Somogyi Hírlap, 2015. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

2015-07-01 / 152. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2015. JÚLIUS 1„ SZERDA FELÜTÉS Gátfutás A japán kormány elismerte, a tervezett költség csaknem dup­lájába, körülbelül 579 milliárd forintba kerül a 2020-as tokiói olimpia központi stadionja. Ma­gyarország 2024-ben rendezne olimpiát, azt üzeni, nagyon nye­reséges lenne. HA véletlenül nekünk ítélnék a rendezés jogát, gátfutás lenne számunkra az egész... C. A. Helikopter a hadiparkban NAGYATÁD Egy KA-26-os heli­kopterrel gazdagodott a hadi­park. Egykor az Interflug vásá­rolta meg az oroszoktól, futár- szolgálatot és felderítést vég­zett Berlin körzetében. A két Németország egyesülése után típusidegen lett, Magyaror­szágra került. Gy. J. KIKK: új pályázatot írnak ki SIÓFOsi Új pályázatot írnak ki a siófoki Kálmán Imre Kulturális Központ (KIKK) igazgatói tiszt­ségének betöltésére. A város képviselő-testülete zárt ülé­sen úgy döntött: a lezárult pá­lyázat érvényes, de eredmény­telen. Ahogyan megírtuk, az intézmény korábbi vezetőjét, Györkös Mariannát kétéves uniós koszovói „demokrácia­fejlesztő" projekt helyszíni irá­nyítására kérte fel az Ország- gyűlés Külügyi Igazgatósága. A KIKK-et ideiglenesen a ko­rábbi helyettes, Valovics Ist­ván vezeti. F. I. Szúnyogirtás lesz Kaposváron KAPOSVÁR A légi kémiai véde­kezést július elsején, szer­dán és másodikén, csütörtö­kön a napnyugtát megelőző időszakra tervezik. A földi ké­miai védekezés pedigjúlius 3-án, pénteken a napnyugta utáni időszakban lesz. Rossz idő esetén egy nappal később fogják elvégezni a szúnyogir­tást. M. K. A független Szabó Péter a polgármester ► Folytatás az 1. oldalról SZENTGÁLOSKÉR Szabó Péter eddi­gi alpolgármester 210, Vati Lil­la vállalkozó 58, Szabó László- né korábbi testületi tag 18 vok- sot kapott. A mintegy 500 lakosú telepü­lésen azért kellett időközi vá­lasztást tartani, mert a tavaly októberben megválasztott Eger- szegi Ferenc (független) polgár- mester márciusban - megrom­lott egészségi állapota miatt - le­mondott posztjáról. A Smart City az üzleti, az álla­mi, a nonprofit szféra és adott város lakosai közötti olyan együttműködés, melynek célja, hogy a várost még élhetőbbé tegye. A Smart City az a hely. ahol a befektetések és az infra­strukturális beruházások révén egyszerre valósul meg a fenn­tartható gazdaság növekedése, a természeti erőforrások haté­kony felhasználása és az élet­minőségjavulása. Smart City Bemutatkozott Güssing, ahol csak megújuló energiát hasznainak Az Okos Városoké a i ~ A fiatalok jól érzik magukat Kaposváron. Sok múlik a jelen döntésein, annak érdekében, hogy élhető városban boldoguljanak ► Folytatás az 1. oldalról KAPOSVÁR A Güssing-modellről Bernhard Deutsch, a régióbeli Sterm község polgármestere ked­den a kaposvári városházán tar­tott bemutatót polgármesterek előtt. A Goodwill cégcsoport és Ka­posvár szervezett szakmai konfe­renciát településvezetőknek, hogy bemutathassák a települési ener­getikai Smart City stratégiák je­lentőségét, hasznosságát, euró­pai elterjedését. - Egy-másfél év múlva tömött termekben zajlanak majd a hasonló előadások - mond­ta köszöntőjében Szita Károly pol­gármester a gyér számú közön­ség előtt kedden a városházán. - Habár ha megkérdeznék tőlem, mi az, hogy Smart City, kicsit baj­ban lennék. Azt mondanám, hogy mindent erre fognak. Ugyanakkor a Smart City az, amire ráfogják. Egy azonban tagadhatatlan: az el­következő évtizedekben a legna­gyobb kihívása ez lesz az ország­nak és polgárainak is, hogy meny­nyire lesznek nyitottak erre a kér­désre. Güssingben két ember, az ak­kori polgármester és egy energeti­kai szakember az átlagnál minden bizonnyal nyitottabb volt. Mert Ausztria akkori legszegényebb régiójában álmodott egy nagyot, S mára Güssing-modellként vagy Csodaként emlegetik ötletüket.- 1988-ban ajüssingit nyilvání­tották hivatalosan Ausztria legsze­gényebb régiójává, a kevés mun­kahely miatt rengetegen hagy­ták el a régiót, a lakosság három­negyede ingázott Bécsbe dolgoz­ni - kezdte előadását Bernhard Deutsch, a régióbeli Sterm község polgármestere. - A legnagyobb problémánk az infrastruktúra hi­Güssingben a legfontosabb ener­giaforrás többek közt a napener­gia, az ipari hulladékfa, a fűrész­por, az erdei faapriték, a fű, a lóhe­re, a használt étolaj. Ezekre ötosz­lopos modellt dolgoztak ki. Az első a bemutatórendszer, a második a kutatásfejlesztés, a harmadik a to­vábbképzés már az óvodában, álta­lános iskolában. A negyedik á szol­gáltatás, mára kínai és japán kor­ánya volt, máig Güssing az egyet­len olyan körzet Ausztriában, ame­lyik nem rendelkezik sem autópá­lya, sem pedig vasúti kapcsolattal. Ebben az időszakban 35 millió eu­rónyit fordított a régió arra, hogy a 26 qjer lakosnak energiát vásárol­jon máshonnan. Pedig a napsüté­ses órák száma Güssingben a leg­nagyobb Ausztriát tekintve. A te­rület felét erdő borítja, s jelentős mezőgazdasági területtel rendel­kezik. így a két ötletgazda kidol­gozott egy koncepciót, hogy ezen erőforrások igénybevételével a ré­gió átálhasson a megújuló ener­mányok számára is energetikai ta­nácsokat adnak, s a svédországi Göteborgban is működik a modell; a Güssingnél százszor nagyobb vá­ros teljes gázigényét fedezi ezzel a technológiával. Az ötödik az öko­turizmus, ami saját ággá fejlődött. 18 önkormányzat csatlakozott a kezdeményezéshez. 30 ezer turis­ta érkezik a térségbe csak azért, hogy megismerje a modellt. giatermelésre. 1990-ben döntött úgy a képviselő-testület, hogy tel­jes egészében elhagynák a fosszi­lis energia felhasználását. Az ötlet megvalósításhoz semmiféle politi­kai hátteret nem kaptunk, s a la­kosság nagy része is kétkedve fi­gyelte, miféle őrült ötlet ez. így először egy Güssing melletti kis­település 17 házát csatlakoztat­tuk rá egy távfűtési rendszerre. S amikor kiderült, hogy képesek vagyunk az elvárásoknak meg­felelni, továbbgyűrűzött más te­lepülésekre is. 1996-ban építet­tük meg Güssingben Európa ak­kori legnagyobb biomassza-alapú üzemét. A következő technológia a biogáz volt. 400 hektárnyi Natu- ra 2000-es védett rét, legelő tarto­zik ide, ám már nincs annyi szar­vasmarha, ami lelegelje ezt a te­rületet. Ezért az innen begyűjtött fűből energiát állítunk elő, a ma­radékot pedig szerves trágyaként visszaforgatjuk. 2000-ben a Bécsi Egyetemmel kooperálva egy telje­sen új modellt hoztunk létre Güs­singben, ami ma a világ vezető technológiái közé tartozik. Ennek lényege, hogy a fát nem egyszerű­en elégetjük, hanem elgázosítjuk, s ezt a fából nyert gázt bármilyen más energiaformává átalakítjuk. Ezzel a folyékony halmazállapo­tú gázzal szeretnénk további ered­ményeket elérni, már számos au­tógyár és a Lufthansa is intenzív érdeklődést mutat. Összességé­ben 800 millió euró az az összeg, amit nem kellett kiadnia a régió­nak energiavásárlásra, amióta el­kezdtük a modellt. Szita Károly szerint Kaposvár is követendő példa a többi tele­pülésnek, hiszen még idén kor­szerűsíti a közvilágítást, novem­bertől gázos buszok közleked­nek a tömegközlekedésben, bio­gázzal fűti a városi fürdőt, vala­mint a Rákóczi pályát is hama­rosan rákapcsolják. Napelem­parkokat telepítenénk a laposte­tős házakra, és a biomassza-erő­mű megépítéséről sem mondott le a város. Márkus Kata Százszor nagyobb helyen is működik Változik a gyerekek ízlése a falvakban is, egyre több a válogatós Az egész településre finomat főznek Jó a hangulat az inkei konyhán, mert az ételeiket kedvelik a kosztosaik INKE A falu színfoltja a főzőkony­ha, 130 étkezőre főznek, ebből sok a gyermek, de most iskolai szünet van. Negyven óvodás kap ellátást, vannak állandó vendég­étkezők, és olyanok is, akik csak kipróbálják, milyen a koszt. Ott- jártunkkor paradicsomos bur­gonyafőzelék volt az ebéd párolt szelettel, és darakrém leves.- Főzünk az ovisokra, a szoci­ális étkezőkre, idősekre. Szük­ség és lehetőség van a vendégét­kezésre. Új jogszabályok jönnek szeptembertől, ez megnehezíti a munkánkat. Elkezdtük beve­zetni a só- és cukormentességet, nem hirtelen vonjuk el, hanem apránként, ezért még panasz nem érkezett a főztünkre. Kevés lesz az a konyha, ahol teljes mér­tékben sikerül elhagyni min­dent - véli Tánczosné Kulcsár Lí­via. Helyi alapanyagokból főz­nek, mert Start Közmunkaprog­ram működik, onnan hozzák a friss zöldségeket, most állítot­tak be 11 kiló cukorborsóval, a kertvezetővel tervezik meg, mi­re van szükség.- Az óvodásokkal és az alsó ta­gozattal könnyebb a dolgunk, a felső tagozat válogatósabbt. Nem az ízvilággal van probléma, vál­tozik a gyerekek ízlése, de sok múlik a nevelésen, a tanárokon, a szakácsokon - állítja az élelme­zésvezető. - Ha az ovisoknál új ételt vezetünk be, rá kell beszél­ni őket, hogy kóstolják meg. Ha egy nagyobb gyerek beszól, meg­próbáljuk őt is rábeszélni, meg­kérdezzük tőle: honnan tudod, hogy milyen, ha nem kóstoltad meg? Az előírásoknak megfelelően a heti étrendben kétszer kell, hogy legyen főzelék vagy mártás jelle­gű étel.- Ezt nem nagyon szeretik a gyerekek, ők inkább a spagetti­ket, tésztákat kedvelik, az idősek pedig a kelt tésztákat - tette hoz­zá A főzelékekkel van a legtöbb gondunk, főleg, hogy a lisztet is vissza kell fognunk majd a sza­bályozás miatt. Igyekszünk mi­nőségi fűszerezéssel dolgozni. Szívügye az idősek étkezteté­se, hiszen 13 évig szociális ott­honban dolgozott. Sok egyedül élő idős várja naponta az ebédet Inkén, az élelmezésvezető pedig a gondozókat lesi, hogy milyen visszajelzéssel érkeznek. Köz­véleménykutatást végeznek, mit kedvelnek a nyugdíjasok. Igye­keznek úgy összeállítani az ét­rendet, hogy egyik héten az időseknek, a másikon a gyere­keknek kedvezzenek, és az elő­írásokat se lépjék túl. K.G. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom