Somogyi Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

2015-08-10 / 186. szám

2015. AUGUSZTUS 10., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP g A képek szinte kiáltják: szükségem van rá, hogy szeressetek, mert különben elpusztulok Egy alak esernyőt tart az utcán egy kutya fölé. Festmény a le­gendás balatonboglári Kék ká­polna kiállításából, melyen haj­léktalan amatőr művészek is megmutatják alkotásaikat. Fónai Imre imre.fonai@mediaworks.hu BALATONBOGLÁR 1973 nyarán a ha­tóságok bedeszkázták a kápol­na ajtaját Vakáció fedőnevű „had­műveletük” végén, ezúttal széles­re tárták a Vörös és a Kék kápol­na ajtaját is. Terápián részt vett fe­dél nélküliek rajzai, versei, festmé­nyei gondolkodtatnak el. - Az al­kotás, az együttlét erőt, önbecsü­lést ad a hajléktalan művészek­nek - mondta a tárlatnyitón Gre- gersen-Labossa György, a Magyar- országi Evangélikus Egyház dia- kóniai elnöke. „Egyedül vagyok a szobába” - kezdődik Békés Mó­nika Magány című verse. „A sem­mi kellős közepén vagyok, a magá­nyom elkísér, bárhová haladok” - írja. Hajdúné Mária, aki több raj­zot is készített, Szomorú délután címmel írt verset. „Az éjszaka a legszebb napszak” - írták egy kép fölé, élethű rajz egy cigányportré, különleges a vászonzsákanyagra festett két arckép. „A teremtő Isten jónak alkotta és annak is akarta fenntartani a világot - folytatta az evangélikus teológus-lelkész. - A bűn és a go­nosz hatalma alatt azonban min­den a visszájára fordulhat. Le­gyünk tisztában midannyian ve­le: potenciális szenvedélybete­gek, akár hajléktalanok vagyunk. Mindenkinek joga van otthonra. Az otthon ugyanis az a hely, ahol megnyugvást, lelki békét találok. A Tóra szerint az adósságban ma­radt embertől mindenét elvehetik, csak a házát nem. Akinek nincs hol lehajtania a fejét, az elveszíti az önbecsülését. A kiállított művek Greger- sen-Labossa György szerint iko­nok, hiszen az alkotók „életük zárt ablakát résnyire nyitják szá­munkra”, amihez bátorság és biza­lom kell. Egyes rajzok - tette hoz­zá a lelkész - gyerekrajzokra emlé­keztetnek, s szinte kiáltanak, hogy „szükségem van rá, hogy szeres­setek, még ha első látásra nincs is bennem semmi szerethető, de ha nem szerettek, elpusztulok”. Vakáció’73: a bedeszkázott ajtó Négy nyáron át állíthattak ki és tarthattak előadásokat az or­szág avantgárd művészei 1970 és 1973 között a bogiári Kék kápol­nában. A hatóságok folyamatosan végzőitek okét. 73 nyarán a Vaká­ció fedőnevű akció végén azután bedeszkázták a kápolna ajtaját. 2000-ben, az első bogiári kápol­natárlat harmincadik évfordulóján ugyanúgy Kecskés András lantmű­vészjátszott és Csengery Adrienné énekelt, akar az 1970-es avatón. Szalai Tünde és Dóri Éva szervezett emlékkiállítást ekkor. - A 70-es években arról kellett szólniuk a hí­reknek. hogy halotti csontokat do­báló huligánok vertek tanyát a te- metódombon, valójában szárnyai­kat bontogató művészek tették is­mertté Boglár nevét nemcsak ide­haza, hanem külföldön is - mond­ta Szalai Tünde helyi képviselő, ko­rábbi müvelödésiház-vezetó. Egymilliós csekk a fogyatékkal élőknek TAB Egymillió forintos csekket juttattak el háromnapos bicik­litúra keretében az Accor Cso­port munkatársai a tabi Fo­gyatékkal Élők Nappali Intéz­ményébe. Szombaton a Vörös- kereszt somogyi szervezete esélyegyenlőségi napot tartott Tabon. Négyszázötven kilométert kerekeztek az adománygyűj­tők (részt vett a túrán Kardos István, a Magyar Vöröskereszt főigazgatója is), az egymillió forintból az intézmény klien­sei számára mozgásra, sporto­lásra alkalmas eszközöket, gé­peket vásárolnak. Hiszen úgy gondolják: a fogyatékosok tár­sadalmi integrációjának fontos Az egymillió fo­rintból mozgásra, sportolásra alkal­mas eszközöket, gépeket vásárol­nak majd feltétele, hogy az épek ne saj­nálattal, szánalommal tekintse­nek rájuk, ne is idegenkedjenek tőlük. Az állóképesség, a moz­gásügyesség fejlesztése nagy­ban hozzájárulhat ahhoz, hogy a munkára is alkalmassá vál­hassanak a fogyatékos emberek. Az esélyegyenlőségi napon kerekesszékes kosárlabdát és csörgőlabdát lehetett kipróbál­ni, kiállítás nyílott a Fogyaték­kal Élők Nappali Intézménye lakóinak kézműves terméke­iből, a gondozottak műsorral is készültek, a Kistérségi Nép­egészségügyi Iroda pedig szű­rővizsgálatokkal állt az érdek­lődők rendelkezésére. F. I. POSTÁNKBÓL MÉHKAPTÁROK A KAPOSVÁRI FŐ UTCÁBAN M egálltam Kaposváron a Fő utca és az Irányi Dáni­el utca tengelyének met­széspontjában, és felnéztem a Fő utca 14. számú saroképület tetején álló, elhanyagoltságában is nagyon szép kerek méhkaptárra. Ismerete­im szerint ez az épület volt Kaposvár első pénzintézetének, a„Somogy- megyei takarékpénztár Kaposvárott 1864. ” egyesületnek az első önálló székhaza. Nagyon szép gesztus lenne, ha valamelyik pénzintézet, kiváltképp a szellemi örökösnek tekinthető OTP BankZrL, mintegy reklámfelület­ként, „örökbe fogadná”ezt a gyönyö­rű méhkaptárt. A volt székházzal szemben, a Fő utca 12. szám alatt áll Kaposvár ma is egyik legszebb, legimpozánsabb épülete az úgyne­vezett Anker-ház, amelyet a jogutód „Somogy Megyei Takarékpénztár Részvénytársaság” építtetett, és aho­vá 1914-ben tette át székhelyét Körbejárva az itt-ott már omlado­zó volt patinás székházat, a timpa­nonokban tíz méhkaptárt számol­tam össze. A hiányzó két kaptár he­lye még ma is megvan. Az Anker-házzal szemben, a Fő utca túloldalán, a 17. szám alatt áll a „Dunántúli Bank és Takarékpénz­tár Részvénytársaság”, majd a „Ka­posvári Takarékpénztár Részvény- társaság” volt székháza. Az ég felé mutató villámhárítót tartó csúcs alatt ma is jól látható a takarék- pénztárak beszédes jelképe, a méh- kaptár. Ha tovább sétálunk a Kos­suth-tér irányába, akkor még továb­bi két méhkaptárt fedezhetünk fel. A „Dunántúli Bank és Takarékpénz­tár Részvénytársaság” a Fő utca 17- ből 1928-ban költözött újonnan épí­tett székházába, a Fő utca 13-ba. Itt most a CIB Bank Zrt. helyi fiók­ja működik. A bejárat feletti bizton­sági fémrácsban is láthatunk egy méhkaptárt, de sajnos szerelési hiba miatt fordított helyzetben. A beépí­tést végző szakemberek bizonyára a nem ismerték a jelképet, és ezért kö­vethették el ezt a hibát. Én a bank vezetése helyében korrigálnám, és a talpára állíttatnám! A Főutca 8. szám alatt, a jelenlegi „tourinform” iroda bejárata felett is van egy szeré­nyen megbúvó, az épülethez simuló fehér színű méhkaptár. Vajon mit üzennek ezek a méh- kaptárok nekünk, mai XXI száza­di embereknek? Az üzenetet, máig ható érvénnyel, Kovachich Őszin­te helybeli ügyvéd, a takarékpénz­táralapításának ötletgazdája fogal­mazta meg: „.. .nem csak kívána­tos, hanem szükséges is, hogy a me­gye birtokos és gazdagabb lakosai­nak osztálya a megtakarított, még is egy időre nélkülözhető tőkéit - a szegényebb pedig megtakarított ki­sebbszerű, s épen ez okból néhol a csárdába szánt filléreit méhekként a szorgalom e kasztjába vigyék, mi­ként azoknak kik szorgalmuk eme­lésére tekintetéből törvényes kamat­ra pénzt szükségeinek, segítséget le­hessen nyújtani, - s ezen műtétnek, ezen szociális törekvésnek pedig gazdag eredménye a megye szellemi és anyagi erőinek folytonos fokozta- tásában - fog rejteni.” A takarékpénztárak alapeszmé­je nem profitérdekelt üzleti szellem volt, hanem olyan szociálpolitikai, altruista (másokról való önzetlen gondoskodás) gondolat, amely ta- kdrékosságra való neveléssel min­denkin, de elsősorban a „kisembere­ken” akart segíteni. Ennek jelképe volt a méhkaptár, a szorgalom, a gyűjtögetés és a jövő­ről való felelős gondolkodás szimbó­luma. Nem is hinnénk, hogy a szak­mai és a közhiedelemmel ellentét­ben Kaposvár bank- és hitelélete a XIX. század második felében, és a XX. század első harmadában mi­lyen élénk és pezsgő volt. Körülbelül negyven pénzintézet, bank, takarékpénztár, segélyegylet, segély- és hitel- szövetkezet, néptaka­rékpénztár...stb... működött a város­ban. Eleink nagyon jól tudták, hogy egy város nem működhet, nem fej­lődhet prosperáló, tőkeerős bankok és pénzintézetek nélkül. A kaposvá­ri bankok és pénzintézetek minden­kor a helyi gazdasági fejlődés emel­tyűi voltak, nagyban hozzájárultak a város általános és kulturális fejl& déséhez. Modem székházak építé­sével meghatározták a város arcula­tát, új építészeti kultúrát honosítot­tak meg. A mai általános bank- és bankárellenes légkörben a Fő utcai méhkaptárok nekem ezt üzenik! Kovács Bálint nyugdíjas, Kaposvár Két keréken érkezik a bohóc KAPOSVÁR A nagy meleg se rettenti vissza a kaposvári bohócot. Hívásra házhoz is megy - többnyire két keré­ken -, s szerez vidám pillanatokat nem törődve még az embert próbáló a hőséggel sem. GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELET, KÉSZENLÉT 2015. augusztus 10. hétfő mifi' '-'.xV'' s-íT-í'. . *'jHí Balatonfenyves, Turul Bocskai téri. 85/560-012 17.00-22.00 Barcs, Dráva Köztársaság u. 2. 82/460-240 17.00-20.00 Csurgó, Medicina Csokonai u.4. 82/471-017 18.30-20.00 Kaposvár, Szigethy-Gyuia János Tallián Gy. u. 20-32. 82/511-345 20.00-07.00 Marcali, Kisgomba Noszlopy G. u. 177. 85/510-245 18.30-20.00 Nagyatád, Aranyszarvas Kossuth l.u. 24. 82/351-684 18.00-20.00 Siófok, Főnix Szabadságtér10/b. 70/2074606 19.00-08.00 Zamárdi, F. G. H. Kossuth L.u. 9. 84/348-733 18.0-22.00 IDÉZET Nem az a szabadság, hogy úgy élhetsz, mint egy diktátor és ked­ved szerint érvényesítheted a ben­ned felgyülemlett gyűlöletet. Az igazi szabadság az, hogy nincs diktátor fölötted más, egyedül csak a Teremtő Rend. És hogy a gyűlölet ellen megvé­delmezheted magadat a szere­tettel. Wass Albert Ernvő a kililölé L ÉSZREVETTÜK

Next

/
Oldalképek
Tartalom