Somogyi Hírlap, 2015. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

2015-06-17 / 140. szám

2015. JÚNIUS 17., SZERDA Háromszázmilliárdos pályázati forrás nyílik meg Kenyérharc a sütőiparban MEGYEI ► Folytatás az 1. oldalról KAPOSVÁR Hozzávetőleg 300 milliárd forintos pályázati for­rást nyit meg az Európai Unió 2020-ig a kis- és közepes élei miszer-feldolgozó vállalkozá­sok fejlesztésére -jelentette be Nagy István, a Földművelés- ügyi Minisztérium parlamen­ti államtitkára. A szaktárca tá­jékoztatása szerint az összeg meghaladja az elmúlt 20 évben erre a célra felhasznált összes támogatást. Megemlítette, hogy a jobb minőségű alapanyagok­ból készített, hagyományőrző pékáruk és az újfajta, egészsé­ges péksütemények iránt egyre élénkül a vásárlói érdeklődés, ezért elengedhetetlen a gyár­tási technológia korszerűsítése és gazdaságosabbá tétele. Gar- bera István, a Gyakorlati Okta­tóhelyek Egyesületének kapos­vári elnöke szerint a sütőipar szereplői egy emberként örül­nének, ha valóban ilyen szépen fejlődhetne az ágazat, s csak a beruházások előkészítésével kellene foglalkozni.- Somogybán még mindig túl sok a sütöde, számos kis­vállalkozás nagy erőfeszítések árán marad fenn, rosszul hasz­nálják ki a kapacitást - mond­ta. - Eközben egyes cégek azzal foglalkoznak, hogy miként tud­ják a másiktól megkaparinta­ni a megrendelést. A technika­ilag kevésbé fejlett vállalkozá­sok szinte csak az olcsóbb, ke­vésbé minőségi termékek gyár­tására álltak rá, mivel az elsze­gényedő somogyi lakosság csak az ilyen áru megvásárlását en­gedheti meg magának. Tóth Tamás, a toponári Dese- da pékség ügyvezetője szerint a beígért pályázatok egy részét aligha veszik tömegével igény­be a családi-, illetve kisvállal­kozások. Az 50-500 millió fo­rintos telephelyfejlesztés mel­lett például ildomos volna né­hány millió forint értékű pro­jekteket is meghirdetni.- Nagyjából négymillió fo­rintért a hűtőkapacitást szeret­nénk bővíteni, s később esetleg új kemencét vásárolunk - kö­zölte. - A pályázati forrás el­nyerése továbbra sem köny- nyű: nagy az adminiszt­ráció, s a finanszírozási rendszer sem mindig vál lalkozásbarát. Harsányi Miklós Lepel Egészséges stabilizáció Nagy István államtitkár fontos célként jelölte meg a szektor beruházási haj­landóságának növelé­sét. Reményei szerint a vi­szonylag kedvezően elér­hető vállalkozói hitelek, il­letve az uniós pályázatok ösztönzően hatnak a jö­vőben. Arról is szolt, hogy az egyre korszerűbb, az egészséges táplálkozást elősegítő, versenyképes élelmiszerek előállítása stabilizálja az ágazat piaci helyzetét. Vas András andras.vas@mediaworks.hu O tvenhét évvel ezelőtt június 16-án Nagy Imre kivégzésé­vel Magyarországra átláthatatlan és áthatolhatatlan feke­te lepel borult, melyen csak a nyolcvanas évek végén kez­dett átszűrődni némi fény, hogy aztán 26 éve ugyanazon a napon a Hősök terén egy borostás ifjú letépje a súlyos vásznat. A hely­színen százezrek, a tévé előtt milliók kezdtek el reménykedni, el­kezdődik valami új az országban, s ha nem is néhány éven, de legalábbis egy emberöltőn belül már csak a korabeli dokumentu­mok, történészek emlékeztetnek az elszigeteltségre, egyenlőtlen­ségre, szegénységre, cenzúrára, megfigyelésekre, lehallgatások­ra, a hatalmi elit törvényenkívüliségére. A változások szimbólu­ma - a Trabant tetőcsomagtartóra kötözött Gorenje-hűtőláda mel­lett - a budapesti téren lobogó megannyi lyukas trikolór, a mártír miniszterelnök, s a szókimondó ifjú lett. És az újratemetés, egy­ben a remény napja. Utóbbi huszonhat év alatt egy átlagos keddi nappá silányult, hidegfronttal, viharokkal, lehűléssel. Bő két és fél évtized alatt Nagy Imre a Trabanttal és a hű- Június 16. húszon- tőládával egyetemben kiment hat év alatt egy át- a divatbó1’ esyetlen politikai . erőnek sem volt meg a képes­lagos Keddi nap- sége,s ami beszédesebb, a hite­pá silányult, hi- le, hogy megfelelően képviselje degfronttal, viha- a?^'ik?TáT“sé­° l „ get, hat hagytak inkább feled­rokkal, lehűléssel. ni. Nemcsak ezen a napon, de még a nemzeti ünnepen is, elő­fordult, hogy a főszónok úgy tudott beszélni fél órát október 23- ról, hogy nem ejtette ki a mártír miniszterelnök nevét. A hajdani remény napjával a folytonosságot már csak az idő­közben deresedé halántékú, pocakot eresztett egykori ifjú jelenti, korosodva azonban ő is mind jobban eltávolodott korabeli eszmé­itől, gondolataitól, s tette magáévá a mindenkori uralkodó elit ars poeticáját. Az országra pedig ismét az elszigeteltség, az egyenlőt­lenség, a szegénység, a hatalmi elit törvényenkívüliségének lep­le borul. És az elvesztegetett több mint negyed század baljós ár­nyéka csak növekszik napról napra. A reményről már csak a hi­vatalos propaganda beszél, a valóságban egymást váltják a szűr ke hétköznapok. Silány keddeket a szerdák... Megkezdték a károk elhárítását ► Folytatás az 1. oldalról KAPOSVÁR - A Ka- víz egész éjjel dolgozott a dugu­lások elhárításán - tájékoztatott Ka­tona József, a Kapós Holding szóvivője. - Víz­sugárral mosatták ki a csator­na-hálózatot, öt szivattyút újra kellett indítani. A Biczó utcában ideiglenesen megoldották a prob­lémát, oda még visszatérnek. Csutor Ferenc, a cég szenny­vízkezelési főmérnöke közölte: a Füredi úti dugulást elhárítot­ták. Kedden is dolgoztak a károk helyreállításán. Harsányi M. A gazdák örülnének az olcsóbb munkaerőnek, a polgármester szerint az érintettek kevésbé lelkesek Napszámba kényszerülhetnek a közmunkások ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY - Igény lenne rá - állítot­ta Hársházi Péter somodori-szent- gáloskéri mezőgazdasági vállal­kozó -, sok területen foglalkoz­tatni tudnánk közmunkásokat. A kertészetekben, gyümölcsö­sökben napszámosok dolgoznak a csúcsidényben, de a gabonater­mesztőknek is segítség lenne. Je­lentősen csökkenteni lehetne a belvízveszélyt, ha az árkokat, el- folyókat karbantartanák, irtanák az erdő-gyepű határt. Cukorrépa-földjén is napszá­mosokat foglalkoztat, az Alföld­ről szerződtet idénymunkásokat kapálásra. Somogybán a napszá­mosok átlagosan 500 forintot ke­resnek óránként, naponta négy­ezer forintot - gyakran hosszabb a munkaidő, így a munkabér is több. A közmunkások egysze­rűsített foglalkoztatása tehát ol­csóbb lenne: minimálbért kapná­nak csak, és 500 forint járulékot kellene fizetni utánuk naponta.- Ez okozhatna bérfeszültséget, ahol közmunkás és napszámos is dolgozik - ismerte el, szerinte a napszámosbér ettől nem változ­na. - A közmunkás számára vi­szont előny, ha jól dolgozik, esé­lye lenne állandó munkahelyre a gazdánál. A településvezetők nem ennyi­re optimisták. Varga András vár- dai polgármester szerint a falvak rosszul járnának, a legképzet­tebb, legjobban használható köz­munkások mennének el napszá­mosnak. - Nem hiszem, hogy az emberek szívesebben lennének idény-, mint közmunkások - tette hozzá. - Nálunk sok a szakmun­kás, így értékteremtő munkákat tudunk elvégeztetni a közmunká­sokkal. Nem hiszem, hogy egy kő­műves, szobafestő, asztalos örül­ne, ha kapálnia kellene egész nap. Hasonlóképpen vélekedett Sü­lé Tibor, Alsóbogát polgármes­tere is, aki szerint a közmun­ka-program, noha finomítások­ra még szüksége lenne, kifeje­zetten hasznos, ha értelmes pro­jekteket akarnak megvalósítani.- A kötelező napszámmal megaláznák a közmű nkásokat- jegyezte meg -, ugyanazt a mun­kát kellene elvégezniük, mint Jobbágysorban? Három hónapra kikerülhet a közmunkaprog­ramból és a segélyezésből, aki nem vállalja a napszámot, vagy munkaviszonya munka- vállalói felmondással vagy közös megegye­zéssel szűnt meg, áll a törvényjavaslatban.- Ez szimpla zsarolás és megfélemlítés - mondta Péter, aki egy Kaposvár környéki te­lepülésen közmunkás jelenleg -, hiszen az ember nem a saját akaratának megfelelő­en vállal munkát, vagy vált munkahelyet. Arra kényszerítenek, csak hogy a statisz­tikában jól mutasson, hogy van munkahe­lyem, akkor se mondjak föl, ha ott kifejezet­ten rosszul érzem magam, nem megfelelő­ek a munkakörülmények, kihasznál és meg­aláz a főnököm. Ha pedig nem fogadom el, hogy ne menjek ki kapálni a földekre, vagy kaszálni a legelőre, hanem normális mun­kát akarok végezni a falumban, szintén megbüntetnek: negyed évig egy fillért sem kapok. Vagyis a családja, a gyerekei miatt senki sem fog nemet mondani, megy, aho­vá küldik. így lesz a közmunkásból szimp­la jobbágy... Megoszlanak a vélemények. A gazdák örülnek az olcsó munkaerőnek, a falvak ragaszkodnak a szakembereikhez egy idénymunkásnak, csak ke­vesebb pénzért. Mivel ott lebeg­ne a fejük felett a három hóna­pos büntetés lehetősége, elvál­lalnák. De miért kell répát ka­páltaim, erdősávot irtatni vala­kivel, ha a településen érdemi munkát tud végezni? Nálunk erre van is lehetőség, még soha senkivel nem kellett veszeked­nem, ha a közmunkaprogramba akartam irányítani. Hozzátette, a meghatározott május-októberi időszak sem ide­ális. Az önkormányzatok tavasz- szal pályáznak a projektekre, melyek meghatározott létszám­mal futnak, s ha ki kell adniuk a közmunkásokat napszámra, a saját programjaikat nem tudják normálisan befejezni.- Télre kellene munka a leg­több embernek, de akkorra a gazdák sem tudnak nekik ad­ni - mondta. - Amúgy szerin­tem a mezőgazdasági vállalko­zók éppen elég területalapú tá­mogatást kapnak, hogy normá­lisan alkalmazzanak munkáso­kat, s ne a közmunkásokra ha­gyatkozzanak... Vas A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom