Somogyi Hírlap, 2015. május (26. évfolyam, 102-125. szám)

2015-05-07 / 106. szám

2015. MÁJUS 7., CSÜTÖRTÖK BELFOLD-EU 5 Nem elég a kisebb rezsi tárki-felmérés Bár enyhült, nagyok még a jövedelmi különbségek Az egyes jövedelmi kategóriákba tartozók száma J*5 K2 SM 3424 3120 3234 3168 2351 2235 2032 2241 eii ebi nra 2000 2009 2012 2014 ■ jómódúak ■ felsőközépréteg ■I középréteg alsó középréteg ■ szegények FORRÁS: TÁRKI * Ezer fŐ. Az uniós átlaggal megegyező volt a szegénység mértéke Magyarországon tavaly a TÁRKI szerint BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2015. május 5.) Dátum Malmi búza ___________2015. augusztus 48500 Ma lmi búza index_______2015. augusztus 48 500 Ta karmánybúza _____ 2015. augusztus 45000 Ta karmánykukorica 2015. július 41800 Takarmánykukorica __ 2015. szeptember 43 000 Takarmánykukorica 2015. november 41000 Takarmánykukorica index 2015. július 41800 Takarmánykukorica index 2015. szeptember 43000 Takarmánykukorica index 2015. november 41000 Takarmányárpa 2015. augusztus 42500 Olajnapraforgó 2015. október 99000 Olajnapraforgó index^ _ 2015. november 101000 Repce 2015. augusztus 100000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2015. május 6.) □ e/rt ___^ □ $/Ft □ CHF/Ft □ €/$ ,a Valutaárfolyamok (forint/euró, 2015. május 6.) Vételi Eladási Budapest Bank 294,48 312,70 CIB Bank 291,47 315,75 Citibank__________292,27 317,79 Er ste Bank 295,08 312,08 FHB Bank 295,04 312,66 K&HBank 295,08 j~312J)8 MKB Bank_________294,17 312,99 OT P Bank__ 297,02 314,13 Ra iffeisen Bank 302,81 308,93 Idén még marad az orosz embargó kapcsolatok Nem valószínű, hogy az év vége előtt feloldják az Oroszország elleni uniós embargót - erről a Külgazda­sági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára be­szélt az Ml-nek tegnap. Szabó László megjegyezte, „az Euró­pai Unión kívül Oroszország volt eddig a legnagyobb kül­kereskedelmi partnerünk”. Hozzátette, az embargó dacára oda kell figyelni, „hogy a régi jó kapcsolatok megmaradja­nak”. A mezőgazdasági termé­kek oroszországi exportja 10, a gépiparé 10-15, a vegy- és gyógyszeriparé több mint 30 százalékkal esett, de a korlá­tozások megszűnése után na­gyon gyorsan a korábbi szintre ugorhat a forgalom. ■ MW A jómódúak és a szegények aránya is csökkent Magyar- országon 2012 és 2014 kö­zött. A társadalom legfelső' és legalsó tizedének jövedelme közötti különbség is mér­séklődött, bár még mindig jelentős. Haiman Éva A reáljövedelmek növekedése csak kis mértékben csökkentet­te a társadalmi egyenlőtlensége­ket - derül ki a TÁRKI 2014-es Háztartás Monitor vizsgálatának eredményeiből. Pedig 2012 és 2014 között viszonylag jelentős, mintegy 16 százalékos reáljöve­delem-emelkedés következett be. A háztartások egy főre jutó átlagbevételei 84 ezer forint kö­zeléből 99 ezer forint főié növe­kedtek. A jövedelmek ezen belül min­den jövedelmi tizedben (deci- lisben) egyaránt emelkedtek, de nem egyenletesen. A legalsó tized részesedése az összes jö­vedelemből 2,6-ról 3 százalék­ra, az ide soroltak egy főre jutó jövedelme a kevesebb, mint 22 ezerről majdnem 30 ezer fo­rintra nőtt. Ezzel egy időben viszont a legfelső tíz százalék egy főre jutó csaknem 187 ezer forintos háztartási jövedelme is emelkedett, meghaladva a 242 ezer forintot. Ezzel együtt is, a leggazdagabbak és a legszegé­nyebbek egy főre jutó jövedelme közötti különbség mérséklődött az utóbbi két évben: a leggaz­dagabbak három éve több mint kilencszer több pénzből éltek, mint a legszegényebbek, tavaly „már csak” több mint nyolcszo­ros volt az eltérés. A TÁRKI kutatatói emlékez­tetnek: a jövedelmek közötti ol­ló 1982 és 1987 között kezdett jelentősebben szétnyílni, majd a különbségek gyakorlatilag 1996- ig tovább nőttek. Ezután 2003-ig, bár jelentős átrendeződésekkel, de lényegében stagnálást mért a kutatóintézet, majd 2003 és 2007 között a jövedelmi egyenlőtlensé­gek halmozott mértékének csök­kenését regisztrálták. Legfrissebb adataik pedig az egyenlőtlenségek szintjének in­kább a csökkenését mutatják, igaz, a kutatók azt is hozzáteszik, hogy a bázisév 2012, egy lénye­ges egyenlőtlenség-növekedést A tárki felmérése szerint 2014- ben majdnem 600 ezer ember, a lakosság 6 százaléka számí­tott jómódúnak, míg majdnem kétszer ennyi, 1,1 millió, 11 szá­zaléknyi szegénynek. A felső és az alsó középréteg alkotta a társadalom 23, illetve 28 száza­lékát, míg a legtöbben, a lakos­ság 32 százaléka a „szimpla” középosztályhoz tartozott a jö­vedelme alapján. Az egyéb mutató év volt. Vagyis, ehhez a „bázishoz” képest könnyebb po­zitív irányú elmozdulást produ­kálni. Ez nem is sikerült például a jövedelmi szegénység esetében, amelyben 2012 és 2014 között nem történt statisztikailag is jelentős változás. 2014-ben a magyarországi népesség 16,6 százaléka, 1,6-1,7 mülió ember élt jövedelmi szegénységben, az ő háztartásuk nettó jövedelme nem haladta meg a havi 78 ezer forintot. Ezzel, a TÁRKI becslé­se szerint, a hazai szegénység mértéke éppen az EU-átlaggal megegyező volt a tavalyi évben, akárcsak 2012-ben. 2012 és 2014 között mind­azonáltal jelentősen nőtt a sze­génység előfordulásának va­lószínűsége a sokgyermekes családok, a 65 év felettiek, az egykeresős családok, valamint szempontokat, például a kép­zettséget és a kapcsolati háló­kat is figyelembe vevő, Osztály- létszám2014 címmel tavaly publikált reprezentatív kutatás szerint viszont a sokszor hivat­kozott stabil középosztály a mai napig nem alakult ki, Ma­gyarországon mára többen csúsztak le, és kevesebben emelkedtek fel, mint azt a 90-es évek végén hittük és reméltük. azon családok körében, ahol nő volt a háztartásfő. Ezzel szem­ben csökkent a szegénység pél­dául az egy gyermeket nevelők, a gyermekek és fiatalok, vala­mint romák körében. Mindemellett, a súlyos anyagi megvonásban, vagy más hiány­ban élők aránya 37-ről 28 száza­lékra csökkent a vizsgálat ada­tai szerint, a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartások­ban élőké pedig 15-ről 9 száza­lékra esett 2012 és 2014 között. A rezsicsökkentés és az egyéb kormányzati intézkedések kö­vetkeztében elsősorban az alsó középosztály és a középosztály helyzete javult, az ő pénzügyi kiszolgáltatottságuk csökkent. A TÁRKI kutatása megerő­sítette azokat a korábbi felmé­réseket, amelyek azt mutatták, hogy a kormány eddigi lépései elsősorban a legszegényebbek­nél jobb, esetenként lényegesen jobb helyzetben lévők (érettsé­gizett vagy diplomás háztartás­fővel élők, fővárosiak, egy- és kétgyermekesek, valamint a magas munkaintenzitású ház­tartások tagjai) szegénységi kockázatát csökkentette. Az alacsony iskolázottsá- gúak, a községekben, kisfalvak­ban élők, a sokgyermekesek, az alacsony vagy nagyon alacsony munkaintenzitásúak körében viszont nem mérséklődött az egyébként magas deprivációs ráta. Elvileg van, gyakorlatilag nincs középosztály Bevándorlási konzultáció: jön a kérdőív, júliusig várják a választ nemzeti Júliusban és augusz­tusban dolgozzák fel a beván­dorlásról szóló nemzeti konzul­tációra beérkező válaszokat - mondta Kovács Zoltán szerdán az Ml-en. A kérdőíveket már gyártják, nagyjából egy hónap alatt postázzák ki a nyolcmillió nyomtatványt, amelyeket posta- költség nélkül lehet visszakül­deni július elsejéig. A kormány a válaszok felmérésével jelöli majd ki azokat az irányokat, amelyek mentén a bevándorlási kérdésekben javaslatokat tesz itthon és az európai fórumo­kon. Az ügyről jelenleg „nyitott vita” zajlik, de uniós szinten a menekültek nagyjából 80 szá­zaléka megélhetési bevándorló, s ezt a helyzetet mindenképpen kezelni kell - hangsúlyozta a szóvivő. A kormány álláspontja szerint az uniónak szüksége van egy szigorúbb szabályo­zásra az illegális bevándorlás kezelésében, és a kérdésben a tagállamok szintjén is nagyobb szabadságra lenne szükség. A bevándorlásról szóló nemze­ti konzultáció leállítását követeli több ellenzéki párt. Újhelyi Ist­ván, az MSZP alelnöke szerint a „provokatív kérdések helyett inkább a kivándorlás feloldására fordítsák az erre szánt közel egymilliárd forintot”. Barabás Richárd, a PM szóvivője pe­dig úgy fogalmazott: „ennyire drága, ennyire ostoba, ennyire rosszindulatú és gonosz gumi­csontot” még nem dobtak be a magyar politikába. ■ MW Válasz Brüsszelből a bevándorlásról kezdemé­nyezett konzultáció leállítására szólította fel a kormányt az Eu­rópai Szakszervezeti Konföderá­ció (ETUC) is. Szerintük a kér­dőív a „migráció és a terroriz­mus közvetlen összekapcsolásá­val perverz kísérletet tesz a mig- ránsok kriminalizálására és a populizmus szítására”. A szö­vetség szerint a téves feltevések rossz politikákhoz vezethetnek, és nem szolgálják a magyarok érdekeit, ráadásul az uniós mig­rációs politika aláásásával Or­bán Viktor szembemegy az em­beriesség alapelveivel, és nem a külföldön élő és dolgozó sok százezer magyar érdekeivel összhangban cselekszik. Ha nem akar sorbaállni a pénzéért, jobb az átutalás BANKI ELSZÁMOLÁS Panasz esetén harminc napig reklamálhat, két hónapon belül kell választ kapnia Vita esetén az ügyfél a Pénzügyi Békéltető Testülethez is fordulhat Noha már vannak devizahitele­sek, akik megkapták a törvény szerint a banktól járó összeget, többen még várnak az egyoldalú kamatelemelés miatt visszajáró pénzükre. Sokan pedig nem ér­tik, miért annyit kaptak, ameny- nyit. A bankoknak április 30-áig kellett kiküldeniük az elszámo­lást tartalmazó értesítőket, de a peres eljárások és a háromnapos ünnepből adódó csúszás miatt a postázás jelenleg is folyik. A kétmülió devizaalapú hitel esetében a törvény értelmében összesen 570 milliárd forintot kapnak vissza az ügyfelek, 300- 400 milliárd pedig majd ősszel, a forinthitelek kapcsán jár vissza az érintetteknek. Fülöp Zsuzsanna, az MNB felügyeleti szóvivő-helyettese lapunk kérdésére elmondta, el­enyésző az őket megkereső ügy­felek száma, az MNB-hez eddig mindössze 110, az általuk mű­ködtetett Független Pénzügyi Békéltető Testülethez 87 meg­keresés érkezett. Azt is hangsú­lyozta, akik panaszt szeretnének tenni az egyenlegközlővel, illet­ve a visszajáró összeggel kapcso­latban, minden esetben először saját bankjukhoz forduljanak, s csak ha nem jutnak egyezségre, akkor tereljék jogi útra az ügyet. Panaszt 30 napon belül lehet tenni, a panasztételre célszerű kisebb bankfiókot választani a sorban állás elkerülésére. almási anna, a CIB Bank kom­munikációs felelőse lapunk fi­gyelmét felhívta, a pénzintéze­tek a jogszabálynak megfele­lően öt évig őrzik a fogyasztói követelés összegét, ez idő alatt bármikor meg lehet tenni a ki­fizetés módjára vonatkozó nyi­A bankoknál érzékelhetően megnőtt az ügyfélforgalom. Azt tanácsolják, ha a pénzintézet fel­ajánlja, hogy a visszajáró össze­get átutalással vagy készpénz­ben fizeti ki - erről nyiltakozni kell -: jobb az átutalást választa­ni, ehhez nem kell külön sorban latkozatot. Az összeg tehát a 30 nap elteltével nem vész el, bár az öt év alatt nem kamatozik. az egyenleg ellenőrzésekor cél­szerű a kiinduló adatokat (tőke, az eddig visszafizetett tőkerész és kamatok, a szerződésben rög­zített kamat) egyeztetni, de ezen állni, és nem kell kétszer bemen­ni bankfiókba. A nyilatkozatot a bank feldolgozza, ezután az ügyfél visszamehet a bankjához a tényleges pénzfelvétel miatt. Ha pedig nagy összeget venne fel valaki, akkor azt célszerű előre bejelenteni. ■ Kozár A. felül az ügyfél nem nagyon tud mit tenni, a visszajáró összeget ugyanis banki informatikai rendszer - az MNB-vel szoros együttműködésben - kalkulálta. A panaszok megválaszolására a bankoknak 60 nap áll rendel­kezésére. Az ügyfél követelése öt évig nem vész el

Next

/
Oldalképek
Tartalom