Somogyi Hírlap, 2015. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

2015-06-07 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 20. szám

I 2015. JÚNIUS 7., VASÁRNAP MEGYEI KÖRKÉP g Törvényre várnak a trafikosok, hogy leszedhessék a sötétítőfóliát Kisablak vagy akvárium FOLYTATÁS az 1. oldalról KAPOSVÁR Pintér Sándor belügy­miniszter néhány nappal a gyil­kosság után azonban kijelentet­te, nincs összefüggés a rablások és az elsötétítés között, ám a má­jus közepéji napvilágra került statisztika azt mutatta, valami­ért mégiscsak kedvelik a rablók a dohányboltokat: megalakulá­sa óta 370 nap alatt 878 rablás vagy rablási kísérlet történt or­szágszerte, ami napi 1,29 táma­dást jelentett.- A gyilkosság után azonnal leszedtem a fóliát a kirakatról - mondta a kaposvári Stikl Gá­bor, aki a sétálóutcán működtet dohányboltot. - Tudom, elvileg nem volt kötelező, ám a trafikok nagy része, nagyjából 90-95 szá­zaléka úgy lett kialakítva, hogy a fóliázáson kívül más megoldás nem jöhetett szóba. A vállalkozó úgy vélte, éppen ezért szükség lenne a törvény módosítására, ha erre nem kerül sor, akkor az alkalmazottak biz­tonsága érdekében kell kitalálni valamiféle belső védelmet. Ezzel kapcsolatban több elképzelés is napvilágot látott, a . leggyakrab­ban egy törhetetlen plexi- vagy üvegfal felépítéséről beszélnek az illetékesek, mely a pénzvál­tókhoz hasonlóan megvédené a trafikban dolgozókat.- Ezzel a leginkább az a baj, hogy rettenetes munkakörülmé­nyeket jéletttéríe - jegyezte meg Stikl Gábor -, ráadásul a vásár­lók sem látnák be az egész teret, pedig a többség azután választ cigarettát, hogy felméri a kíná­latot. Ráadásul a védőfal költsé­gekkel jár, s gyanítom, nem az állam fizetne. Az pedig meglehe­tősen érdekes lenne, hogy hoz­nak egy törvényt, melynek telje­sítése komoly összegekbe került, majd kiderül, hogy rossza a jog­szabály, ám a változtatás költsé­geit is a vállalkozókra hárítják. Keményebben fogalmazott egy másik kaposvári trafikos, aki szerint a plexifal mögött nagyjából úgy érezné magát egy alkalmazott, mint egy aranyhal az akváriumban.- Ennyi erővel lehetne min­den trafik elé egy járőr kocsit ál­lítani öt rendőrrel - legyintett az ötletelés hallatán. - Sokkal egy­szerűbb lenne, ha bevezetnék az ablakon át kiszolgálást, mint ahogyan például a gyógyszertá­rak működnek ügyeleti időben, Ez az első kaposvári trafik. | amelynek ablakáról leszedte a tulajdonos a fóliát A törvénymódosítás kész, de a jogi környezet nem tisztázott- Az emberek már hoztak egy ítéletet, mely szerint az elköve­tés egyik oka a törvény, amelyik a dohánytermékekkel kapcsolat­ban a láthatatlanság szükséges­ségét fogalmazza meg - mond­ta egy héttel a kaposvári trafikos- lány meggyilkolása után Gelen­csér Attila. Kaposvár fideszes or­szággyűlési képviselője, aki a sö­tétítőfólia leszedésére szólította fel a dohányboltosokat. - Ugyan a jogszabályban szó sincs fóliáról és lesötétítésról, csupán a látha­tóság tilalmáról, mégis tudomá­sul kell vennünk, hogy az élet tör­vénye erősebb bármely paragra­fusnál. A kormánynak is az az ál­láspontja, ha törvényt vagy ren­deletet kell módosítani, azt meg­tesszük. Ha törvénymódosításra lesz szükség, azt én nyújtom be. Az ominózus sajtótájékoztató óta eltelt több mint egy hónap, még­sem került a parlament elé a mó­dosítási indítvány.- Ahogy ígértem, elkészítettem a javaslatomat - mondta megkere­sésünkre Gelencsér Attila, aki el­ismerte, sokkal gyorsabb tempó­ra számított, amikor a törvénymó­dosításról beszélt. - A jogi környe­zet nem tisztázott, a szakembe­rek még vizsgálják, a jogszabály módosítására van-e szükség, vagy elegendő lesz egy rendelet, A honatya hozzátette: javasla­ta szerint ki kell venni a törvény­ből a láthatatlansági kitételt, még akkor is, ha a jogszabály nem kötelező fóliázásról szólt, s négy-ötféleképpen meg lehetett volna felelni az előírásoknak.- A trafikosok arculati okokból, a biztosítók és a nagykereske­dők elvárásai miatt döntöttek a fólia mellett - jegyezte meg Ge­lencsér Attila. - Emellett a ren­geteg trafikrabiásban a sajtó és az ellenzék felelőssége is tet­ten érhető, hiszen a nemzeti do­hányboltok megalakulását ko­moly hisztéria kísérte, s a trafik a meggazdagodás szimbóluma lett. így a rablók úgy vélték, való­ban komoly zsákmányra számít­hatnak. és a legforgalmasabb időszako­kon kívül zárva lenne a bolt aj­taja, s az eladó eldönthetné, kit enged be, s ki az, akit csak az ablakon át szolgál ki. Persze tu­dom, utóbbi esetben sérülne a dohány törvény fiatalokra vonat­kozó része, vagyis az utcán lát­hatóvá válna a cigaretta, ám ak­kor tegyük be egy zacskóba. Stikl Gábor szerint amúgy is értelmetlen a lesötétítéstől vár­ni, hogy kevesebben dohányoz­nak, hiszen a fiatalok minde­nütt találkozhatnak dohányter­mékkel, s aki akar, egy idősebb ismerősével meg is vásároltatja.- A dohányosok csökkenő szá­ma a cigaretta árával függ össze - jelentette ki -, éppen ezért fö­lösleges az elsötétítés. Ennek ellenére Kaposváron csak néhány trafikos vette le a fóliát, a többség csak a boltajtót nyitotta ki, tartanak ugyanis az ellenőrző hatóság büntetésétől.- Nem tudok róla, hogy bár­kit megbírságoltak volna azok közül, akik fóliátlanítottak - mondta egy kaposvári belváro­si frafikos -, de az ördög nem al­szik, ezért is kellene a törvény- módosítás. Amúgy is túllihegték a döntéshozók az egész dohány­bolt-kérdést, amikor megláttam a feltételrendszert, olyan érzé­sem volt, mintha bankot nyit­nék... Vas András Egyre kevesebben jelentkeznek az álláshirdetésekre A dohányboltosok szerint a rablókat az elsötétítés mellett a zsákmány várható nagysá­ga motiválja, noha a trafikok­ban egyszerre sohasincsen sok készpénz, ugyanis a tulajdono­sok vagy a pénzszállító cégek rendre elviszik a bevétel. Ennek tükrében pedig még értelmet­lenebb veszélynek vannak kité­ve az alkalmazottak.- A gyilkosság óta sokkal ne­hezebb új embert találni - mondta Stikl Gábor. - Koráb­ban tízen jelentkeztek egy ál­láshelyre, most ketten-hárman.- Az alkalmazottaim fele fel­mondott a Fő utcai tragédiát követően - állította egy másik kaposvári dohányboltos. - S igazából nem is ők félnek, ha­nem a hozzátartozóik félti a fia­talokat, s azt mondják;-inkább legyen százezer forinttal keve­sebb a családim kasszában, minthogy mindennap azért kelljen izgulni, nehogy valami baja essen a lefóliázott trafik­ban dolgozónak... Desedai horgászaton jeleskedtek a gyerekek DESEDAI horgászat a gyermekek­nek: a legkisebbek is bizonyít­hatták rátermettségüket a hal­fogó versenyen. A füredi szőlő­hegyi kikötőnél rendezték meg a találkozót. Bár változékony volt az időjá­rás, azért mégis csak emlékeze­tes marad a rendezvény. A gyer­mekek versengését a kaposvári Balogh Máté - 1010 grammal - nyerte meg, a dobogón őt követ­te Vati Dávid és Vati András. A családi kategóriában Jámbor Já- nos-Jámbor Dávid érte el a leg­magasabb pontszámot, egyé­niben - 6820 grammnyi zsák­mánnyal - Wágner Miklós győ­zött, Deák Réka a legjobb női versenyző volt. Ela horgászmajális, akkor ma­gától értetődően nem hiányoz­hatnak az izgalmasnál izgal­masabb erőpróbák, tudtuk meg Rozs Tamástól, a házigazda Ka­posvári Sporthorgász Egyesület irodavezetőjétől. Elgondolkodta­tó kérdéseket kaptak az indulók a horgásztotón, s a horgászbo­tos célbadobó versenyen is meg­mutathatták tudásuk legjavát a résztvevők. Eközben ínycsik­landozó falatok Totyogtak a bog­rácsban: hat csapat nevezett be a főzőversenyre. Volt, aki őz-, il­letve pincepörköltet főzött, más csülkös pacalt, s halászlét készí­tett. Harsányi M. A gyerekek élvezték a pecázást Háztáji gazdálkodás egy hektáron a boldogulásért, mert soha nem adják fel Földbe vetett álmok a bizei családi farmon BIZE Szántani, vetni, aratni. Előbb puszta kézzel, majd házilag ösz- szerakott kistraktorral, végül egy 1957-ben gyártott Hellával. - Ezt a Hella típusú kistraktort 1957- ben gyártották - mutatta az ud­varon parkoló veterán járművet a bizei Baráth István. - Kéthenge- res, vízhűtéses diesel motor hajt­ja. Ezzel művelem az 1,3 hektáros földemet. Bár egy kicsit már ko­pott, de megteszi, amit kell. Nem gondolkodott nagyobb gépben. Ahhoz az eszközök is drágábbak, a kistraktorhoz meg maga is elkészíti. - Nem ez a szakmám, a műszaki beállítottsá­gomból adódó hobbi - tette hozzá. - Arról nem is beszélve, hogy a föld megközelítése a keskenyebb út miatt, nehézkesebb lenne egy nagyobb géppel. Azt a maga által összerakott kistraktort is megmutatta, amit korábban használt a szántáshoz, vetéshez. - Ezt egy UAZ alvázra építettem, Ford-motoros, összke- rék-megbajtású, fülkés, világítás­sal, irányjelzővel. Annak idején a kertek alatt még elközlekedtem vele, ma csak műszakival mehet­nék vele utcára. Az majdnem any- nyiba került volna, mint ameny- nyiért vettem a Hellát, aminek 2018-ban jár le a műszakija. Egykor egyedül, puszta kézzel pétisózta, vagy permetezte le há­tipermetezővel, a több mint egy- hektáros földet. Muszáj volt. Az állatoknak enni kellett adni. Baráth István hobbiból maga javítja, szereli szántóföldi gépeit Biogazdálkodás zöldenergiával Földbe vetett álmaként egy - csak a családot ellátó - biogaz­daságot hozna létre Baráth Ist­ván, a nap energiáját haszno­sítva. - Sajnos az ilyenekre ki­írt pályázatok a ..nagyoknak’ kedveznek - mondta. - Kevés hozzá az egyhektáros föld, de az önrész is kegyetlenül nagy. Az egyhektáros földet még a vadkárnál sem jegyzik, azon­ban van jó oldala is a kisterü- letnek: engem még egyetlen­egyszer sem büntettek meg parlagfű miatt.- Nem eladásra termelünk, csak ami a háztájiba kell, főleg gabonaféléket - folytatta. - Sokat meglehet spórolni így. A párom Etelka, akivel 28 éve osztozunk jóban-rosszban, 80 ezer forintot hoz haza a gyárból. Én hat órában dolgozom portásként a műtétem óta, 55-60 ezer forintot kapok. 26 éves fiunk, István asztalosnak ta­nult, nem olyan rég, a jobb kere­set miatt külföldre ment egy újra­hasznosítással foglalkozó céghez. Elárulta: soha nem érezte úgy, hogy feladja. - A föld szerete- te tart vissza. Mi lenne, ha elad­nám a földet? Kifizetnénk a sváj­ci frank hitelünket, aztán vége. Nincs más: küzdők tovább. Vigmond Erika

Next

/
Oldalképek
Tartalom