Somogyi Hírlap, 2015. május (26. évfolyam, 102-125. szám)
2015-05-06 / 105. szám
letbeli elnök Jcan-Marie Le Pen. miután tagságát felfüggesztették, azt mondta: reméli, a lánya, Maii ne f |,' ^| ^^^B BB I M B ■ elveszíti a 2017-es elnökválasztást .Szégyellem, hogy a Nemzeti Front \ * *»§ \* ■ BjB B^B B^B ^pB BB|fl meg"!, dohogott. Bt m ,^r #1 1/1 vl Ibrü k 2015. MÁJUS 6., SZEKDA Uj fejezetéhez érkezett a szélsőjobbos francia Nemzeti Front belharca: a 86 éves pártalapító. tiszte letbeli elnök Jcan-Marie Le Pen. miután tagságot felfüggesztették. .ízt mondta: reméli, a lánya. Maríné Le Pen, a párt vezetője elveszíti a 2017-es elnökválasztást. „Szégyellem, hogy a Nemzeti Front vezető je az én nevemet viseli - mondta a papa az Europe 1 rádiónak. „Inkább házasodjon meg"!, dohogott. Osztrák-magyar a bevándorlásról az unió határain kívülre kell helyezni a migrációs probléma megoldását, ez az osztrák és a magyar álláspont - közölte Pintér Sándor belügyminiszter a Salzburgi Fórum miniszteri értekezleten. A tranzitországokat pedig fel kell készíteni a bevándorlók megfelelő kiszűrésére. ■ MTI Az ENSZ-fötitkár elmegy Moszkvába BÁN KI MUN ENSZ-fötitkár részt vesz a május 9-i moszkvai győzelmi parádén, és találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A főtitkár a második világháború európai befejezését megünneplő díszszemlén találkozni fog számos más ország küldöttségeinek vezetőivel is. ■ MW Visszatért Andrássy mása a Kossuth térre TALAPZATÁRA HELYEZTÉK Andrássy Gyula (a kiegyezés miniszterelnöke, későbbi osztrák-magyar külügyminiszter) bronzból öntött, korábbi lovas szobrának mását a Kossuth téren a Parlamentnél. A 6,5 méter magas szobor az utolsó hiányzó műalkotás a tér korábbi arculatának rekonstruálásához. Az 1904-ben átadott Országház térre 1906. december 2-án került az eredeti, amely Zala György munkája volt. Az új bronzszobrot a Bencsik Alkotóközösség Művészeti Kft. szobrászai készítették. ■ MTI Európa-hírű politikus volt Jó pont a házi ápolóknak jgu statisztika A házi orvosok jobbat, a kórházak rosszabb jegyet kaptak Magyarországon A magyarok az európai átlagnál rövidebb életre számíthatnak, és az egészségben eltöltött évekből is kevesebb jut nekünk. Az átlag magyarénál is rosszabbak azonban az életkilátásaik az Észak-Alföldön élőknek. Jó hír viszont, hogy a tervek szerint, aki rendszeresen jár szűrésre, előbbre kerülhet a várólistákon. Haiman Éva Egy 2012-ben született lány 60,5, míg egy fiú 59,2, várhatóan egészségesen eltöltött élettartamra számíthatott a 78,7, illetve a 71,6 várható évnyi élettartamból. Ezzel Magyarország a várható és az egészségesen várható élettartamban is elmarad az uniós átlagtól, ami a nők esetében 83.1 illetve 62,1 év, míg a férfiaknál 77,5 és 61,5 év. A LEGFRISSEBB ADATOK szerint az európai térség államaiban a leghosszabb egészségesen eltölthető élettartamra a nők Máltán (72,2 év), a férfiak Norvégiában (71,9 év) számíthatnak, míg a legrövidebb ideig a férfiak Észtországban (53,1 év) a nők Szlovákiában (53,1 év) maradnak előreláthatólag egészségesek. A legmagasabb és a legalacsonyabb élettartam közötti különbség Európán belül a nőknél 19,1, a férfiak körében 18,8 év. régiók Ha nem is ekkora, de nagyon is jelentős a különbség az egészségben várható élettartamban Magyarországon belül is. A fejletlen Észak-Alföld népessége számíthat a legrövidebb, korlátozottság nélküli életszakaszra (54,2 és 54,8 év), míg Közép-Ma- gyarországon egy férfi 62,4 évet is élhet egészségben, amely érték az EU-átlagát is meghaladja. A nők a Nyugat-Dunántúlon vannak a legjobb helyzetben, rájuk 64,3 egészséges életév várhat, míg az Észak-Alföldön élő nők kénytelenek lesznek ennél 10.1 évvel kevesebbel beérni. A téma kutatói szerint egy ország gazdasági fejlettsége és az egészségügyi ellátás színvonala, elérhetősége mellett, az életstílus, az egészség, mint érték megjelenése is nagyban befolyásolja, meddig élhetnek egészségesen a lakosai. MAGYARORSZÁG AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁST szubjektív megítélése ugyan a 2009-es és a 2014-es európai lakossági egészségfelmérés között minimálisan javult, ám még mindig a háziorvosukkal voltak elégedettek a megkérdezettek a leginkább, és a költségvetési oldalról is a legproblémásabbnak számító kórházi ellátással a legkevésbé. Valamelyest nőtt az elégedettség a mentőszolgálat, az otthoni ápolás és a betegszállítás iránt, gyakorlatilag változatlan maradt és a szakrendelők megítélése, de romlott a fogorvosi ellátásé. AMI AZ EGÉSZSÉG. MINT ÉRTÉK megjelenését illeti, jó hír, hogy a felmérésbe vontak négyötöde ma már egyetért azzal, hogy a biológiai adottságokon túl az egészség megőrzésének kulcsa, ha magunk is teszünk érte. A rossz hír, hogy ehhez képest az utóbbi években nőtt az elhízottak, az alkoholisták és a fiatalok, illetve az idősek körében a dohányosok száma is, és az emberek kétharmada saját bevallása szerint napi tíz percet sem sportol. a túlsúlyosak és elhízottak együttes arányát tekintve a középkorú és az idősebb férfiak körében egyértelmű növekedés, a középkorú nőknél inkább visz- szaesés, míg az idősebb nőknél stagnálás figyelhető meg. A nagyivás problémája mindkét nemnél a legidősebb korosztályt érinti leginkább, és ez akkor is így van, ha a nőknél elenyésző a nagyivók aránya: a 65 év felettiek 2, az összes nő 1,4 százaléka tartozik ide, míg a férfiaknál a legidősebbek 14 százaléka (az összes férfi 9,9 százaléka). Összességében a teljes felnőtt lakosság 5,4 százaléka alkoholista a bevallott értékek alapján, szemben a 2009-ben becsült 4,6 százalékkal. A DOHÁNYZÓK ARÁNYA SZám- szerűleg csökkent ugyan (a 2014-es adatok szerint a felnőtt lakosság 29 százaléka dohányzik, szemben a 2009-es 31 százalékos aránnyal), de a két időpont között csak az alkalmi dohányosok aránya esett vissza, a rendszeres dohányosoké még kicsit nőtt is (2014-ben 28 százalék volt, öt évvel korábban 27). A legidősebbeknél és a fiataloknál pedig egyértelműen többen cigarettáznak. NINCS MIT CSODÁLKOZNI tehát azon, hogy nemzetközi összehasonlításban 2013-ban az európai országok átlagához (9,5 százalék) képest Magyarországon csaknem 16 százalék azoknak az aránya, akik nem elégedettek egészségi állapotukkal, és az európai átlag kétszerese, 3,5 százalék azoké, akik nagyon rossznak tartják azt. Beelőzhetnének a szűrésen résztvevők AKI RENDSZERESEN részt Vesz SZŰ- rővizsgálatokon, elsőbbséget élvezhetne a várólistához, előjegyzési listához kötött, a szűréssel érintett, abból eredő szolgáltatások igénybe vétele esetén. A készülő új alap- ellátási törvény a helyi iparűzési adóval kapcsolatban két verziót javasol: az Emmi mentesítené az egészségügyi alapellátókat - háziorvosi, fogászati, védőnői szolgálatokat - a hipa megfizetése alól, míg az NGM az önkormányzatokra bízná a mentesség megadását. FELMÉRÉS Csúcson az idegen- ellenesek aránya Magyarországon - közölte a Tárki az 1992 óta végzett kutatásának 2015 áprilisi adatai alapján. Múlt hónapban a felnőtt lakosság 46 százaléka választotta azt az idegenellenesnek tekinthető állítást, hogy az országba menedékkérő ne tehesse be a lábát. A megkérdezettek 9 százaléka tekinthető idegenbarátnak (mindenkit be kell fogadni,) és 45 százalékuk mérlegelő a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdésében. A Tárki 1992 óta végzett kutatásainak adatai alapján az idegenellenesség mértéke a kezdeti, 1992-1995 közötti gyors növekedés után előbb ingadozott, majd 2002 óta 2011-ig kisebb ingadozásokkal meglehetősen stabil volt. A korábbi évekhez képest 2012-ben megnőtt az idegenellenesek aránya, és 2013 után 2014-ben is magasabb maradt, mint a 2000-es évek áüaga. A idei áprilisi adatok a 2001-es csúcsértéket is meghaladták, az idegellenes válaszadók aránya 43 százalékról 46 százalékra nőtt. A mérlegelők körében a legmagasabb, 94 százalékkal az arab ok, a legalacsonyabb, 7 százalékkal a határon túli magyarok visszautasítottsága. Az arabokénál alig alacsonyabb a romák, de 70-80 százalék felett van a kínaiak, az afrikaiak és a románok visszautasítottsága is. Még az egyébként nem létező piréze- ket is elutasítja a mérlegelők 60 százaléka (A pirézeket jó pár éve dobták be csalinak egy hasonló felméréshez.) Az átlagosnál magasabb az idegenellenesség mértéke a Jobbik és az MSZP szavazói, és a nem szavazók körében, azok között, akik úgy érzik, hogy rossz anyagi helyzetben vannak, vagy ennek romlásától tartanak. Továbbá a dél-dunántúliak, a munkanélküliek és a 40-50 évesek körében. Az idegenellenesség mértéke a diplomások körében a legalacsonyabb, a főiskolát végzettek esetében 35 százalék, egyetemet végzetteknél 20 százalék. ■ MW A Föld védelmében: Áder János új honlapja a klímacsúcsra környezetvédelem Hét végére elkészül a nemzeti parkokról szóló törvény alkotmányossági vizsgálata A nemzeti parkokról szóló törvény a hét végén érkezett meg a hivatalba, jelenleg más törvényekhez hasonlóan folyik alkotmányossági vizsgálata - közölte tegnap a köztársasági elnök. Áder János elmondta: a hét végén jár le a határidő, addigra befejezik az alkotmányossági vizsgálatot. A paksi bővítés kapcsán kifejtette, emissziós szempontból az atomerőművek létjogosultságát nem lehet megkérdőjelezni, de nagyon fontos a biztonság kérdése is. Elmondta, 6-8 éve egyértelmű politikai konszenzus volt Paks bővítéséről és annak indokoltságáról a politikai erők között, ő ehhez tartja magát. A napelemek termékdíjáról azt mondta: korábban jelezte, többen is hibáztak, hogy ez a környezetvédelmi képtelenség megszülessen, várja a megoldást az ügyben. A köztársasági elnök egy új honlap indítását jelentette be: www.elobolygonk.hu . A regisztrálók (adataik védettséget élveznek) csatlakoznak az A1 Gore volt amerikai alelnök kezdeményezéséhez (wwwliveearth. org), melynek célja: egymilliárd támogatót szerezni a párizsi klímacsúcs előtt. Áder március 25-én ajánlotta fel A1 Gore-nak Magyarország és az ő személyes támogatását is a kampányhoz, így elsőként csatlakozhatunk a világméretű összefogáshoz. Áder: a klímaváltozás első számú társadalmi-politikai kérdéssé vált...! „Ha felemeljük a szavunkat az éghajlatváltozást okozó környezetszennyezés ellen, arra ösztönözhetjük a párizsi klímacsúcs résztvevőit, hogy ambíciózu- sabb, elkötelezettebb megállapodást kössenek meg” - hangoztatta az államfő. Szerinte ma már nem kell bizonygatni, hogy a klímaváltozás és a globális felmelegedés az elsőszámú társadalmi és politikai kérdéssé vált. Az ENSZ jelentését idézve elmondta: egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok várhatóak, gyakoribb súlyos aszályokkal, árvizekkel, emelkedik a földfelszín és a tengerek hőmérséklete, új fertőző betegségek jelennek meg. Az év végén Párizsban gyűlnek össze a világ vezetői a klímaváltozás elleni nemzetközi összefogás megteremtése érdekében, itt kellene elfogadni a széndoxid-kibocsátás csökkentésére, az új technológiák fejlesztésére, az esőerdők irtásának megakadályozására vonatkozó megállapodást. „A klímacsúcs vízválasztó lesz abból a szempontból, hogy tudunk-e felelős döntést hozni” - hangoztatta Áder. Szerinte a kérdés az, ki- használjuk-e a ma még rendelkezésünkre álló esélyt, vagy elszalasztjuk azt, és olyan helyzetet idézünk elő, amikor már nem tudjuk befolyásolni az eseményeket. ■ É. S.
