Somogyi Hírlap, 2015. június (26. évfolyam, 126-151. szám)
2015-06-29 / 150. szám
2015. JÚNIUS 29., HÉTFŐ SPORT 11 Prukner László: a bizonytalanság miatt rosszul jöttünk ki a fordulópontokból Kérdéses még a Rákóczi jövője Nem volt könnyű szezonja a Kaposvári Rákóczinak. Márton Gáborral jól kezdte a bajnokságot az együttes majd pénzügyi nehézségek, edző- és tulajdonosváltás is következett. Ekkor már a kiesés ellen küzdött a csapat, melyet a huszadik fordulóban vett át Prukner László. Klein Péter sonline@sonline.hu- Jól indult az újabb Pruk- ner-korszak a Kaposvári Rákóczi FC életében, hiszen a Vasas és a Balmazújváros ellen is pontot szereztek somogyiak, de ezekből nem tudtak erőt meríteni, s sorozatban két vereséget szenvedtek.- Összefüggéseiben lehet értékelni az elmúlt hónapokat - fogalmazott Prukner László, a Kaposvári Rákóczi FC szakmai igazgatója. - Felkértek a vezeték, hogy ítéljem meg, bent lehet-e tartani a csapatot. Tamási Zoltán távozása után edző nélkül maradt a gárda, s addig, amíg nem találnak valakit felajánlottam a segítségemet. A közös munka után kezdett alakulni az együttes, ez a Gyirmót ellen meg is mutatkozott, ahol nem volt reális az egygólos vereség. Aztán a csapat felöl is megfogalmazódott az igény, hogy vállaljam el a hátralévő két hónapot, majd érkezett az önkormányzat részéről egy megerősítés, és igent mondtam. Akkor jött a Vasas és a tavaszra igencsak megerősödött Balmazújváros elleni mérkőzés. Ami fájó volt, s a fordulópontot jelentette az Ajka elleni vereség. Flátrányból felállt a csapat, de nem volt annyi lelki ereje és koncentrációja a játékosoknak, hogy megtartsák ezt az előnyt és a 92. percben kikaptunk. Ez áldozatokkal is járt, s így mentünk Siófokra, ahol ugyan jól kezdtünk, de a második hiba után összeomlottunk. Ez figyelmeztető jel volt, de még hittem, hogy meg tudjuk oldani a feladatot. Az edzésen mutatott teljesítményben nem volt kivetnivaló, viszont az egész időszak alatt rengeteg sérülés hátráltatta egy egységes csapat kialakítását. Abban sem hiszek, hogy a játékosokat fenntartások nélkül támadni kellene, hogy nem mutattak kellő akaratot. Olyan mentális állapotban voltak, amelyből Hiába kezdődött jól az újabb Prukner-korszak, nem maradt bent a másodosztályban a Kaposvári Rákóczi FC nem tudtuk kimozdítani őket. Minden eszközt felhasználtunk, de sajnos nem sikerült. Az ígéretek ellenére sem változtak meg alapvetően a körülmények. A bizonytalanság okozta mentális állapot és az, hogy a játékosok egy része elvesztette a bizalmát az egyesületben, döntő volt a sikertelenségben. Ez hatott arra, hogy a mérkőzések fordulópontjaiból ne pozitívan jöjjünk ki. A márciusi ígéretek a fizetések finanszírozására csak részben valósultak meg, ez tovább mélyítette ezt a válságot. Ettől függetlenül meg voltam győződve, arról, hogy ennek a játékoskeretnek pénz nélkül is meg kellett volna oldania ezt a feladatot. Olyan mérkőzéseket buktunk el, amelyeket a mutatott játék alapján nem szabadott volna, de olyan súlyos egyéni és csapatrész hibákat követtünk el, amelyeket nem lehetett szakmailag kijavítani ebben a helyzetben.- Mi nyomta rá ennyire a bélyegét a tavaszi szezonra?- Azt gondolom olyan szintű bizonytalanság uralkodott március közepéig, hogy ember legyen a talpán, aki ezen ki tudott igazodni. A játékosokat nem tudtuk ez alól felszabadítani, hiába tettünk meg mindent. Hihetetlenül kockázatos volt nekem ebbe belenyúlni, hoztam egy döntést, ami mellett most is kiállók. Őszintén hittem benne, hogy ezt a feladatot meg tudjuk oldani, de, ahogy említettem a bennünket körülvevő közeg alapvetően nem változott, és ez bizonytalanságot okozott. Ez behatárolta azon eszközöket, amelyekkel hatni lehetett volna a csapatra, valamint szakmailag orvosolni a problémákat. Ahogy fogytak a fordulók, a kiesés - sajnálatos módon - benne volt a levegőben, de ha csak három meccset nyerünk bent maradunk. A csapat nem volt jó fizikai állapotban, ez annak is köszönhető, hogy hetekig abszolút nem edzettek. Ezt követően pedig a pénztelenség rányomta a bélyegét a további munkára. Az edzettségi állapot folyamatosan javult, ennek ellenére nem tudunk nyerni. Az első tíz percben kaptunk gólokat, úgy, hogy egyébként is nyerési kényszerben voltunk. Ebből egyértelműen látszik, hogy a csapat fejben veszítette el a bent maradásért vívott harcot.- Az utolsó fordulóban, a Zalaegerszeg elleni mérkőzés után azt nyilatkozta, hogy a Kaposvári Rákóczi FC már évekkel ezelőtt elindult a lejtőn, s ezt nem lehetett megállítani. Mi okozta ezt a lejtmenetet?- Ennek okáról már többször nyilatkoztam. A tény az, hogy az utóbbi időben a csapat körül nem volt meg a kellő összefogás és az évek alatt együttes elveszítette magyar és kaposvári gerincét is.- Már korábban kijelentette, hogy bármelyik helyen is végez a csapat, most a szerződése lejára táig marad a Rákóczinál. Mik a tervei a jövőre nézve?- Ez még a jövő zenéje. A klub beadta a nevezését az NB Ill.-ra, de tudomásom szerint még bizonytalan a jövője. Komoly cél és feltétel nélkül nem lehet munkát vállalni. Az utóbbi időben a Kaposváron dolgozó többi kollégám nálam jobb feltételeket kapott a munkához. Úgy érzem, hogy a jövőben már én sem hozhatok csak érzelmi döntést, ebbe a hibába nem szabad még egyszer belesnem. Hiszem, hogy nekem ez a klub több, mint egy másik edzőnek, hiszen itt váltam azzá, aki vagyok. Hiányzott az egészséges hierarchia- Ha megnézzük a Kaposvári Rákóczi FC keretét akkor - ahogy Prukner László is többször említette - voltak benne egyénileg jó képességű labdarúgók (a védelemben Kovács Olivér, Vermes Krisztián és Petrók Viktor, a támadósorban pedig Rajczi Péter és Faggyas Milán rendelkezik nagyobb NB l.-es múlttal - a szerk.), de csapatként mégsem tudták kivívni a bent maradást.- Azt hiszem, alapvetően nem volt a probléma a többség hozzáállásával. hanem csapaton belül nem voltak képesek hatni egymásra a pályán. Az öltözőben nem volt probléma, csak a pályán nem volt meg az egészséges belső hierarchia és csapatszellem. Ennek köszönhető, hogy a fordulópontokból rosz- szul jöttünk ki és elbuktuk ezt a háborút. Pecások és halak ádáz csatája felemás sikerrel Kitartóan lógattunk HORGÁSZVERSENY Kettő híján negyvenen ültek ki szombaton a lipótfai víztározó partjára a Forrás Kupa horgászversenyen. Voltak, akik a törpeharcsákra rendezkedtek be - mint például a krónikás is - a sok kicsi hátha nagyot ver elméletet szigorúan szem előtt tartva, de akadtak keszegek, kárászok, pontyok és amurok is. Utóbbiból fogták a legnagyobbat egy közel három kilós példány formájában. A férfiak mezőnyében a marcali Kolos László diadalmaskodott, megelőzve a kaposvári Balogh Szilvesztert és a szintén kaposvári Takács Zoltánt. A gyengébbik nemnél Orbán Er- nőné győzött, míg a balatonboglári Oszter Józsefnének a második, az ugyancsak bogiári Hegedűs lmrénének pedig a harmadik hely jutott. Az ifjúságiaknál a bárdudvarnoki Horváth Zsuzsanna legyőzte a bogiári Ma- musics Milánt, míg a gyermek kategóriában a Somogyi Hírlapot képviselő Fenyő Balázs került a csúcsra, a második hely pedig a szintén a megyeszékhelyről érkezett, a Szilutech Agro Kft. színeiben versenyző Markó Bencét illette. A teljes képhez tartozik, hogy nem mindig az elszánt horgászok kerültek ki győztesen a párviadalokból. Olyanok is akadtak, akiknek még csak egy árva mozdítása sem volt... ■ A hagyományos lipótfai Forrás Kupa díszvendége az immár ló-szoros bajnok és 17-szeres Magyar Kupa-győztes Fino-Ka- posvár mestere, az idén szintén sikert sikerre halmozó Kaposvári Röplabda-akadémia Utánpótlás Műhely szakmai igazgatója, egyben a magyar férfi röplabda-válogatott szövetségi kapitánya, Demeter György volt, aki egy kilón felüli termetes kárász- szál vetette magát észre a négy órás lógatáson. A pontban délben zárult verseny - és az ebédre tálalt jó pörkölt - után délután aztán megjött a ponty is, de hát itt Lipótfán ehhez már hozzáedződ(het)tünk.. Fenyő Gábor DIÁKOLIMPIA A László And rás vezette siófoki Perczel Mór Gimnázium „A” csapata a második, a „B” együttese pedig a 17. helyen zárta a Siófokon rendezett, 24 csapatot felvonultató IV. korcsoportos országos diákolimpiái strandlabdarúgó-döntőt. Az ezüstérmes „A” csapat: An- dermann Máté, Fiáth Péter, Göt- linger Barna, Kovács Bálint, Lukács Márk, Singer Róbert, Suszter Gábor, Vörös Milán Péter. A 17. helyezett „B” csapat: Bálint Márk, Balogh Bence Bénító, Csuti Péter István, Laczkó Tibor Ákos, Láng Mátyás, Lukács Benjámin, Sarang Dániel, Sófalvi Csaba, Udvari Dominik Bence. A legjobb kapusnak Vörös Milán Pétert választották meg, míg a gólkirályi címet (holtversenyben) Balogh Bence Benito hódította el 16 találatával. Fenyő G.
