Somogyi Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

2015-08-12 / 188. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2015. AUGUSZTUS 12., SZERDA Rokonok a Balatonnál Rogán Antal „felszólamlása” nyomán mégsem most, ha­nem csak augusztus 23-a után kezdik el az M7-esen a szalag- korlátcserét. árt az néha, ha egy poli­tikusnak balatoni a rokonsá­ga... F. I. HÍREK Gyűjteményüket népszerűsítenék A héten megnyíló ko­molyzenei fesztiválhoz kapcso­lódó kiállítást rendezett a Ta- káts Gyula könyvtár. A tárlaton zeneszerzőkről szóló könyvek szerepelnek, illetve bele lehet hallgatni a CD-kbe is. Ezzel a könyvtár a zenei gyűjteményét szeretné népszerűsíteni. K.G. Szalmabála és tarló égett SZULOK-KA LÍVIÁN C S A - S Z A BAB Negyven kocka- és ötven kör­bála, valamint egy farakás ka­pott lángra Szabáson az állat­tartótelepen. A nagyatádi tűz­oltók három vízsugárral oltot­ták a tüzet. Szülök és Kálmán- csa között lángra kapott a tar­ló, a tűz a szomszédos akácost veszélyeztette. K.G. Ismét lehet úszni a fedett medencében 4P0SVAH A vízforgató beren­dezés cseréje és a karban­tartási munkálatok miatt volt zárva a 25 méteres medence a kaposvári fürdőben. Kedd­től ismét használhatják az úszni vágyók. M.K. Eladják a krokodilokat, órásteknősöket szívesebben nézünk Krokodilkönnyek helyett kedves páncélosok Eladja minden krokodilját az országban egyedülálló kroko­dilkülönlegességeket bemuta­tó balatonszárszói hüllőfarm. A tulajdonos a hírekkel ellentét­ben nem zár be, csak szezoná­lissá teszi vállalkozását. Szűcs Tibor tibor.szucs@mediaworks.hu BALATONSZÁRSZÓ - Egy racioná­lis döntést kellett hoznom, mert a jelenlegi formájában a hatal­mas költségtényezők miatt fenn­tarthatatlan a krokodilfarm - mondta megkeresésünkre Pécsi Tibor, a szárszói nyilvános terrá- rium tulajdonosa, aki néhány év­vel ezelőtt Kaposváron számolta fel vállalkozását. A milliós nagy­ságrendű fűtésszámla kitermelé­se nem egyszerű feladat, s most már túlmutat a lehetőségeken - vallja be a terrarista, aki el­mondása szerint négy esztende­je veszteségesen üzemeltette ba­latonszárszói hüllőházát. - Hiá­ba a nagy szerelem a krokodilok iránt, 53 évesen gondolnom kell a jövőmre, nem tarthatom fenn csak ezért a krokodilfarmot, ha úgy tetszik, át kell szabnom a profilt, s az igények szerint ala­kítani a terráriumot. A teknősöket, az órásteknősö­ket, melyek közül a négy legna­gyobb megtalálható nála, sokkal jobban kedvelik a látogatók a vi­lág legkülönlegesebb krokodiljá­nál is. Köztük a legnagyobb egy 18 éves, 46 kilogrammos ked­ves páncélos, akinek komoly ra­jongótábora van már, hisz volt olyan fővárosi látogató, aki csak az ő kedvéért kerekedett fel Ba­latonszárszót megcélozva a nya­ralás alatt.- A ragadozókon általában gyorsan átfutottak a családok, de a teknősöket órákig elnézegetik, várják, mikor mozdulnak meg, követik őket a gyerekek, szóval egy igazi program. Ezért muszáj eladnom a krokodilokat - mond­ja, hozzáteszi: ígéretes tárgyalá­sokat folytat mind a huszonnégy egyedről, de szinte biztos, hogy egyik sem Magyarország vala­melyik állatkertjében fog kiköt­ni. A terrárium sem zár be, csu­pán szezonális lesz a jövőben a tulajdonos tervei szerint, ami azért is kényelmes megoldás, mert a teknősök téli álmot al­szanak, s a vegetatív időszak­ban igencsak lecsökkenthető a ház kimagasló rezsiköltsége, ar­ról nem is beszélve, hogy a békés órásteknőcök növényevőként más kategóriába tartoznak a ra­gadozó hüllőtársakhoz képest. - Fáj a szívem, hogyne fájna, de ugyanakkor azt is tudom, nincs más lehetőségem, s ezzel együtt jó döntést hoztam, hogy a kroko­dilok eladása mellett döntöttem. Kaposváron sétált a vadakkal Pécsi Tibor jellegzetes figurája volt Kaposvárnak, a megyeszek- helyen hosszú évekig fenntartott terráriuma országos hírűvé vált a különleges, világon is ritkaság­számba menő krokodiljai miatt. Nemegyszer láthattuk a szívének kedves krokodilokkal, akár séta, vagy hiillónapoztatás közben is. hüllöházát ugyancsak anyagi gon­dok miatt négy évvel ezelőtt szá­molta fel Kaposváron, ezután kői tözött a ragadozókkal együtt Ba­latonszárszóra. Legutóbb akkor ir­tunk róla, amikor 2011 őszén a hivatalos rendőrségi közlemény szerint egy krokodil áthelyezése közben elpattant az állat száját összefogó pánt, és megmarta a magánterrárium tulajdonosának segítő két férfit, akiket a mentők a siófoki kórházba szállítottak. Helytörténet: Peti Sándor megírta Rinyaújlak krónikáját A paraszti munkát is megtanították... Elindult a Szegények Patikája K4P0SFŐ A napokban megkez­dődött a Szegények Patiká­ja program Kaposfőn, amely egyike annak a tíz település­nek, ahol bevezették az or­szágban. A Gyermekétkezte­tési Alapítvány, a háziorvos, a helyi gyógyszertár és az ön- kormányzat közreműködésé­vel térítésmentesen juthatnak hozzá az orvossághoz azok, akiknek nincs pénzük kivál­tani a recepteket. A gyerme­kek és a terhes anyák támoga­tását előnyben részesítik, tud­tuk meg Sztányi Tibor polgár- mestertől. A tíz településből egyébként még kettő somogyi: Lábod és Kéthely is nyert a pályázaton. A hátrányos helyzetű csalá­dokban élő kismamák és gyer­mekek településenként havon­ta százezer forint értékben egy éven át ingyenesen juthatnak gyógyszerekhez, tápszerhez, vitaminokhoz. K.G. RINYAÚJLAK Egy könyvet olvasok, forgatok napok óta. Szerzője Pe­ti Sándor, aki szorgalmas gyűj­tőmunkájának eredményeit, kis szülőfalujának történetét adja közre. A múlttal foglalkozik, de a jelenhez szól és a jövőt kíván­ja formálni. A fényképekkel illusztrált ki­advány egységes egészet alkot­va több fejezetre tagolódik. A 85 észtendős, egykori polgármes­ter minden apró részletre kiter­jedően dolgozta fel a település életének fontosabb eseményeit, megörökítve az utókor számára is. - Négy generáció lakott ná­lunk együtt, így a családtagok­tól (déd-,nagy- és édesapámtól) valamint Rinyaújlak idős em­bereitől sokat hallottam, de ko­romnál fogva több mindent át is éltem - mondja. - A forrás kis részét vettem csak a Belső-So­mogyi Egyházmegye 1926-os évkönyvéből. Másfél éve gon­doltam arra, hogy kötetbe kelle­ne szedni a múlt emlékeit. Hi­szen a mai fiatalok nem tudják, hol volt Géza puszta, Teréz ma­jor, vagy Alsó és Felsőcser. De Peti Sándor a faluháznál... azt is feljegyeztem, hogy még 1940-ben is 21 fatalpra épített zsúptetős ház és sok melléképü­let állt Újlakon. Ennek készíté­... és 85 évesen a mezőn sében a somogyaracsiak jártak az élen. Megírta a háború borzalmait, de az itt élő dolgos emberek min­dennapjait is. Sőt, nemrégiben felelevenítették a régi aratást; Sa­nyi bácsi volt a kaszás, a felesége pedig a marokszedő. Képet kap­hatunk a sportéletről, anekdotá­kat is idéz, de a református egy­ház és elemi népiskolája működé­sét is nyomon követi. Megtudhat­juk azt is, hogy színtiszta refor­mátus falu volt, ma már kisebb­ségben vannak a katolikusok mellett. Az 1870-es években aján­dékozta az eklézsiának az úrva­csoraosztó kelyheket a Vincze család valamint Bokor Sándor ta­nító és felesége, ezeket használja ma is a maroknyi közösség. Peti Sándor volt a község pol­gármestere amikor szilárd bur­kolatú út készült á temetőig, fel­épült az Arany Bálint egykori néptanító nevét viselő faluház, megnyílt az óvoda, a régi isko­lából konyhát és ebédlőt alakítot­tak ki, bevezették a faluba a gázt. - Egységes volt a testület, nagyon jó munkatársaim voltak Tóth Gé­za alpolgármester, Bekk Tamás és Sebők Sándor személyében - jegyzi meg. - Hogy mi számom­ra a legkedvesebb rész a könyv­ben? Az iskola és annak művelt tanítói, akik még a paraszti mun­kára is megtanították a gyereke­ket, így az állattenyésztés és a nö­vénytermesztés fortélyaira is. De arra is, hogyan kell a fákat olta­ni, mivel a tankertet is gondoz­tuk. Nagyon szerettem Horváth lózsef kántortanítót, aki csak­nem 30 évig nevelte az ifjúságot, 1953-ban nehéz szívvel búcsú­zott el a gyülekezettől. A jó tanítót tanítványai minősí­tik. Peti Sándor: Az én kis szülő­falum, Rinyaújlak című könyvét pedig az olvasók. Munkájával minden bizonnyal kiérdemelte a jeles érdemjegyet. Gamos A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom