Somogyi Hírlap, 2015. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
2015-07-21 / 169. szám
2015. JÚLIUS 21., KEDD 4 MEGYEI KÖRKÉP Ángyán József: Egyszer majd felelniük kell, akik ezt a merényletet elkövetik Zsákmányszerzők éhe a földre A Fidesz és a Magosz mögött álló, az állami földek legnagyobb részét ma bérlő nagy- birtokos érdekkörök még az európai földárak kiegyenlítődése előtt szinte ingyen juthassanak a földhöz - Ángyán József szerint ez áll a Ma- gosz-javaslat hátterében, miszerint a bérbe adott állami földek kerüljenek a bérlők tulajdonába. A siófoki gyökerű exállamtitkár lapunknak nyilatkozva ezt a közösség trükkös megrablásával megvalósuló zsákmányszerzésnek titulálta. Fónai Imre imre.fonai@mediaw.orks.hu- Amikor a földbérletpályázatok eredményeiből készített hat földjelentést, gondolta volna, hogy jön még egy „csavar” és a bérlőkből tulajdonosok lehetnek?- Nem lep meg - felelte a Somogyi Hírlap kérdésére Ángyán József. - Emlékeztet az első Orbán-kormány idejére, a „piszkos tizenkettőként” elhí- resült tizenkét állami gazdaság 2001-es nyári, „figyelem- lankasztó kánikulai” privatizálására, amikor százmilliárdos értékű közös vagyont ötvenéves állami földbérleti joggal együtt szűk érdekkörökhöz juttattak.- Ezzel most mi lehet a cél?- Az, hogy az államra bízott maradék nemzeti vagyonunk legértékesebb, stratégiai fontosságú részét, a termőföldet is kormányközeli spekuláns földbérlők szerezhessék meg. A Fidesz és szövetségese, a Magosz mögött álló, az állami földek legnagyobb részét ma bérlő nagybirtokos érdekkörök még az európai földárak kiegyenlítődése előtt, nyomott áron, megfelelő (a 2001-ben Nyerges Zsolt által kidolgozotthoz hasonló) banki konstrukció révén szinte ingyen juthassanak a földekhez.- És miért ez a nagy földéhség?- Három oka van. Az első: aki több ezer vagy akár több tízezer hektárra véglegesen ráteszi a kezét, az hatalmas extraprofitot ígérő monopolhelyzetbe kerülhet az élelmiszerpiacon. Ha, amint az várható, nő az élelmiszerek világpiaci ára, akkor akinek az előállításukhoz szükséges alaperőforrás, a föld a kezében van, az annyit kér az élelmiszerért, amennyit akar. A második: a jelenleg közel 70 ezer forint hektáronkénti földalapú támogatás, amiért valójában semmit nem kell tenni. Ha tulajdonos lesz a bérlőből, akkor még a bérleti díj sem csökkenti ezt az összeget. A Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó „Bonafarm-csoport” például huszonnyolcezer hektár - zömében az államtól bérelt - földet művelve, és csak 2014-ben közel hatmilliárd forintot vett fel földalapú és fejlesztési agrártámogatásként. A harmadik: ha va- laki most az európai szinthez képest tized-huszadáron meg tudja szerezni a földet, ráadásul uniós és állami pénzekből tudja törleszteni a vételárat, akkor belátható időn belül - a magyarországi és a nyugateurópai földárak várható kiegyenlítődésével - a föld eladásakor óriási nye„Elárulták a gazdálkodó csaladokat” Angyali József 2005-ben meg a Magosz-vezette háromhetes gazdademonstráció egyik szónoka volt. A Magosz azonban Ángyán professzor szerint „a gazdálkodó családokat elárulta. cserben hagyta, a Fidesz szövetségeseként ma már a nagybirtokos tőkével kiegyező szervezet. s jelenlegi vezetői saját politikai karrierjük érdekében szövetséget kötöttek a rendszer oligarcháival. zöldbáróival, nagytőkés, nagy- birtokos haszonélvezőivel. Ennek betetőzéseként most közös stratégiai földvagyonunk szét- rabiását készítik elő”. reségre tehet szert. Jelenleg semmilyen más befektetés nem ígér ilyen hatalmas hasznot.- Vagyis a magánvagyonok gyarapodnak, nem a közösségi vagyon...- A magánvagyonok gyarapításának a legegyszerűbb módja a közösségek által felhalmozott értékek és kasz- szák kifosztása. Ez a most tervezett akció sem más, mint a közösség trükkös megrablásával megvalósuló zsákmány- szerzés. Ha az állam maga áll át a spekuláns tőke oldalára, akkor a nemzet vagyona - a kincstári vagyon, az állam kezelésébe adott termőföld és a közös természeti értékek - súlyos veszélybe kerül, a közösség pedig rendkívül könnyen és gyorsan elveszítheti erőforrásait.- Valóban ilyen kilátástalan lenne a jövő?- Az állam dönthetne ezzel szemben úgy is, hogy a földeket például egy demográfiai földprogram keretében letelepedő, a gazdálkodást és több gyermek világra hozását, valamint tisztességes fölnevelését vállaló fiatal magyar pároknak, illetve helyben élő, gazdálkodó családoknak jutányosán, tartós bérbe adja. Ha azonban a kormányzati szándékot közvetítő Magosz-ötlet megvalósul, vagyis maguk és szövetségeseik között szétosztják közös stratégiai földvagyonun- kat, akkor végképp tragikus dél-amerikai pályára állítják mezőgazdaságunkat és vidékünket, az egész magyar társadalmat. A településeknek sem marad termőföldje, hanem néhány tucat nagy tőkeérdekeltség kezébe kerül. Márpedig ha nincs föld, nincs élelmiszer-önrendelkezés, élelmezési- és élelmiszerbiztonság, sőt, munkalehetőség sem.- Hogy látja, nincs remény?- Előbb-utóbb lesz igény egy nem csak nevében néppárti, a ténylegesen gazdálkodó, helyben élő családokat és a fiatalokat helyzetbe hozó agrár- és vidékstratégia megvalósítására Magyarországon. Ennek állami alapeszköze, a közös földvagyon spekuláns magánkezekbe juttatása a közösség ellen elkövetett merénylet, súlyos bűn, amiért valamikor felelniük kell majd az elkövetőknek! Kevés az ígéret, rászedik a termelőket, gazdaságélénkítést várnak a gazdák Helyzetkép: harmincezerrel több a marha, mint egy esztendeje ÍJ KOMMENTÁR A szaktárca szerint látszanak a helyes agrárpolitika eredményei, somogyi gazdálkodók sokasága ugyanakkor úgy érzi: a jelenlegi állapotban értelmetlen dicshimnuszokat zengeni. A felvásárlási árak lifteznek, a kereskedőkkel szemben folytatott küzdelemben rendszerint a termelők húzzák a rövi- debbet. Sokuk szerint kilátástalan a jövő. A kormány által működtetett eredményes állattenyésztési támogatási rendszernek, az állattartókat előnyben részesítő földhaszonbérleti programnak és következetes piacfejlesztési lépéseknek köszönhetően folyamatosan növekszik az állatállomány Magyarországon, közölte a Földművelésügyi Minisztérium. Sikerült megfordítani a hazai állatállomány 2010-ig tartó drasztikus csökkenését, s újból növekedési pályára állt az ágazat. Külön kiemelték a sertésstratégiát, melynek eredményeképp a sertésállomány 64 ezerrel nőtt az egy évvel korábbihoz képest, így jelenleg mintegy 3,1 millió sertést tartanak számon. Folytatódott a szarvasmarha-állomány bővülése is, számuk június elsején elérte a 818 ezret. A szarvasmarhák száma 30 ezerrel emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva, a tehénállomány egy év alatt 10 ezerrel nőtt. Baranyai Sándor, a mezőgazdasági termelők szövetségének somogyi vezetője szerint kidolgozott tervek, s tartós távlatokban is biztonságos, megnyugtató gazdasági keretek alapozhatják meg a fejlődést. Saját példát említve aláhúzta: jelenleg 41 taggazdaság alkotja a megyei szervezetet, melyből három vállalkozásnál tartanak sertést, háromban szarvasmarhát. Bő 20 éve szinte mindegyik társaság részben állattenyésztésre szakosodott, előfordult, hogy 2-3 fajtát is tartottak. - Hajavul az állat- tenyésztés jövedelmezősége, egészen bizonyosan többen kívánnak majd sertéssel, szarvasmarhával foglalkozni, hiszen ez bevételt hoz- érvelt a szakmai szervezet vezetője. - Kedvtelésből viszont kevesen tartanak állatot.- Nem vonom kétségbe az eredményeket, de alapvető változá- okra van szükség - így Muzslai István iharosi gazdálkodó. - Szerintem az államnak nyugati típusú szövetkezés élére kellene állnia, ahol a gazdálkodók a termelésbe, a szállításba, a feldolgozásba éppúgy bekapcsolódnának, mint az értékesítésbe. Vagyis ez a vállalkozási forma lefedné a teljes gazdasági folyamatot, s a termelők részesednének a haszonból. Tej-, sertéshús-, illetve gabona: a dél-somogyi gazdálkodó szerint a hullámzó felvásárlási árak hihetetlenül mértékben kiszolgáltatottá tették az agrártermelőket. Úgy fogalmazott: ez az állapot olyan, mint amikor valakinek baj van a vérnyomásával, s legrosszabb, amikor ide-oda ingadozik. A szakember úgy vélte: gond, ha nehezen tervezhető a jelen, s nem kiszámítható jövő. Harsányi Miklós DINAMIKUSAN fejlődő állat- tenyésztés, rekordokat döntögető növénytermesztés, jövőbe mutató beruházások, élénkülő hazai és export piac - nagyjából ez a kép rajzolódik ki a hivatalos beszámolókból. Nem kívánok különféle statisztikákat idézgetni, a hőségriadóban még csak az elemzésekben szereplő összefüggésekre sem óhajtok hivatkozni. Olykor elég, ha az ember leül néhány gazdával, s szerintem egy kötetlen megbeszélés legalább annyira közel hozza a valóságot, mint az adat és táblázatok tömegével megspékelt gazdasági jelentések.- TÚL SOK A DUMA, túl kevés a jószándék és a tenniakarás - intézte el minap a tejügy legújabb fejleményét egy somogyi vállalkozó. A probléma ebben az ágazatban is ismert, a megoldás nem. Számos gazda szerint ugyanez érzékelhető más ágazatokban is. A búza betakarítása után egyesek ismét megkongatták a vészharangot, s ki tudja, milyen meglepetéssel szolgál majd a jövő. Volt olyan gazdálkodó, aki nemrég egy beszélgetésben halkan megjegyezte: a mező- gazdaságban egy dolog biztos. A bizonytalanság. H. M. Fejlesztené a gazdaságot- Most hatvan birkám van, és ezt az állományt szeretnem kétszázötven darabosra felfejleszteni - mondta lapunknak Muzslai István. - Nehezíti a dolgomat az a rettentő kiszolgáltatottság, amely ma Magyarországon a legtöbb állattartót és növénytermesztőt érinti. A tárca beszámolója szerint egy év alatt a juhok száma 45 ezerrel 1.201 millióra csökkent, az anyajuhok száma nyolcezerrel lett kevesebb. A múlt év decemberéhez hasonlítva viszont tizenhatezerrel nőtt a juhok és háromezerrel az anyajuhok száma. A tyúkállomány a szezonalitas- nak megfelelően 7,3 millióval növekedett az előző év decemberihez hasonlítva hazánkban. A tyúkok száma 37.874 millió volt. A tojó tyúkok száma ugyanakkor 670 ezerrel visszaesett az előző esztendő adataihoz viszonyítva.
