Somogyi Hírlap, 2015. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

2015-06-01 / 126. szám

2015. JÚNIUS 1., HÉTFŐ ^ MEGYEI KÖRKÉP Megújult a képzés, nagy lépés volt a nyelvoktatás Beágyazva Somogyba Rendhagyó módon ünnepel hétfőn a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat Kaposváron: közösen összegzik a megyei szervezet alapítása óta eltelt 25 évet, s emlékblát avatnak a közelmúltban elhunyt Bő­sze Sándor emlékére. A jubile­um kapcsán nívós kiállítás vár­ja a TIT-székházban az érdek­lődőket: korabeli fotók, újság­cikkek és kiadványok sokasá­ga villantja fel a közelmúlt je­les eseményeit. Harsányi Miklós miklos.harsanyi@mediaworks.hu- A TIT fontos jubileumot ünne­pel: a jogilag önálló megyei egye­sület 1990. június elsején alakult meg - felelte kérdésünkre Horváth László Árpád, a szervezet elnök­igazgatója. - Az elmúlt negyed év­századról méltóképp szeretnénk megemlékezni.- Van ok az ünneplésre?- Azt hiszem, hogy nemcsak a TIT megyei történetében jeles év­fordulóról beszélhetünk, hanem országos viszonylatban is törté­nelmet irtunk azzal a fejlődési ív­vel, melyen a somogyi szervezet keresztül ment. A semmiből hoz­tunk létre egy intézményrend­szert. Úgy gondolom, hogy ritka az olyan egyesület, ahol egy idő­ben egyszerre három intézmény működött: a TIT-en kívül az ala­pítványi középiskola és egy idő­szakban egy rádió is.- Negyedszázada irányítja a szer­vezetet. Hogyan került a csapat élére?- Véletlenül kerültem a TIT-be. A főiskolán országjárásvezetői képzést indítottak, s arra kérték a diákokat, hogy ezen vegyünk részt. A TIT egyik tanfolyama volt az oktatás, s be kellett lépni a tár­sulatba. Ha nem így történik, ak­kor valószínűleg nem kerülök a TIT élére.- Hogyan vert gyökeret az intéz­mény, illetve az iskola Somogy­bán?- A társulatnak volt egy hosz- szabb beágyazódási szakasza. A megyei egyesületek 1953-tól létez­tek, de nem voltak önállóak. A me­gye értelmiségének színe-java vi­szont 1990 előtt is az egyesülethez kötődött. A tagság szakosztályok­ba tömörült, így élt színvonalas kulturális életet, s ettől elkülönült az egyesület másik jellege, ahol különböző képzéseket szervez­tek. Ezt a vonalat 1990. után tel­jesen felújítottuk, melynek egyik jelentős állomása a nyelvoktatá­sa átalakítása volt. Abban az idő­szakban - országosan az elsők kö­zött - kezdtük el a 600 órás nap­pali nyelvi képzést. Mely később komplex rendszerré vált: 1991- ben először a nyelvvizsga lehető­ségét hoztuk Kaposvárra, három évvel később nemzetközi nyelv­vizsgát lehetett tenni nálunk.- Több szakmabeli azt mondja: a TIT-hez hasonló tevékenységet végző szervezetek némelyike az elmúlt időszakban mattot kapott, illetve kénytelen-kelletlen átala­kult, profilt módosított. Hogyan tudta a TIT, illetve az iskola meg­őrizni a helyzetét?- Valószínűleg előbb lép tünk a piacon, mint a konkurensek. Erre pél­da a nappali rendszerű nyelvoktatás, mellyel szinte mindenkit meg­előztünk.- A folytonos bizonyító si kényszer erősítette a küzdeni vágyást?- Bizonyítási vágy nélkül nem lehet elő­re lépni, s szükség van a friss ötletekre.- A ,90-es évek ele­jén nem volt inter­net, azóta viszont rohamléptékben fej­lődött a technika. Hogyan tudta lekö­vetni a folyamatot a TIT?- Mindenben ta­lán nem sikerült. Nem hiszem, hogy a modern kor válto­zásait egy az egyben lekövettük, de van egy alapvető meggyőződésem: ab­ban hiszek, hogy az élő szó ere­jénél nincs fontosabb. A személyi­ség csak azon keresztül érvénye­sülhet.- Mit tart az elmúlt időszak legna­gyobb sikerének?- Viszonylag mostoha körülmé­nyek között óriási fejlődésen ment át a megyei szervezet, s ez sze­rintem példaértékű nem csak So­mogybán, hanem Magyarorszá­gon is. Volt olyan esztendő, hogy az iskolában 2329 diák tanult, s az eltelt időszakban több mint 20 ezren jelentkéztek nyelvvizsgára.- Mi volt a legsúlyosabb hiba?- Aki dolgozik, hibázik. Voltak sikeres és sikertelen kísérlete­ink, de ezt nem nevezném bukás­nak. Ide sorolható, hogy nem tud­tuk úgy megvalósítani a diploma­ta képzést, ahogy azt elképzeltük. Ha ennek fontosságát annak ide­jén más szakemberek is felisme­rik, akkor szerintem ebből a me­gyének és a városnak is jelentős gazdasági haszna származott vol­na.-Apropó, diplomaták. Nagyköve­tek és gazdasági döntéshozók ad­ták egymásnak a kilincset a so­mogyi TIT-nél. Milyen újabb ötlet­tel rukkolnak elő?- A hagyományos ismeretter­jesztő tevékenységen belül a gaz­daság szereplőit szeretnénk be­mutatni. A Sikeres magyarok ren­dezvénysorozat keretében szá­mos találkozót tar­Nem vásárolja vissza a Füredi II.-t a megyeszékhely KAPOSVÁR Ugyan a módosított határidő lejártáig sem kezdte el építeni a biomassza üzemet a be­ruházó, a Kaposvár önkormány­zata ugyanakkor egyelőre még­sem kívánja visszavásárolni az egykori Füredi II. laktanya te­rületét.- A Füredi II. laktanya mel­letti lőtér területéből a város 2009-ben értékesített négy hek­tárt bruttó 386 millió forintért az Elmib Zrt.-nek - tájékoztat­ta lapunkat még 2013 novem­berében a városháza, s biomasz- sza üzem építését is bejelentet­te a területen. - Ám a kaposvá­ri önkormányzat fenntartotta a visszavásárlási jogát. Eszerint amennyiben 2011-ben nem kez­dődik meg a beruházás, vissza­veheti a területet. Ezt a határidőt aztán 2014. de­cember 31-re módosítottuk - kö­zölte korábban az önkormány­zat. A városháza ugyancsak 2013 novemberében úgy tájékoztatta lapunkat, hogy a beruházócég­től származó információ szerint legkésőbb 2014 tavaszán meg­kezdik az építkezést. Mivel a módosított határ­idő is lejárt, és mind a mai na­pig egyetlen kapavágást sem vé­geztek a megvásárolt területen, megkérdeztük a kaposvári vá­rosházától, hogy most mi a hely­zet a területtel, mit terveznek vele, s alkalmaztak-e szankciót a céggel szemben?- Kaposvár célja továbbra is csökkenteni gázfüggőségét - érkezett a rövid válasz a város­házától. - Sajnos a biomassza gyárat építeni szándékozó El­mib Kft. még nem állt neki az üzem megépítésének, ezért Ka­posvár más befektetőket keres, de egyelőre nem kíván élni visz- szavásárlási jogával. Márkus Kata Szíveket-lel keket betöltő öröm GÖRGETEG A keresztényeket a Szentlélek öröme töltötte el a görgetegi faluházban a katoli­kus egyház és a Hagyományőr­ző Egyesület rendezte pünkös­di közösségi délutánon.' Csorba Tamás, lábodi esperes-plébános köszöntője után szaxofon hang­ja töltötte be a termet, ahol iz­gatott fiatalok vártak fellépésre. Az ifjúság keringője nyitotta a műsort, majd egyéb táncok, ver­sek és cigányzene következett. A helyből és a szomszédos tele­pülésekről összesereglett 150 résztvevő megvendégeléséről is gondoskodtak; töltött káposz­ta, sütemények és pogácsák ke­rültek az asztalokra. A jóízű be­szélgetéshez Kiss István klari­nét-szólója adta meg az alaphan­got. Gamos A. SIÓFOK. Együd Árpád néprajzkutató emlékére minden évben sor kerül a Somogy Megyei Néptáncszövetség szerevezésében megrendezetett megyei néptáncversenyre. Idén 25 néptáncsoport képviseltetteVnagát a megyéből. Részt vevő települések: Igái, Karád, Kőröshegy, Balaton- földvár, Nagyberény, Zamárdi, Siójut és Siófok. Egy-egy település több korcsoportban is indulhatott. Deseda: a tó környékének fajgazdagságát és élővilágát vizsgálták a kutatók Természeti kincs a városhatárban KAPOSVA-DESEDA Magyar Biodiver- zitás Napok a Desedán: a város­széli tó környékének fajgazdagsá­gát és élővilágát vizsgálták a hét­végén a kutatók. A Fekete István Látógatóközpont biztosít helyszínt a rendezvénynek, mely számos fi­atal érdeklődését is felkeltette. A helyi növény-, gomba-, il­letve állatvilág számos csoport­ját mintavételezték a szakembe­rek. A két napos munkát alapo­san előkészítették, a bogarak és emlősökön kívül a helyi mada­rakat is vizsgálták: az egyik de­nevérszakértő detektoros mód­szerrel csoportosította az állato­kat, míg egy másik a cickányok és a nyest életkörülményeit ele­mezte, s a különféle kagylókra, lepkékre és csigákra is kíváncsi­ak voltak a kutatók. Kovács Ti­bor, a Magyar Biodiverzitás Ku­tató Társaság elnöke elmondta: a 24 órás villám felmérés lehető­vé teszi, hogy az adott helyszín­ről számos fontos információhoz jussanak a szakemberek.- Ahhoz képest, hogy város- környéki területről van szó, gaz­dag élővilágnak ad otthont a kör­nyezet - tudtuk meg. - Meglehe­tősen sok állatfaj található a tér­ségben, s igen változatosak a ter­mészeti viszonyok is: a külön­böző összetételű erdőkön kívül gyep és nádas is fellelhető. Altbacker Vilmostól, a Kapos­vári Egyetem környezettudo­mányos intézetének igazgatójá­tól tudjuk: a mostani program az alapállapotot rögzíti, 5-10 év múlva újabb felmérést tervez­nek. S így a tudományos szem­pontokon kívül későbbi szakmai döntések előkészítéséhez is fon­tos adalékul szolgálhat a vizsgá­lat, mely átfogó képet ad a Dese­da élővilágáról. A most végzett kutatás eredményeit rövidesen egy könyvben publikálják. A programot a Kaposvári Egyetem, a Rippl-Rónai Múze­um és a biodiverzitás-kutató tár­saság együtt szervezte.- A közel 40 szakemberen kí­vül csaknem 30 fiatal is bekap­csolódott a programba - közölte Sallee Barbara, a társaság szóvi- Negyven kutató és sok civil volt kíváncsi a hétvégén a Desedára vője. Harsányi Miklós Siófoki gyilkosság: vádelemés SIÓFOK Emberölés elkövetésének megalapozott gyanúja miatt két siófoki lakosnak valamint rab­lás gyanúja miatt harmadik társuknak kell felelnie: befejez­ték a nyomozást a rendőrök és a nyomozati iratokat vádeme­lési javaslattal megküldték a Somogy Megyei Főügyészség­nek a tavaly augusztusi siófoki gyilkossági ügyben. A 36 éves siófoki N. Tamást a rendőrök 24 órán belül elfogták. Társával, L. • Norbert 29 éves siófoki lakos­sal együtt tervelték ki, hogy be­törnek a sértett házába. A bűn- cselekmény végrehajtásához K. Ferenc 28 éves kaposvári lakost hívták harmadikként segítsé­gül. H. M. Névjegy 1956-ban született Somogy- gesztiben. Négy diplomát szer­zett, az elsőt - népművelő és földrajz szakos oklevelet - a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán. A Ka­posvári Egyetemen szakvízsgá- zott pedagógus, közoktatási ve zető szakirányú szakképzettsé­get kiváló eredménnyel szerez­te meg. 1990 óta dolgozik a TIT-nél. Két felnőtt gyermeke van. Pénz is kell Tudomány és ismeretterjesz­tés: mindegyik szakterület tőke­igényes. Ön szerint elég pénz jut manapság a célok megvalósítá­sára? - Sajnos, nem - mondta Horváth László Árpád. - Ugyan­akkor a tudományos eredmé­nyeket ef kell juttatni a széles ré­tegekhez: ha ugyanis túl nagy lesz a szakadék, akkor nem fej­lődik harmonikusan a társada­lom. s tovább mélyül az egyes csoportok közötti különbség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom