Somogyi Hírlap, 2015. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

2015-06-02 / 127. szám

2015. JÚNIUS 2., KEDD Szárszót is „kigolyózták” ► Folytatás az 1. oldalról BALATONSZÁRSZÓ A hét tagú javas- lattevő grémium tagja Schmidt Jenő, Tab fideszes polgármeste­re, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) el­nöke is. Azt mondta lapunknak: egyhangú szavazással utasítot­ták el mind a huszonhárom pá­lyázatot, így Balatonszárszóét is. - Ma közel 350 város van ha­zánkban, egy részük így is funk­ció nélküli - így Schmidt. - Az­az se körzetközponti szerepe, se megfelelő intézményi struktúrá­ja, gazdasági ereje. Arra a felvetésünkre, hogy Balaton-parti települések eseté­ben szimbolikus jelentősége is lehet a városi címnek a turiz­mus szempontjából, a TÖOSZ-el- nök azt felelte: - Szimbolikus vá­ros nincs. A város egy magasabb kategória, meg kell felelni gaz­dasági és társadalmi szempon­toknak. Magasabb szintű okta­tást, egészségügyet, hivatalt, ok­mányirodát feltételez. És ez csak költségvetési forrásból lehetsé­ges. Sokan azért szeretnének vá­rosi címet, hogy több fejlesztési forráshoz jussanak. Való igaz, hogy a jelenlegi forráselosztás nem szerencsés, de ez önmagá­ban sovány érv...- Majd megpróbáljuk gyara­pítani a lélekszámot, igaz, a tíz­ezertől még eléggé messze va­gyunk - jegyezte meg Dorogi Sándor balatonszárszói polgár- mester, s elárulta: duplán is dü­hösek, hiszen ők is a HVG-ből ■HH IGAL lakosságszáma a kétez­ret se ostromolja, mégis vá­ros, de erről nem Igái tehet, ak­kor olyanok voltak a feltételek, most meg amolyanok... Tény, ha minden második település város, akkor már semmi rangja ennek a címnek, akkor semmi jelentősége a kategóriáknak. Egyetértünk: ne lehessen köny- nyen „kiérdemelni”, sokat kell­jen tenni, fejlődni hozzá! tudták meg hogy elutasították a pályázatukat és úgy érzik, nem jártak el velük korrekten, ami­kor más feltételek ismeretében készítették el pályázatukat, ener­giát és anyagiakat sem sajnálva. Balatonszárszó a helyi hivatal nyilvántartása szerint 2200 fős település. A tízezres új „álom­határt” egyébként a január vé­géig jelentkezett huszonhárom község egyike sem éri el. Felté­tel az is, hogy az utak legalább wamm- JANUÁR végi pályázati határ­idő, a feltételek márciusi módo­sítása, természetesen vissza­menőleges hatállyal - olyan magyaros, ugye? És van még csavar: héttagú szakmai bi­zottság tesz javaslatot, ám Lá­zár miniszter bárhogy dönthet. Most éppen a városi címre pá­lyázó községek elöljárói és la­kói érezhetik úgy, hogy mintha szórakoznának velük... kilencven százaléka legyen szi­lárd burkolatú. - Szárszó útjai szilárd burkolatúak - így Doro­gi Sándor. - Településünk 1978 óta nagyközség, azóta tudjuk, hogy ez az „előszobája” a városi cím elnyerésének. Úgy érezzük, hogy most értünk el oda: meg tu­dunk felelni e rang támasztotta követelményeknek. Balatonszár­szó évtizedeken át kereskedel­mi, mezőgazdasági központ volt, hatalmas szabad, beépítésre vá­ró földterületeink vannak, a tu­rizmusról, vagy éppen az 1943- as szárszói találkozóra gondolva a „hely szelleméről" már nem is beszélve. Én egyébként mindig is megmosolyogtam a „nagyköz­ség” titulust, szerintem egy tele­pülés vagy falu, vagy város... Márpedig a jelek szerint Ba­latonszárszó egy darabig még nagyközség marad, hacsak... A törvény szerint a szakmai bizott­ság véleményét nem kötelező fi­gyelembe vennie Lázár János­nak, a miniszter bárhogy dönt­het... Fónai Imre KOMMENTÁR MEGYEI KÖRKÉP Q V alahogy nem érzem az átütő erőt, amellyel valóban bizton­ságosabb mederbe terelik ezután gólyatáborokat és a gólya­tábor-szervezőket. Háromnegyed évvel a történetek után még mindig inkább bénult kábultságot vélek felfedezni. Látszat- szerűen ugyan foglalkoznak a gyalázatos témával, hogy elhigy- gyük: minden rendben van, de valahogy mégsem lehetünk nyu­godtak. Legalábbis amit a döntéshozók azóta produkáltak a témá­ban, nem ad okot arra hogy kijelentsük: rendezték a megtépázott hírnevet, s ezentúl a részegség fokozatainak megtapasztalásán túl valóban értelmet is kapnak a gólyatáborok. Mint arról folyamatosan be­számoltunk, az ELTE fonyódli- geti gólyatáborában tavaly au­gusztus végén egy, a szerve­zőkhöz közel álló fotós, ameny- nyire az eseményeket ismer­ni lehet: kitervelten, zsarolá- sos kényszerrel megerőszakol­ta az ország egyik legnevesebb egyetemének elsőéves hallga­tóját. A bestiális ügy azonnal százfelé ágazott, a nyilvános­ság több hasonló mocskos gó­lyatábori visszaélést hozott felszínre, s bizony neves intézmények remegtek bele a felelősség nagyvonalú kezelésébe. Ennek hozadéka a nagy hétfői bejelentés, amelyben Rétvári Ben­ce talán túl magabiztosan állítja: ezentúl biztonságosabbak lesz­nek a gólyatáborok. Hiszen már a jogszabály-módosítás a képvise­lők előtt van. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtit­kára mindezt arra alapozza, hogy majd most tisztázva lesz a hall­gatók és az egyetem jogviszonya ilyen esetekben, s hogy a műkö­dési szabályzatokat kiterjesztik a gólyatáborokra is, ahol a szerve­ző személyesen felel a megrendezett programokért. Nem hinném, hogy eddig ez nagyon másként lett volna, hiszen pontosan tudják most is, ki a felelős, ki rontotta el, s ki követte el a bűncselekményt, tehát valódi megoldás helyett törvényerőre sikerül emelni a han­gulatkeltést. Az egyetemre indított fiatalok szülői nem az efféle lufieregetés- től fogják nyugodtabban elengedni gyermekeiket, a leikükön csa­kis a példás büntetés könnyíthet valamicskét. Az ítélet holnapra várható Fonyódon. A döntéshozók nem adtak okot arra, hogy kijelentsük: ezentúl a részegség fokoza­tainak megtapasz­talásán túl valóban értelmet is kapnak a gólyatáborok Bősze-emléktábla KAPOSVÁR A megyei Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megala­kulásának 25. évfordulóját ünne­pelték hétfőn: a Dózsa György ut­cai központnál felavatták a közel­múltban elhunyt Bősze Sándor, a somogyi TIT alelnöke, és a me­gyei levéltár igazgatójának em­léktábláját. Munkásságát Hor­váth Gyula, a tudományos társu­lat örökös tagja méltatta. Majd kiállítás nyílt, könyvek, fotók, ki­adványok mutatják be a negyed­század történetét Roma sorsjáték varázsolta el a fesztivál közönségét vasárnap este Somnakaj meghódította a megyeszékhelyet KAPOSVÁR Viharos sikert aratott az első roma musical Kaposváron, a Somnakajt a Rippl-Rónai Feszti­vál záróakkordjaként mutatták be vasárnap este a Csiky Gergely Színházban, a roma sorsjátékot a Művészetek Palotája után először láthatta a vidéki közönség. Alsószentlélekről indul szeren­csét próbálni Somnakaj, az árva­ként nevelkedő vadóc roma lány, szeretne felvételizni a főiskolára. Többen támogatják, megannyi- an ellenzik tervét, ebből kereke­dik ki, ahogy a szereplők mond­ják: az első gipsy musical történe­te, ahol a zene nem csak közvetít a kultúrák között, legyőzi az előíté­letet. Müller Péter Sziámi darab­jában olyan zenészek varázsol­nak frenetikus hangulatot a na­gyon is valóság mese köré mint Szakcsi Lakatos Béla, Kathy Hor­váth Lajos, Szirtes Edina Mókus, Marko Markovié, Kovács Antal.- A romák életében annyira jellemző a lendületesség és érzel- messég, ezért autentikus zenével és egy nagyon is jellemző törté­nettel át lehet törni a többségi tár­sadalomban meglévő, és a nem­zetiségekben ugyancsak élő elő­ítéletek falátt - mondta Stroma- jer Andrea producer a kaposvá­ri bemutató után. A fogadtatásból úgy látszik ezt sikerült elérni, de nem lenne lehetséges, ha a zené­szek, színészek nem szeretnék, nem élveznék minden percét az előadásnak. A vadóc romalány története megfogta a kaposvári közönséget- A darab sikere elsősorban a zene sikere, mely rengeteg pozi­tív érzelemmel, s olykor nagyon sok keserűséggel tölti meg a két­órás előadást - mondta lapunk­nak Falusi Mariann, aki a Som­nakajt tervében támogató Dok­tornőt alakítja. Ebben valameny- nyien benne vagyunk, szeret­jük, s átéljük, ami a színpadon történik, olyan mélyen, hogy én nem tudtam most sem elalud­ni utána - vallotta be. - Ez egy tündérmese, ami tele van na­gyon mély érzelmekkel, amit ha jól mesélünk, akár valóra is vál­hat - mondta. Hozzátette: a va­sárnapi bemutató különlegessé­ge volt, hogy először mutatták be tíz Müpa előadás után vidéken, s nagyon boldoggá tette a szerep­lőket, hogy az igényes, kaposvá­ri közönséghez is utat találtak.- Rengeteg előadást láttam már, de ilyen fantasztikusai még sohasem - mondta megkeresé­sünkre Bogdán Imre a Napke­rék egyesület elnöke. Szenzáci­ós zene, szenzációs látvány, s fel­emelő színészi játék, ez jellemez­te a vasárnap látott darabot Bog­dán Imre szerint, akinek Szak­csi Lakatos Béla és Oláh Gergő tetszett a legjobban a Somnakaj- ban. - Tegnap nagyon jó volt ci­gánynak lenni Kaposváron, de úgy láttam, hogy aki ott volt a színházban, mindenki nagyon élvezte az egyedülálló játékot. Szűcs Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom