Somogyi Hírlap, 2015. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

2015-07-17 / 166. szám

2015. JÚLIUS 17., PÉNTEK Esélyegyenlőséget a férfiaknak is! 40 év munka után nyugdíj ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) határozottan állítja, a férfiakat is megilleti ez a lehetőség. Az Autonóm Szakszer­vezetek Szövetsége, a Magyar Szakszervezetek Szövetsége és a Szakszervezetek Együttműkö­dési Fóruma alkotta MSZSZ fel­karolta a férfiak 40 év szolgálati idő utáni nyugdíjba vonulásának ügyét. Időközben a LIGA is csat­lakozott a kezdeményezéshez, mondván, a nemek közötti esély- egyenlőség helyreállítását szol­gálná, ha a férfiakat sem zárnák ki a nyugdíjkedvezményből.- A MSZSZ egyetért azzal, hogy a nők 40 év után elmehet­nek nyugdíjba - egyértelműsí­tette Svajda József, a MSZSZ so­mogyi képviseletének vezetője. - Ám az esélyegyenlőség elvét szem előtt tartva a férfiakat is megilleti ez a lehetőség, nem le­het negatívan megkülönböztetni e tekintetben sem őket. A jövő hé­ten Budapesten lesz egyeztetés ez ügyben, november elejéig tart az aláírásgyűjtés a népszavazás­hoz. Kétszázezer aláírásnak kell összejönnie, ami szerintem meg­lesz, ha csak a tagságunkra ,és családtagjaikra gondolok. Hangsúlyozta, egyik párt tá­mogatását sem fogadják el, a férfiak 40 év utáni nyugdíja­zásának lehetősége nem poli­tikai ügy. - Rendkívül fontos kérdésről van szó - mondta -, szinte mindenkit érint, azo­kat különösképpen, akiknek régebben valamilyen ked­vezménynek köszönhetően lehetőségük volt nyugdíj­ba vonulniuk, ám ez meg­szűnt. Azoknak, akik a kezde­ményezésre a nyugdíjrend­szer összeomlását emlege­tik, azt üzente: az elmúlt 25 év­ben számos riogatást hallott már, amiből szerencsére nem lett semmi. - A minimálbér eme­lésekor a magyar gazda ság összeomlásával, az IMF kivonulásakor az ország összeomlásá­val fenyegettek - tette hozzá. - Persze az el­öregedés, kivándorlás gond az országban, de összeomlással azért nem kell riogatni. Azért sem, mert azt is látni kell: ha 40 év után a férfiak is nyug­díjba mehetné­nek, átadnák a helyüket a fia­taloknak. A „40 év munka nyugdíj” szlo- ' génnél meg- 'Ff m hirdetett népszavazási kezdemé­nyezés apropóján megkérdeztük, Somogybán miként éltek a höl­gyek a „NŐK 40” év munkavi­szony utáni nyugdíjba vonulás lehetőségével. - Somogy az orszá­gos adattáblák ösz- szehasonlítása alap­ján arányaiban az egyik kiemelkedő me­gye, ahol a hölgyek él­tek ezzel - tudtuk meg a Somogy Megyei Kor­mányhivatal Család- támogatási és Tár­sadalombiztosítá­si Főosztályától. - A 2015. januá­ri adatok szerint az országosan Kl 120 ezer 532 főből Somogybán 4141-en vonultak így nyugdíjba. A„klasszikus” szolgálati időtől eltérően a 40 év meghatározásá­nál jogosultsági időről beszélünk, minden jogosultsági idő szolgála­ti idő, de nem minden szolgálati idő jogosultsági idő. Fontos meg­jegyezni, hogy a 40 év jogosult- sági időn belül minimum 32 év tényleges kereső tevékenységgel járó jogviszonnyal kell rendelkez­nie a nők kedvezményes öregsé­gi nyugdíját igénybe venni kívá­nó ügyfélnek, tehát ebbe nem szá­mítanak bele a gyermeknevelés­sel töltött idők. Márkus Kata A papa is ugyanolyan lehetősé­gekre számít, mint a mama [ Zuhanás Klein Péter sonline@sonline.hu S omogy megye labdarúgása haldoklik. Volt idő mikor két élvonalbeli csapata is volt a megyének, emellett a másod és a harmadosztályban is jól szerepeltek a csapataink. Má­ra azonban addig süllyedt a profi a labdarúgásunk, hogy ha For­tuna nem fogta volna meg a Siófok kezét, akkor a legmagasab­ban kvalifikált somogyi gárda is csak az NB III.-ban szerepelne. Az előző szezon siralmasan sikerült mind a három NB-s együttesünknek. A Nagyatád több évnyi stabil harmadosz­tályú tagság után anyagi gondokra hivatkozva nem vállalta ugyanott az újabb megmérettetéseket, és egy osztállyal lejjebb indul, a Siófok és a Kaposvár pedig kiesett az NB Il.-ből. A leg­nagyobb csalódást kétség kívül a Rákóczi okozta. A zöld-fe­hérek harmadik alkalommal süllyedtek hasonló mélységbe, de első két ízben megálltak a harmadosztályban. Ezúttal azonban nem lehetett megfé­kezni mélyrepülésében a klu­bot, amely egy év alatt az el­ső osztályból az ötödikbe zu­hant. A Rákóczi a gazdasá­gi és sportszakmai döntések rossz sorozatának is köszönheti, hogy még a harmadosztály­ban sem tud elindulni. A felelősséget senki sem vállalja, de legalább most az alapokról lehet újjáépíteni a kaposvári labda­rúgást. A helyi futballt kedvelő emberekkel közösen kell egy olyan közösséget kialakítani, amely folyamatosan fejlődik az­zal párhuzamosan, ahogyan csapatunk egyre magasabb osz­tályban szerepel. A mostani megye kettes indulás esetén sem szabad hagyni, hogy Kaposvár legyen az új Akasztó. Ha már átvette a stadion működtetését a Bene Ferenc Labdarúgó Akadémia, töltsék meg élettel hétről-hétre az ifjú labdarúgó palánták. A stadiont töltsék meg élettel a lab­darúgó-palánták Hőségben is helytállnak a somogyi toborzók KAPOSVÁR Hatástalanított AK 63- as gépkarabéllyal fotózkodtak a toborzók standján a fiatalok: a honvédek nyáron több balatoni és környékbeli rendezvényre te­lepültek ki. A zamárdi Soundon két nap alatt csaknem 1000 ér­deklődő kereste fel a kaposvári Toborzó- és Érdekvédelmi Köz­pont pavilonját, nagy részük pá­lyaválasztás előtt álló tizenéves volt. Horváth Jenő őrnagy, pa­rancsnok örömmel nyugtázta a felfokozott érdeklődést. A kato­nák alkalmazkodnak a szoká­sokhoz, a nyáron olyan helyszí­neken tartanak bemutatót, ahol sokan töltik szabadságukat. A héten három napon át a siófoki Petőfi sétányon kérhettek taná­csot a honvédségi lehetőségekről a jelentkezők.- Folytatjuk a körutat, a szom­bati mesztegnyői rétesfesztivál után Igáiban tartunk bemutatót - tudtuk meg az őrnagytól. Hozzá­tette: számos elhelyezkedési le­hetőséget biztosít a honvédség. Tatán például lövészeket vesz­nek fel, Kaposváron logísztiku- sokat és gépjárművezetőket. Harsányi M. ti mint száz éve, tulajdonkép­pen semmi különös nincs ma abban, hogy a darabbeli trón­örökös beleszeret egy színész­nőbe. Éppen azt kell megtalál­ni, hogy miképpen tud ma is hatni. Ha valaki arra nyitot­tan jön el megnézni a Csárdás­királynőt, hogy jól akar szóra­kozni, nevetni, akkor biztosan meg fogja kapni.- Mennyiben kell másként éne­kelni az operettben, mint a mu­sicalben?- Az éneklésben alapve­tő a különbség. Míg az operett­éneklés alapja a klasszikus hangképzés, addig a musical inkább a popzenéhez közelít.- Milyen fogadtatást vár Kálmán Imre szülővárosában?- Nem aggódom, a siófoki há­lás közönség, kitűnő a szabad­téri színpad, tehát ha az égiek is velünk lesznek mindkét es­tén, akkor folytatódhat a Csár­dáskirálynő sikerszériája. Fónai Imre Vérünkben az operett, mondja Dolhai Attila, aki Edvint játssza a Csárdáskirálynőben A legfőbb érdem Kálmán Imre muzsikájáé SIÓFOK Kálmán Imre melódiái belénk ivódtak, a külföldi kö­zönség a magyar virtust látja viszont az operettben; aki fel­hőtlenül szórakozni, nevetni szeretne, az meg fogja találni a számítását - mondja Dolhai At­tila, aki Edvint játssza a siófoki Szabadtéri Színpadon. A Buda­pesti Operettszínház abból az alkalomból hozza el a Csárdás­királynőt Kálmán Imre szülő­városába, hogy száz éve, 1915- ben mutatták be Bécsben a vi­lághírű komponista legismer­tebb és legtöbbet játszott ope­rettjét.- A Csárdáskirálynő-előadásuk siker volt Berlintől Tokióig, Mün­chentől Tel-Avivig. Mi a titka, hogy ez a „magyaros műfaj” vi­lágszerte hat? - kérdeztük Dol­hai Attilától.- Talán a kuriózuma, talán ép­pen az, hogy kevésszer hallanak operettet - felelte. - A magyar virtust is érzik benne, ugyan­akkor könnyű a befogadása, te­le van humorral. No és persze a döntő érdem Kálmán Imréé, a gyönyörű muzsikájáé, melynek az a megérdemelt jutalma, hogy az égés./ világon a közönség né­hány perc alatt képes befogadni.- És mi, magyarok? Nekünk a vé­rünkben az operett?- Valahogy úgy. Annyira Be­lénk ivódott, szüléink, nagyszü- leink révén, hogy ha meghal­lunk egy melódiát, nem is biz­tos, hogy tudjuk, melyik operett­ből való, de az az érzésünk, hogy jól ismerjük.- A százéves Csárdáskirálynő is tud mai lenni, a mának szólni?- Maivá kell tenni, megmu­tatni, mi hogyan érezzük a sajá­tunknak prózában, énekben. A rendező, Kerényi Miklós Gábor (Kero) megpróbálta úgy újrafo­galmazni a Csárdáskirálynőt, hogy közben megőrizze drama­turgiáját, hagyományát. De ezt itt és most mi adjuk elő, nem Feleky Kamill és Honthy Hanna, mi a mai kor szülöttei vagyunk, ma már a közönség is másként reagál mindenre. Dolhai Attila nagy elődök sorában alakítja Edvint- Fontos, hogy a közönségnek a mondanivaló is „lejöjjön”?- Az operettel is tükröt kí­vántak tartani a szerzők az ak­kori kor elé, a hatalom, a poli­tika furcsa visszatükröződése azonban ma már nem ugyan­úgy hat. Nem ugyanazt jelen­Fi januárjáig januárjáig januárjáig januárjáig

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom