptelenedés, ha munkahelyeket teremtenek. Er­re egyedül a vidékfejlesztés ad­hat esélyt - mondta. Ha a követke­ző, 2014-2020-as uniós ciklus for­rásait egy vidékfejlesztési straté­gia mentén használjuk fel, akkor a magyar vidéknek lesz esélye a felemelkedésre. Ezzel megállítha­tó lenne a népesség gyors csökke­nése a falvakban. A problémát Schmidt Jenő rész­ben abban látja, hogy 2007 és 2013 között pont azok a térségek kapták a legkevesebb pénzt, ahol a legtöbb az aprófalu, és amelyek­nek a legnagyobb szüksége lett volna a forrásokra. A Dél-Dunán- túlon, Borsod és Nógrád megyé­ben különösen rossz a helyzet a TÖOSZ elnöke szerint, aki sürgős­lépéseket szorgalmaz azért, hogy megakadályozzák az elnéptelene­dést ezekben a térségekben. Schmidt: Megállítani a leszakadást! A dél-dunántúli kisvárosokban úgy állítható meg a folyamat, ha új munkahelyek létesülnének, amit csak az állam segítségével meg­oldható. Schmidt Jenő azonban Gémesi: Arányos forráselosztást! úgy véli, nem közfoglalkóztatásra lenne szükség, hanem arra, hogy a pontszerű fejlesztés helyett na­gyobb területeken történjenek be­ruházások az infrastruktúrába, a humán szolgáltatásokba, az okta­tásba. Olyan munkára van szük­ség, amely hozzáadott értéket te­remt, ehhez pedig elengedhetet­len az oktatás fejlesztése. Egy fa­luban ma arányosan fele annyi vállalkozás van, mint egy város­ban, és harmadannyi, mint Buda­pesten. Az ott élők személyi jöve­delemadó-alapja 20-30 százalék­kal alacsonyabb, mint az orszá­gok átlag. Schmidt Jenő hangsúlyozta: nagy feladat lenne az aprófalvas vidékek fejlesztése, ami ha nem történik meg, akkor a teljes lesza­kadás vár egyes területekre. Az új operatív programok alapján a TÖ­OSZ elnöke most azt tapasztalja, hogy a folyamat megfordítására törekednének, pedig lenne forrás a következő uniós fejlesztési cik­lusban erre. Gémesi kiemelte: gyenge ön- kormányzatokkal nem lehet meg­állítani az elnéptelenedést. „Erősí­teni kell a polgármestereket, akik­nek nem csak a közmunkaprog­ram keretein belül kellene felada­tot adni, mert ennél sokkal többet tudnának tenni a vidék felemelke­déséért” - hangsúlyozta a MOSZ elnöke. Gémesi egyelőre nem lát­ja, hogy visszafordulna az elnép­telenedés a kisebb településeken. Szerinte ha a falvak alig kapnak pénzt, akkor ez csak felerősíti a tendenciát. A MOSZ elnöke úgy látja, hogy arányosan kellene szét­osztani a forrásokat. H. J. u

Next

/
Oldalképek
Tartalom