Somogyi Hírlap, 2015. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

2015-07-11 / 161. szám

2015. JULIUS 11., SZOMBAT 14. HORIZONT Egy egész generáció ledarálta magát Átfogó, egész Európát érintő egészségfelmérés készült. Elő­zetes adatai szerint a felnőtt magyar lakosság csaknem két­harmada jónak vagy nagyon jó­nak tartja a saját egészségét, bár életkor szerint jelentősek az elté­rések: a 75 éves és idősebb kor­osztálynak már csak 14 százalé­ka elégedett az egészségével. Jelentős a lakosságon belül azok aránya, akik valamilyen betegséggel küzdenek: krónikus betegségről a magyar felnőttek 55 százaléka számolt be. Kiemel­kedő a magas vérnyomás (31 szá­zalék) és más szív- és érrendsze­ri betegségek, a mozgásszervi betegségek, különösen a hát- és gerincfájás (21 százalék), ízületi kopás (17 százalék), az anyagcse­re-betegségek (például cukorbe­tegség: 8 százalék) gyakorisága, de a mentális betegségek is jelen­tős terheket jelentenek, például a krónikus depresszió a lakosság 4 százalékát érinti. Fogainak állapotával a lakos­ság csaknem fele elégedett, bár 60 százalék azoknak az aránya, akiknek van hiányzó foga fog­pótlás nélkül, de a felnőtt népes­ség csaknem harmadának van kezeletlen szuvas, lyukas foga is. A lakosság jelentős része arról számolt be, hogy rendszeresen jár szűrővizsgálatokra. A nők 60 százaléka vett részt például mammográfiás vizsgálaton, 84 százaléka méhnyakrákszűrési célú citológiai vizsgálaton. Bár elvi szinten a megkérde­zettek többsége tisztában van azzal, hogy saját maga is felelős az egészségéért, mégis a lakos­ság csaknem harmada (29 szá­zalék) dohányzik, több mint hu- szada (5,4 százalék) önbevallás alapján is nagyivónak minősít­hető, kétharmada (67 százalék) nem sportol még na­pi 10 percet sem. A túlsúlyosak-el- hízottak közé tartozik a fel­nőtt lakosság több mint fe­le (54 száza­lék), a középko­rú férfiaknak pe­dig a 71 százaléka.- Az adatok ma­gyarázatát első­sorban a múlt­ban kell keres­nünk - kom­mentált Pál­mai Tamás há­ziorvos. - Nem véletlen, hogy 75 éven felüliek többsége elége­detlen egészségügyi helyzetével. A Kádár-rendszerben ők voltak, akik a nyolc ledolgozott munka­óra után pluszállást vállaltak, hogy jobban boldoguljanak az enyhülés időszakában. Emellett többségüknek még kiskertje is volt, amit megműveltek, és szin­te egyáltalán nem pihentek. Gya­korlatilag kizsigerelték magukat, nem adatott meg számukra, hogy az egészségükkel törődjenek. Ez a generáció ledarálta magát. A ma­gas arányú szív- és érrendszeri betegségek okai mögött is társa­dalmi jelenségek keresendők.- Miközben a rendszerváltás előtt szinte sikk volt táppénzre menni, és azalatt dolgozni, ad­dig a ’90-es évek elejétől a mun­kahelyek elvesztésétől való fé­lelem egy komoly stresszhely­zetet eredményezett - ecsetel­te a szakember. - Ennek ered­ményeként a legtöbben - hogy megtartsák állásukat -, akkor sem mertek elmenni táppénzre, ha az indokolt lett volna. A vad­kapitalizmus ellentmondásai együtt az egészséges életmód és az egészséges étkezés lehetősé­gének elérhetetlenségével a mai napig éreztetik a hatásukat.- Napjainkra megmozdult va­lami kedvező irányban, de még sok változásra lenne szükség - tette hozzá a háziorvos. - A fiatal középkorosztály körében kezd kialakulni egy réteg, amely már tudatosan figyel az egészségére, eljár szűrésekre és tájékozódik az interneten is. Sajnos ez utób­binak, ha nem is nagy számban, negatív vonzatai ugyancsak van­nak, hiszen nem egyszer olyan betegséget állapítanak meg sa­ját maguknál, amibe egyébként nem estek bele. Ugyanakkor ez a ritkább, maga az odafigye- lés kedve­Könyvben publikálta a kollégákkal készült interjúit Dumásokkal dumált rekről, anyósról, férjről, a homoszexualitásról, a kisebb­ségekről, bár­miről. Ha viszont a mondandón átsejlik a gyűlöletkeltés szándé­ka, akkor inkább valóban jobb csendben maradni. Egyszer egy kutyán viccelődtem, hívtak is az állatvédők. A gyerekek nézik a fellépé­seket?- Ne viccelj! Látod magad előtt, ahogy leültetem este a kanapéra a nyolc- és ki­lencéves lányomat, hogy most akkor nézzétek anyát a tv-ben? Nekik még az a vicces, ha a bohóc elcsúszik egy banánhéjon a színpa­don.- Igaz. Bár gondolom, gyerekműsorokra is meghívják. Azt pedig miért ne nézhetnék vissza a csemeték?- Nem jellemző, hogy standuposokat rendelnek gyerek­műsorokra. Szeren­csére. Képzeld el, ahogy Mogács Dáni­el bábozik a három­éveseknek. Hát me­lyik szülő vagy óvó­nő kívánná ezt.- Mikor indult a pá­lyafutása? Mikortól mondható vala­kire, hogy hu­morista? On­nantól, hogy az írásai- hu­mgr lesz a domináns? Onnantól, hogy először szerepel a szín­padon, mint hu­morista? Onnantól, hogy évtizedek óta a pá­lyán van? Nem tudom.- Amikortól érzi...- Továbbra sem tudom. Kormos Anettnek a Kiskegyed- ben és a Gyöngyben jelennek meg írásai 2004 óta. 2006-ban pedig novelláskötetet adott ki Ingyen Színház címmel. Néhány évvel ezelőtt - férje jóvoltából - benevezett a Magyar Televí­zió stand-up comedy tehetség­kutatójába, a Mondom a maga­mét! című műsorba, ahol a má­sodik helyezést érte el. Ekkor fi­gyelt fel rá Litkai Gergely, a Du­maszínház főszerkesztője, aki meghívta Anettet a társulatba. A műfaj első női előadójaként 2010 áprilisában szerepelt elő­ször a „Showder Klubban”, sa­játos humora, érzelemmentes, mosolytalan előadásmódja az­óta védjegyévé vált. Alkalmi vendégként időnként feltűnik a Heti Hetesben, de a humor mellett az újságírás is megmaradt. A Dumaszínház legismertebb tagjaival készült interjúit a Du­maszínház - Tankönyv és mun kafüzet címmel megjelent ri­portkönyvében publikálta. 2010-ben. Kormos Anett szerint ugyan­úgy előny mint hátrány nőként boldogulni a humor világában. A nagy dumás egyszer egy ku­tyán viccelődött, azonnal hív­ták az állatvédők. Wágner Zsanett zsanett.wagner@mediaworks.hu- Milyen határokon belül kell mozognia egy női humoristá­nak? Gondolom, tőle nem várják el, hogy minden második szava altesti poénokról szóljon...- Szerintem ezt nem várják el a férfiaktól sem, csak nekik megbocsátják. De nem is gondo­lom, hogy az altesti poénkra kel­lene építenünk a műsorunkat - függetlenül attól, hogy nők vagy férfiak vagyunk. Természetesen más eszközökkel, olykor más szavakkal és mindenképpen más stílusban próbálom meg­nyerni a közönséget, mint a férfiak, de ez nem tudatos elhatá­rozásból, hanem abból az alapvető genetikai eltérésből fakad, hogy nem vagyok férfi.- Az országban - ha jól tudom - az egyetlen szer­ződtetett női humorista. Előny vagy hátrány?- Nem tudom, hogy én va­gyok-e az egyetlen szerződ­tetett női humorista. A közön­ség - a Showder Klubnak kö­szönhetően - talán engem is­mer a leginkább. Hogy ez előny vagy hátrány, azt nem tudom. Valószínűleg is-is.- Azt gondolnám, hogy ennyi fér­fi között egy nő el van kényez­tetve, a tenyerükön hordozzák, nem győznek a kedvében járni. Tévedek?- Az első találkozások alkal­mával éreztem, hogy nézeget­nek. Ki ez? Mit akar itt? A te­nyéren hordozás, azért az túl­zást, nem éreztem még, de nem szabad elfelejteni, hogy itt a hu­mor az első, és a közönség a leg­fontosabb. Kölcsönösen próbál­juk egymást helyzetbe hozni.- Televíziós szerepek, könyvírás, humorizálás és gyereknevelés. Hogy fér ez össze?- Nehezen. De kár lenne pa­naszkodni, hiszen abból élek, azokból élek, amit szeretek csi­nálni. Természetesen néha irigylem a férfiakat, és a rosz- szabb napjaimban hajlandó va­gyok azt feltételezni, hogy nekik mennyivel könnyebb, de persze ez1 sem biztos. Próbálok lavíroz­ni, és valahogy megtalálni az egyensúlyt a család és a munka között. És hogy ez többnyire si­kerül, azt főleg a férjemnek kö­szönhetem, aki nagyon sokat se­gít, hogy ne merüljek el.- Apropó, család! Stílusa elég megosztó. Az ironikus hangvé­tel miatt kap hide- get-meleget. Az anyaságból is sokszor viccet csinál. Támadják emiatt? Mihdenkit tá madnak, aki csi­nál valamit. De ha a cél a szórakozta­tás, akkor szerin­tem bármiről le­het beszélni. Gye­Védjegye az érzelemmentes, mosolytalan előadás Állatok, portrék, mesefigurák, csendéletek és tájak a képeken - Drága, de vitathatatlanul szép hobbi Hatvan óra alatt készül el egy szép gobelin Azt gondolnánk, a gobelin ké­szítése elsősorban az időseb­bek körében divat, de egyre több fiatal is megpróbálkozik a kézimunka ezen irányzatá­val. Kecső Gizella az iskolások­kal is megismertette a számára ma már szenvedéllyé vált gobe- linezést. A közelmúltban megrende­zett Falvak Éjszakája rendez­vényen a művelődési házban ismerhette meg a közönség a lakabszálláson élő ügyes ke­zű hölgyek gobelin kiállítását. Számos képet mutattak be, me­lyek között állatok, portrék, mesefigurák, csendéletek, táj­képek egyaránt helyet kaptak. A nagyteremben berendezett tárlatot büszkén mutatták be vendégeiknek. A kiállítók kö­zül Kecső Gizellával a gobelin iránti szeretetéről, a napjaink­ban elfoglalt szerepéről beszél­gettünk.- Nyolc évvel ezelőtt kap­tam kedvet az egészhez, és nagyon rövid időn belül a szenvedélyemmé vált - em­lékezett vissza. - Elég költ­séges hobbi, de számomra megéri. A fonalak és az alap is drága, nem beszélve a ke­retezésről. És persze nem­csak ppnzt áldozok rá, de na­gyon sók időt is. Egy átlagos képen közel hatvan órát dol­gozom. A kezdeti lépések­hez a helyi rövidáruban kap­tam segítséget, de onnan már mindent magamtól tanultam meg. Az évek alatt tökéletesí­tettem tudásom, és már sok­kal részletgazdagabban dol­gozom. Kedvenceim a virá­gos és a tájképek, de repro­dukciókból is sok szépet ké­szítettem. Mindig a sötét szí­nekkel kezdek, és befelé ha­ladok. így könnyebben tisz­tán is tartható a kép alapja - részletezte. A gobelin manapság nem örvend akkora népszerűség­nek, de lakabszálláson a fi­atalabb generáció is érdeklő­dik iránta. Kecső Gizella már tartott tanfolyamot az iskolá­ban, ahol nem egy diáklány­nak megtanította a kézimun­ka fortélyait.- Könnyen tanulható a go- belinezés, egészen kicsi kor­ban is. Az én fiúunokám hét­évesen már képeket készí­tett. Az tény, hogy napjaink­ban kevesen hódolnak p hob­binak, és csak néhány lakást díszítenek gobelin képpel, de még mindig van rá igény. Én is nagyon szeretem a ké­peimet, ragaszkodom hozzá­juk, nem szívesen válók meg tőlük. Talán szerencsére, nem is kelendőek napjaink­ban a gobelinek. így tovább­ra is csodálhatom képeimet otthonomban. Sebestyén Hajnalka

Next

/
Oldalképek
Tartalom