Somogyi Hírlap, 2015. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

2015-07-31 / 178. szám

2015. JÚLIUS 31., PÉNTEK ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY - Az illető igazából egy másik faluban él, csak ide van bejelentve - mondta Horváth Gábor, a település polgármeste­re s így nem is szorgalmazza, hogy munkát keressen. A hely­ben lakók közül, aki akar dol­gozni, mindenkinek van mun­kája, négy embert közmunka­programban foglalkoztatunk, a többiek pedig a környező falvak­ban dolgoznak. Az apró Libickozmán így kö­zel négyszázalékos a munkanél­küliség, s ezzel nem fért a leg­jobb somogyi tízbe. A rangsor élén Balatonmáriafürdő áll két Kaposvár környéki települést, a közmunkaprogramnak köszön­hetően előkelő helyre kerülő Szilvásszentmártont és Sántost megelőzve, s egyetlen városként Fonyód is bekerült az elitbe. Értelemszerűen vezeti is a so­mogyi városok foglalkoztatási rangsorát, megelőzve az eddigi legjobb Balatonföldvárt és Za- márdit. A megye északi része láthatóan sokkal jobban teljesít, mint a többi, a legjobb déli város, Nagyatád csak a nyolcadik mu­tatóval rendelkezik. Fonyód mel­A munka egyre nagyobb kincs I lett Barcs és Balatonboglár mu­tatója javult a legnagyobb mér­tékben - 0,91, illetve 0,54 szá­zalékkal - tavaly óta, míg Csur­góé, Nagybajomé, Igalé, Balaton- Ielléé és Kaposváré - sorrend­ben 3,26, 2,28,1,84,1,04 és 1,03 percenttel - romlottá leginkább. Kaposvár a megyeszékhelyek rangsorában - melyet még min­dig Győr vezet - is visszaesett, miután Pécs megelőzte, így je­lenleg a tizenötödik a listán. Vas András I Megyeszekhelyek ' munkanélkülisége (%) | ®yőr ____________ 2,69 Sz ombathely 2,94 Budapest 3,16 Székesfehérvár 334 Veszprém 3,52 Zalaegerszeg_______ 4,24 Ta tabánya____________________4/12 Szekszárd 4,75 Szeged_______________ 4,98 Eg er________________________530 Kecskemét 5,53 Békéscsaba 5,81 Pécs 5,98 Kaposvár___________________640 Sz olnok 6,40 Nyíregyháza__________________741 De brecen___ 739 Misko lc___ 7,44 Sa lgótarján__________________13,90 FORR ÁS: NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT/ SH-GYOlTÉS MEGKÉRDEZTÜK Ön hogyan takarékoskodik az üzemanyaggal, ha teheti? Boros László nagyatádi rokkantnyugdíjas: - Sze­rintem nagyon drága a benzin és a gázolaj Ma­gyarországon, ezért ha úgy adódik, akkor Horvát­országban tankolok. Viszonylag közel van a ha­tár, s literenként 20-30forintos eltérés is lehet. Ezt a lehetőséget nyilván mások is kihasználhatják. Aki teheti, igyekszik spórolni, hiszen a hazai fize­tésekhez, nyugdíjakhoz képest még mindig sokba kerül az üzemanyag. S az nem jelent vigaszt, hogy olykor mérsékelik az árát. Hogyan lehet mérsékel­ni az autósok terheit? Az adót és a különféle já­rulékokat csökkenthetné az állam, akkor a válto­zást nyilván rövid időn belül megéreznék a jármű­vezetők. Dékány Andor kaposvári alkalmazott: - Gyak­ran változik az üzemanyag ára, most épp ol­csóbb lesz, de így is tetemes összeget fizetnek az autósok. Már elmúlt az a világ, amikor az előre bejelentett áremelés előtt hosszú sorok kígyóztak a benzinkutak előtt, csakhogy egy kisebb össze­get megtakarítsanak a járműtulajdonosok. Mun­kám miatt mindennap kocsiba ülök, s meglehe­tősen sok pénzt hagyok a benzinkútnál. Örül­nék, ha még olcsóbb lenne az üzemanyag, s lite­renként 300forintért adnák. Amúgy hiába van sok benzinkút szerte az országban, érdemes fi­gyelni, az árak között jelentős különbség figyel­hető meg. Lengyel István kaposvári járműkereskedő: - Ma már szinte hihetetlen, ám tény: a ’70-es évek ele­jén literenként még nagyjából három forintért vásároltam benzint. Azóta elképesztő mérvű ár­emelkedés zajlott le, a magas gépkocsi fenntar­tási költségek következtében sokan letették az autót. Szerintem alapvetően az üzemanyag-drá­gulás okozta a problémát, a hazai jövedelmi vi­szonyokhoz képest irreálisan magas a benzin valamint a gázolaj ára. Érdemes összevetni a hazai és a német kereseteket, illetve a tankolá- si költségeket. Jelenleg egy dízel autóval közleke- dek, a fogyasztása száz kilométeren 5-6 liter kö­rül alakul. Tőkehiány, elhúzódó kifizetések: nagy nyomás a kisvállalkozásokon- Nyáron több a munka, mint a télen és kora tavasszal volt, de en­nél több megrendelést is elvállalhatna számos kisvállalkozás, ha elegendő megfelelő képzettségű szakmunkás lenne - felelte kér­désünkre Budai Ferenc, az Iposz megyei elnöke. - Ezen a szakte­rületen is jól érzékelhető jelei vannak az elvándorlásnak.- Hol keresik a boldogulást a somogyi szakemberek?- A Lajtán túl. A gipszkartonozók, a festők és a kőműveseken kívül számos fűtés-, víz-, illetve gázszerelő is külföldre vándorolt. Érthető, hiszen anyagilag jobban megbecsülik őket, mint idehaza.- Milyen veszélye van a folyamatnak?- Társaságunk ebben a pillanatban is felvehetne 3-4 festőt. Hal­lottam, hogy több vállalkozó hirdetésére egy telefonhívás sem ér­kezett, noha kőműveseknek, festőknek kínáltak állást. Ha a folya­mat hosszabb távon folytatódik, akkor lasszóval kell fogni a mes­terembereket. Szerintem az is nagy gond, hogy alacsony, nyomott árak alakultak ki a gazdaságban, s mivel a gyengén fizető mun­kát is kénytelenek elvállalni a kisvállalkozások, így nem tudnak megfelelő fizetést adni az alkalmazottaknak. Ördögi kör.- Glattfelder Béla államtitkár szerint a mérnöki és a szakképzés te­rületén lépni kell, különben a magyar ipar fejlődése nem biztosítható.- Egyetértek, de bizonyos intézkedéseket már jóval korábban meg kellett volna lépni. Rendkívül lényeges, hogy a leendő szak­munkások megfelelő gyakorlati képzésben részesüljenek, s jó vol­na, ha a döntéshozókban tudatosodna: az életnek, a gazdaságnak képzik a fiatalokat, tehát az új kihívásokra gyorsan kell reagálni.- Indul olyan nagyobb építkezés, beruházás megyénkben, ahol a helyi kisvállalkozásokra számítanak a megrendelők?- Remélhetően minél több városban, községben munkát nyer­nek a kisebb cégek. Kaposváron, Nagyatádon, Berzencén és Bog­láron is zajlik több nagyobb építkezés, s a szakma szereplői ab­ban bíznak, hogy a közel­jövőben a jelenleginél jóval nagyobb lehetőséghez jut­nak a kkv-szektor tagjai.- Mekkora gondot jelent a fekete munka az ágazatban?- Még mindig jelen van, s az anyagi gondok miatt nem látok esélyt arra, hogy a kö­zeljövőben megszűnjön ez a probléma. Szerintem ked­vező változást hozhatna, ha a magas adó- és járulék ter­hek csökkennének. Harsányi Miklós Boros László Dékány Andor Lengyel István MEGYEI A Zselic panasza Vas András andras.vas@mediaworks.hu G yors tempóban néptelenedik el a környék, a remekművű faházak eresze alatt csak szélütött öregek üldögélnek, az őrségi kultúra és zárt életforma napjai meg vannak szám­lálva. (...) Pusztuló, elnéptelenedő vidék. Egy statisztika szerint a kivándorlás mértéke több mint hatszorosát tette ki a természetes szaporodásnak, azaz minden hat távozót csak egy újszülött pótol. A fentieket Moldova György írta négy és fél évtizede Az Őrség panasza című riportkönyvében. A vasi-zalai-szlovén határ men­ti tájegység a rendszerváltásig az ország egyik legelmaradottabb területe volt, s Ispánk, Szalafő, Velemér vagy éppen Szatta egyet jelentett a nyomorral, az Ormánsággal, a Nyírséggel, Borsoddal emlegették egy szinten, s megannyi hasonlóságot mutatott So­mogy kevéssé szerencsés területeivel, a Drávamentével, a Zse- liccel, Belső-Somoggyal. A szocializmusban határsávnak számí­tott, sokáig különleges engedéllyel lehetett nemhogy beköltöz­ni, de még odalátogatni is, kevés megfelelő föld híján az erdő­ből próbáltak - inkább kevesebb, mint több sikerrel - boldogulni az apró településeken élő hely­béliek. Akiknek a rendszervál­tás után a honi mezőgazdaság széthullása, s odatelepülő ipar híján egyet tehettek: kihasz­nálva a természet és az épített környezet adottságait a turiz­musra tették fel életüket. Ma már az ország egyik zöld- és kerékpáros turisztikai felleg­vára, az aprófalvakban meg­annyi fogadó, vendégház, étte­rem, s az idelátogatókat kiszolgáló szolgáltatás ad munkát. Még­hozzá szinte mindenkinek, aki dolgozni akar: a 28 hazai, elvi­leg munkanélküliség-mentes település negyede az Őrségben ta­lálható, emellett még fél tucat faluban csak egyetlen állástalant jegyeznek. Pedig nincs autópálya, sem gyorsvasút, építettek vi­szont megannyi kerékpárutat, biciklis-pihenőt, rendben tartják a portákat és a közterületeket, s remek pr-t teremtettek a megma­radt autentikus paraszti és természeti környezetnek. Mely amúgy cseppet sem látványosabb, vadregényesebb, kü­lönlegesebb, mint például a Zselic. Csakhogy megannyi nagy ívű tanulmány, tervezet, ígérgetés helyett komolyan vették a tu­rizmusfejlesztést, a falusi vendéglátás támogatását és felfuttatá­sát, elérhetővé tették a kincset, melyet helyben mindenki ismert. Nem gyorsforgalmi útért hisztiztek évtizeden át, hanem kerék­párutakat építettek töredékáron, szívós munkával felnevelték az aranytojást tojó tyúkot. Nekünk pedig itt a Zselic a maga - közmunkaprogrammal koz­metikázott - stabil tíz százalékos munkanélküliségi adataival. Kincs, ami nincs... Nincs autópálya, sem gyorsvasút, építettek viszont megannyi kerék­párutat, biciklis­pihenőt Gyermektábor az imaház mellett LIBICKOZMA Régi hagyomány Szőkepusztán, hogy az elszár­mazottak évente egyszer, júli­us utolsó hétvégéjén összegyűl­nek a Libickozmához tartozó te­lepülésrészen, ahol a múlt szá­zad húszas éveiben teleped­tek meg az első baptisták, akik 1931-ben emelték a két tornyú imaházat, melyet 2007-ben újí­tott fel a Napsugár Gyermek­mentő Alapítvány. A szervezet egy telket is vásárolt, ahol ki­szolgáló-létesítmények felépíté­sével lerakták egy gyermektá­bor alapjait. Az idén két turnusban tá­boroznak gyerekek az imaház szomszédságában, ezen a héten az iskolás korúak, hétfőtől pe­dig a kisebbek sátraznak a sző­kepusztai létesítményben. A. V. Éjszakai riasztás: akcióban a polgárőr MESZTEGNYŐ Bejelzett az SOS ri­asztó készülék az éjszaka, egy helyi polgárőr segített a bajbaju­tott idős embernek.- Az otthonában lefekvéshez készülődött a 86 éves férfi, ami­kor bekövetkezett a baleset - tá­jékoztatta lapunkat csütörtökön Peszt Péter, a megyei polgárőr- szövetség elnöke. - A szerencsét­lenül járt személy combnyaktö­rést szenvedett. A karján elhe­lyezett riasztógombot megnyom­ta, s az egyik helyi polgárőrünk, Ladencsics János Zoltán tíz per­cen belül kiért a helyszínre, s azonnal értesítette a mentőket. A somogyi polgárőrök kiemel­ten kezelik az idős, magányos emberek védelmét. Amikor lehe­tőségük nyílt, beszerezték a se­gélyhívó berendezéseket, az el­múlt időszakban összesen 36 da­rabot osztottak ki. A rendszer működik, eddig közel 50 riasz­tást kapott a civil szervezet. Peszt Péter rámutatott: minden lehetsé­ges módon igyekeznek segítséget nyújtani, s ha később újabb pá­lyázat nyílik az eszköz rendelés­re, jelentkezni kívánnak. Amúgy más téren is eredményes a somo­gyi csapat: megyénkben nemrég 200 darab ajtónál elhelyezhető riasztó éket osztottak ki, amely a hívatlan látogatók jelenlétére hív­ja fel a lakók figyelmét. Napokon belül újabb biztonsági tárgyakat adnak át a lakosság részére. Somogybán pillanatnyilag 74 polgárőregyesület működik, s csaknem 2200 tagjuk van. H. M. Máriára mm Munkanélküliség i a somogyi városokban (%) I | Fonyód 3,27 | Balatonföldvár 3,87 Zamárdi_________________________436 Tab 5,09 Balatonboglár 545 Marcali ____________5,33 Siófok__________________________630 Nagy atád 6,33 Kaposvár_____________6,40 Igái ' _________6,88 Le ngyeltóti______________________639 Bala tonlelle 738 Csurgó 10,66 Barcs 10,89 Kadarkút 13,64 Nagybajom_____________________15,94 FORR ÁS: NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT/ SH-GYŰITÉS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom