Somogyi Hírlap, 2015. június (26. évfolyam, 126-151. szám)
2015-06-20 / 143. szám
X MEGYEI KÖRKÉP 2015. JUNIUS 20., SZOMBAT Az áldozatokról sokkal több dokumentum maradt fenn, mint azon kevesekről, aki életük kockáztatásával megpróbálták megmenteni őket. Somogybán mindössze kilencükről található hivatalos irat Kilenc dokumentált embermentő maradt fenn a somogyi holokauszt idejéből: előadásokkal, kerekasztal-beszélge- téssel és felolvasó esttel emlékeznek rájuk, illetve a deportálásokra szombaton a Múzeumok Éjszakáján a megyei levéltárban. Vas András andras.vas@mediaworks.hu KAPOSVÁR „A legszigorúbban eljárnak ama keresztények ellen, akik élelmiszercikkeket juttatnak be a gettóba. Az ilyeneket azonnal őrizetbe veszik és internálják” - idézte a Somogyi Újság Pilissy Tamás városi rendőrkapitányt 1944 júniusából. A kaposvári főrendőrt ugyanis szerfelett bosszantotta, hogy a megyeszékhely lakóinak egy - igaz, kis - része dacolva az előírásokkal, megpróbált segíteni gettóba zárt zsidó lakótársainak. A kaposvári és környékbeli zsidóságot egy 1944. május 12-i rendelet kényszerítette a Széchényi téri, Berzsenyi, Vár, Kontrássy és Korona utcai házakba. A beköltözés ötszáznyolcvan családot - 1819 felnőttet és gyereket - érintett a megyeszékhelyen, melléjük zsúfolták be a kadarkúti, me- zőcsokonyai, felsősegesdi, so- mogyvári, kaposmérői, nagybajomi, somogyszili és iga- li zsidókat, így a félszáz házba nagyjából 2650-en kerültek. A gettó belső rendjére a Zsidó Tanács szervezte hatvan tagú rendőrség vigyázott, nekik kellett megakadályozniuk, hogy bárki elhagyhassa a területet. Kilépni csak engedéllyel, illetve munkába járásra szóló igazolvánnyal lehetett.- A segítők is azok közül kerültek ki, akiknek volt valamilyen hivatalos papírjuk, s ezáltal szabadabban mozoghattak - mondta Csóti Csaba, a megyei levéltár főlevéltárosa. - Somogybán a népbírósági iratok szerint jellemzően csendőrtisztek, orvosok próbáltak valamit tenni a zsidókért, sőt, még kisnyilas is akadt köztük. Kaposvár mellett Marcaliban, Nagyatádon, Tabon és Barcson fordultak elő dokumentált embermentések. A szakember szerint természetesen vélhetően többen segítettek a zsidóknak, ám ők csak azokról az esetekről tudnak, amelyek résztvevői valamilyen okból Népbíróság elé kerültek, s az ottani tanúvallomások igazolták őket. Ma napig senki sem tudja például annak a tolnai parasztasszonynak a nevét, aki június végén kivitt egy újszülött csecsemőt a kórházból, s magához vette végleg, megmentve ezzel az életét. Merthogy a deportálások az egészségügyi intézményt is érintették: a kéttucatnyi zsidó betegből hárman öngyilkosok lettek, amikor ki akarták vinni őket a tüzérlaktanyába, a többieket Auschwitzba érkezésük után azonnal a gázkamrákba küldték. Ahogyan Rőmer Sára újszülött kisfiát is: a fiatal- asszony július.1-én belehalt a szülésbe, a babát négy nappal később felrakták a haláltáborba induló vonatra.... Zsidó asszonyt bújtatott osztályán a főorvos Kaposvári zsinagóga 1920-ban... ...'80-ban nem volt, aki fenntartsa Endresz Frigyest, a kaposvári kórház igazgatóhelyettes főorvosát azzal vádolta a Népbíróság, hogy ő írta össze az intézményben fekvő zsidó betegek névsorát, akiket aztán Auschwitzba deportáltak. A főorvos vallomása szerint azonban titkárnője és főápolója készítette a listát, ő csak aláírta. Egy nagyatádi férfi mellette tanúskodott, vallomása szerint zsidó származású feRétvári János csendőr-alhadnagyként teljesített szolgálatot a kaposvári gettóban. Népbíróság elé állították, ám a tanúvallomások egybehangzóan állították, ellenezte a zsidókkal szembeni szankciókat, s kikelt a deportálás ellen. Segített élelmiszercsomagokat becsempészni a gettóba, megbízható emberét küldte olyan helyekre posztóim, ahol tudta, hogy a városilesége életét éppen Endresz Frigyes mentette meg. Az asszony megúszta a deportálásokat, ám a nyilas uralom alatt már bujkálni kényszerült. Férje előbb fővárosi kórházakban kilincselt protekcióért. de mindenütt elutasították. Ekkor fordult a kaposvári doktorhoz, aki fel is vette a nőt az idegosztályra. Nem sokkal később Nagyatádon a nyilasok az összes vegyes házasságban élőt ak beadják a pakkokat, s megtiltotta, hogy jelentse az eseteket a feljebbvalóknak. Azt is vállalta, hogy az auschwitzi deportálás előtt leveleket ad át az ekkor a Baross-laktanyába összezsúfolt zsidóknak. Miután elkísérte őket Kassáig, a választ is meghozta a feladónak. Kovács Ferencnének a nevelt lányát mentette meg, ugyanis vér szerinti szülei zsidók voltak, a kislány csak öt évesen kivégezték, a házaspár azonban megmenekült. A férj a tárgyaláson kiemelte, Endresz Frigyes nagyon rossz véleménnyel volt Szálasiról és a nyilasokról, s nem anyagi haszonszerzés vezérelte, amikor megmentette a feleségét, ugyanis bár felajánlott egy összeget a doktornak, az visszautasította, s kifejezetten emberbaráti alapon mentette meg asz- szonyát. lett megkeresztelve, így a törvények értelmében zsidóvolt, s bevitték a gettóba, már a bevagoní- rozásra várt a tüzérlaktanyában. Anyjának valaki azt tanácsolta, szerezzenek egy orvosi papírt, hogy a természetes gyerekük, s miután ez sikerült, az alhadnagy egy csendőr századossal közösen bejuttatta őket a laktanyába, s nagy nehézségek árán-, de sikerült kihozniuk lányukat. Engedte a csempészetet a csendőr alhadnagy Tízezreket juttatott át a határon a főszolgabíró Boronkay Károly barcsi járási főszolgabírót idősebb Antall József belügyminisztériumi tanácsos bízta megr 1939-ben, hogy polgári ruhába öltözött lengyel katonákat és zsidókat juttasson át a Dráván Jugoszláviába. Felvette a kapcsolatot a verőcei járási főnökkel és rendőrparancsnokkal, Salamon Rácz Tamással kijelölte azokat a határszakaszokat, ahol át tudtak menni a menekültek. Ezekről a helyekről előzetesen mindig elvonta a csendőröket. Rövid idő alatt negyvenezer lengyelnek állított ki igazoló lapokat, melyekkel átjutottak a határon. Óriási rizikót vállalt, ugyanis a menekültek a határátlépés előtt a környező falvakban bujkáltak. Egy idő után Barcs mellett a csurgói határszakaszon is megindította a csoportokat a helyi főszolgabíró segítségével. A szökéseknek híre ment, Boronkayt a határvadászok, a pécsi hadtest-parancsnokság, megyei és minisztériumi felettesei is gyakran zaklatták, ennek ellenére a lengyelek után magyar zsidók és politikai menekülteket is átsegített a határon 1943-ig. Ekkor büntetésből áthelyezték Nagyatádra, már nem tudott többet segíteni. Népbírósági perében idősebb Antall József mellett államtitkárok is mellette vallott. Kimaradnak a fejlesztésekből a kaposvári ipartelep cégei, ezt sérelmezik Adójukért felújítást várnak a vállalkozók ► Folytatás az 1. oldalról KAPOSVÁR - A kaposvári önkormányzat 1995-ben jó üzletet csinált, amikor átvette a SÁÉV csődeljárása során a felszámolótól az utak nagy részét, és megkapta az útfelújítás anyagi fedezetét. Ennek ellenére fejlesztés, karbantartás nem történt, a terület lepusztult. Az itteni cégek a számításaim szerint 25 év alatt mai értéken csaknem kétmilliárd forint helyi adót fizettek. Megoldási javaslatom az, hogy az eddig befizetett adónk 10 százalékát fordítsák a terület felzárkóztatására. Ez a két és fél évig befizetett helyi adó összege lenne - mondta Király Gyula, a Korona 2001 kft. ügyvezetője. A vállalkozók önerőből javítgatják az utakat, hogy telephelyeiket megközelíthessék. Nem értik, miért nem kerültek az ön- kormányzat Bereck Sándor útfelújítási programjába. ígértet kaptak, hogy pályázati pénzből oldják meg a gondjaikat, ezt utópiának tartja Király Gyula. Attól is tartanak, hogy szélsőségesen sok csapadék esetén a csatornahálózat hiánya környezetszennyezést okozhat. - írtam levelet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz is - mondta, - azt a választ kaptam, hogy a víziközmű ellátásért az önkormányzat a felelős. Az önkormányzatnál azzal érveltek, hogy nekünk van üzemeltetési kötelezettségünk. Szerintem a közműszolgáltatóknak van. Ha az önkormányzat elzárkózik a víziközművek átvételétől, kénytelenek leszünk a katasztrófavédelem segítségét kérni. Azt sérelmezzük, hogy az újonnan betelepülőket a város más területein kedvezményekkel segítik, megteremtik a feltételeket, akik régóta itt vannak, adót fizetnek, számukra a legelemibb feltételeket sem biztosítják - mondta Király Gyula. Az önkormányzat azt közölte: 1995-ben a felszámoló kérésére vette át a város a SÁÉV-telep belső útjait, így oszthatták meg a telkeket. Csak a közutakat vették át, a telep belső közműveinek üzemeltetésére cég jött létre, a szolgáltatást ennek vagy a jogutódjának kellene ellátnia. A karbantartás is ezeket terheli, 8-12 százalék extra költséget számoltak fel a vállalkozásoknak. Érthetetlennek tartják, hogy kerül a SÁÉV-telep belső vízműhálózata olyan rossz állapotba. K. G. Városházi tervek Borhi Zsombor alpolgármester találkozott öt cég képviselőjével, akik a bemutatott fejlesztési terveket támogatták, csak az a cég nem, amelynek közmü-szolgálta- tási kötelezettsége van. A nyílt levél végén érthetetlen módon azon cégvezetők aláírása is szerepel, akik három hete még elfogadták a terveinket, mondta Barnay Andrea sajtóreferens. Kaposvár TOP-forrásokból fejlesztené a volt SÁÉV-telepet. Ha a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottságjóváhagyja a város Integrált Területi Programját, ősszel megjelenhetnek a pályázati kiírások. A SÁÉV-telepi telkek mindegyikéhez elvinnék a közműveket a közút alá fektetett gerincvezetékekkel. A telkeken belüli kiépítés azonban mindenkinek a saját feladata lesz, mint máshol a városban. A közművek kiépítése után az utakat újítják fel. Király Gyula , fii flfc **i, fit fiit fi lí) jj o t>i i i -va ■ o a fi /-',x ’ n;7r, .My-V 'V-Of AlrtVA "V’ nf »'}.'■> titl YW y..{,f * • *<V <’■ ’ h ,/'f ' VtM ’rZpn slP’ l, ? w í, fiÁ o(íf * lj> ff 'fi o/Á. (fns ricvJi . í<(G'v fáj?* tJ ' ,í óht !{> °j') r'ú’1 /-v in v fi't fi y 9) in H’.> £?> 4 f fiifa ií aa: r v»'op.c yfW, V 4 C . axjflt 1/1,5 Int ,y.f ia9:i, t $ fii, rptff r'9' • y/'j • M íiV f / Héber nyelvű szöveg
