Somogyi Hírlap, 2015. május (26. évfolyam, 102-125. szám)
2015-05-22 / 119. szám
2015. MÁJUS 22., PENTEK BELFÖLD-GAZDASÁG ^ Rekordot döntött a megszűnő vállalkozások szama Becsődöl sok cég Ez az építési vállalkozás is eltűnt, még szerencse, hogy a tető a helyén van. Pluszköltséggel jár a háznak újabb vállalkozót szerződtetni. Elszámolás: aki panaszt tesz, annak is küldik a pénzt BUDAPEST A panasztételnek nincs halasztó hatálya a kifizetésre, vagyis a levélben feltüntetett összeg utalása vagy jóváírása akkor is megtörténik, ha a fogyasztó élt a panasztételi jogával - közölte lapunkkal a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A devizahitelek elszámolása kapcsán ugyanis ha a fogyasztó az elszámolási értesítőben szereplő ösz- szeggel nem ért egyet, lehetősége van a kézbesítéstől számított 30 napon belül írásbeli panaszt tenni a pénzügyi intézménynél. A jegybank azt hangoztatta, hogy amennyiben a jogorvoslati eljárás megállapítja, hogy a fogyasztó magasabb összegre jogosult, úgy természetesen a pénzügyi intézménynek a kü- lönbözetet is meg kell térítenie. Ha magasabb ösz- szegjár, megtérítik a különbözetet A már megszűnt, teljesített szerződések esetében az elszámolás eredményeként megállapított túlfizetést a pénzintézet kifizeti a fogyasztó részére. Ennek több módja is lehetséges. A pénzügyi intézmény automatikusan, a fogyasztó külön kérése nélkül köteles a visszajáró összeget jóváírni a számlán az elszámolás kiküldésétől (vagyis a postára adásától) számított 15 napon belül, ha a fogyasztó az elszámoló pénzügyi intézménynél, vagy azzal azonos csoportba tartozó pénzügyi intézménynél fizetési számlával rendelkezik. A Magyar Nemzeti Bank lapunk kérdésére azt is közölte, hogy ha a fogyasztó máshol rendelkezik vagy nem rendelkezik számlával, az elszámolás kézhezvételét követően be kell jelentenie a pénzügyi intézménynél, hogy milyen számlaszámra kéri az összeg átutalását, vagy akár készpénzben is kérheti annak kifizetését, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e fizetési számlával. A fogyasztót erre a bejelentésre konkrét határidő nem terheli, a bejelentésig azonban értelemszerűen nem kapja meg a neki járó összeget. Ha a fogyasztó átutalást kér, akkor a számlaszám általa történt bejelentésétől számított 15 napon belül köteles a pénzügyi intézmény átutalni a pénzt. É. S. Az idén eddig 35 százalékkal több cég szűnt meg, mint tavaly. A trend határozottan növekvő: az év első négy hónapjában már több mint 17 ezer társaság húzta le a rolót. Év végéig legalább 50 ezer cég tűnik el a magyar gazdaságból. Kozár Alexandra alexandra.kozar@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Brigitta évek óta szellemi szabadfoglalkozású. Sehol sincs alkalmazásban, különböző cégek megbízásaiból él. Saját bt.-je ad számlát a megrendelőknek. A céget fenntartani azonban iszonyatosan költséges: az adókat, járulékokat és a könyvelőt akkor is fizetni kell, ha épp nincs munka, és a céges banki költségek is nagyon magasak. Brigitta már többször elgondolkodott a cégbezásáron, csakhogy az is nagyon drága, plusz ilyenkor a cég által vásárolt eszközök magántulajdonba mennek át, ami után borsos adót kell fizetni. Ráadásul cégbezáráskor alapos adóellenőrzés várható. Brigitta könyvelője azt meséli, egyik előadóművész ügyfelénél még abba is belekötöttek, miért van két mikrofonja. „Az idei első negyedévben 35 százalékkal több céget szüntettek meg Magyarországon, mint . tavaly. Ráadásul ebben a számban nincsenek benne az egyéni vállalkozók, csak a kft.-k, a bt.-k, a kkt.-k, a zrt.-k és az nyrt.-k - mondta el lapunknak Pertics Richárd, az Op- ten céginformációs szolgáltató cég- információs vezetője. - Ma a bedőlő cégek között 30-40 százalék azok aránya, amelyeket felszámolással szüntetnek meg. Ez nagyon magas, nulla körül kéne mozognia egy ideális gazdaságban. Igaz, korábban, 2008 és 2010 között még ennek is a duplája volt, mintegy 80 százalék. A felszámolt cégek között profiljukat tekintve a legkülönbözőbbek vannak: építőipari, húsipari és kereskedelmi vállalkozások.” Miért dől be ennyi cég, mi az oka a nagyarányú cégfelszámolásnak? - kérdeztük a céginformációs vezetőt, aki jogi és gazdasági okokat lát a negatív tendencia mögött. Jelenleg szigorúbb a cégszabályozás, egy kft.-t például korábban 500 ezer forint jegyzett tőkével lehetett nyitni, ma ez az összeg 3 millió. Ráadásul a meglévő, félmillió forinttal jegyzett cégeknek is fel kell emelniük tőkéjüket 2016. március 15-éig, ami szintén oka lehet a cégbezárásnak. A másik indok a reálgazdasági környezetben keresendő. Az EU-tá- mogatások miatt ma a beruházások 75-80 százaléka állami, ezek viszont csak egy zárt körhöz jutnak el, így nagyon sok kis cég egyszerűen nem jut munkához. A versenyszektorban alig van beruházás, a bankok sem nagyon hiteleznek - mondja a szakember. Ma egy cég várható élettartama nyolc-kilenc év. Erre azonban nem lehet komoly üzleti tervet építeni. A cégbezárás pedig nem olcsó. Mindent összevetve: például egy kft. végelszámolása több százezer forintnál kezdődik. Ugyanakkor a növekvő cégbezárási tendencia nem kizárólag negatív, hiszen sok „kamucég" is megszűnhet, és ezáltal a piac tisztul. Felszámolás, kényszertörlés, végelszámolás A cégek három módon szűnnek meg. 1. FELSZÁMOLÁS Ez teszi ki az eljárások 30-40 százalékát. Ez akkor történik, ha a cég egy külső partnere, vagy egy hivatalos szerv, mondjuk a NAV felszámolást indít ellene tartozás vagy nemfizetés miatt. 2. KÉNYSZERTÖRLÉS Ez a teljesen passzív cégek ellen irányul, amelyek nem nyújtanak be mérleget, nem elérhető a vezetőjük, nem reagálnak a felszólításokra. Ekkor a NAV felfüggesztheti az adószámot, a cégbíróság pedig kezdeményezheti a törlést. 3. VÉGELSZÁMOLÁS Amikor maga a cégvezető dönt a megszüntetésről. Ez az eljárás költséges és sokáig tart. Ettől azonban nagyon tartanak a cégvezetők, mert a legtöbbször együtt jár egy alapos adóellenőrzéssel, amely akár az elmúlt öt évet is érintheti. A legravaszabbak azt csinálják, hogy egész egyszerűen elfektetik a cégüket, évekig kivárnak, nullás bevételt nyújtanak be, majd amikor már minden „turpisság” elévült és makulátlanok, akkor viszik végelszámolásra a céget. Januártól jön az új e-kártya, utazni is lehet majd vele MAGYARORSZÁG Benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek a személyi igazolványt, lakcímkártyát, adókártyát, taj-kártyát egy okmányban egyesítő e-kártya bevezetéséhez szükséges törvényjavaslatot. Az e-kártya diákigazolványként is használható, és a schengeni övezeten belül az útlevelet is magában foglalja. Tartalmazza majd a tulajdonos nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, anyja nevét, a birtokos nemét, fényképét és ha elmúlt 12 éves, az aláírását is. Nem olvasható formában az is megjelenik majd benne, ha korlátozzák a tulajdonos külföldre utazását. Az e-kártyán rajta lesz a polgár ujjlenyomata és elektronikus aláírása is. A törvényjavaslat indoklása szerint a kártya bevezetése biztosítja, hogy az állampolgárok egyetlen okmány használatával intézhessék hivatalos ügyeiket, kiemelten az adóigazgatási eljárásokat és a társadalombiztosítási ellátások igénybevételét, ezáltal alkalmas a taj-kártya és az adóigazolvány kiváltására, valamint egyes közlekedési szolgáltatások igénybevételére is. Az igazolvány egyszerűbbé teszi az Európán belüli utazásokat is. Minden olyan határátlépésnél használható lesz, ahol a schengeni vagy más államközi egyezmények által szabályozott beléptető rendszer működik. Az ügyintézésre és elektronikus aláírásra alkalmas okmányt 2016-tól fokozatosan vezetik majd be. Az új, multifunkciós csipkártya mellett természetesen az érvényes régi okmányokat is tovább lehet használni a lejáratig, nem lesz kötelező azonnal a cseréjük. K. A. Kinek mennyibe kerül majd? A parlamentnek benyújtott törvényjavaslat szerint azoknak, akik 60 nappal a lejárat előtt kérik meglévő igazolványuk cseréjét, vagy nem rendelkeznek érvényes személyi igazolvánnyal, 1500 forintba kerül majd az új. elektronikus okmány. minden más esetben 5000 forint. Az e-kártya ingyenes lesz mindenki számára, aki 18 évnél fiatalabb, vagy aki 65 ev felettiként határidő nélküli igazolványt kér. Keleten rosszabb az üzleti morál A legtöbb céget Kelet-Magyar- országon szüntetik meg. Itt egészen más az üzleti etika, mint Budapesten vagy Nyugat-Ma- gyarországon. Pest megyében kisebb a cégtörlési arány. Budapesten átlagos, Nyugat-Magyar- országon megint csak alacsonyabb. A cégek ugyanakkor egymást is húzzák, amelyik bedől, magával ránthatja azt is, amelyiknek tartozik. A magas cégmegszüntetési arány a munkanélküliségi rátát számottevően nem befolyásolja, hiszen a kényszertörlések esetében gyakorlatilag már nem létező dolgozókról beszélünk, a végelszámolásokból felszabaduló munkaerőt pedig az újonnan létrejövő cégek ellensúlyozzák. A munkanélküliek tábora tehát jelentősen nem nő. viszont sok vállalkozó hagyja abba a működését. Hende Csaba: növeljük jövőre a honvédelemre szánt forrásokat Megkoszorúzták Görgey szobrát BUDAPEST „Eljött az idő, hogy a szükséges törvényi változások és a honvédelem rendszerének alapvető átalakításai után dinamikusan növeljük a honvédelemre szánt forrásokat” - mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter Budapesten, a honvédelem napi rendezvények megnyitóján a budai Várban. Kiemelte: a biztonsági környezet romlása miatt is szükség van a védelmi költségvetés növelésére, amelyet „az ország évről évre erősödő gazdasága” lehetővé is tesz. Felidézte, hogy a múlt héten benyújtott jövő évi költségvetésben a honvédelmi fejezet támogatási előirányzata az ideihez képest mintegy 22 százalékkal, nagyjából 50 milliárd forinttal nő, s így a teljes kiadási főösszeg megközelíti a 300 milliárd forintot. Ebből az összegből jut egyebek mellett a katonák nagy arányú illetményfejlesztésére, a pápai repülőbázis fejlesztésére, az Iszlám Állam elleni magyar katonai szerepvállalásra, a V4-ek által felállítandó európai uniós harccsoportra és haditechnikai programokra is - fejtette ki a tárcavezető. A honvédelem napja alkalmából rendezett tegnapi ünnepségen Hende Csaba Benkő Tibor vezérkari főnökkel megkoszorúzta Görgey Artúr honvédtábornok szobrát a budai Várban, a Fehérvári rondellán. MTI Görgey tábornok szobránál koszorúzott Hende Csaba és Benkő Tibor Újra elhalasztják a szociális temetést BUDAPEST Ismét elhalasztja a kormány a szociális temetés bevezetését - derül ki a költség- vetést megalapozó, tegnap beadott törvényjavaslatban. Eredetileg 2014. januártól élt volna a rendelkezés. Szociális temetésnél a hozzátartozót nem terhelik költségek, az állam ingyen biztosít sírhelyet és koporsót vagy urnát, gondoskodik a holttest hűtéséről, szállításáról. A hozzátartozó vállalja, hogy ő, vagy akit felkért, közreműködik az elhunyt temetésre való előkészítésében (mos- datásában, felöltöztetésében), a sír kiásásában és visszahanto- lásában, a koporsó vagy az urna szállításában a temetőn belül, továbbá a sírba helyezésben vagy az urnaelhelyezésben. A fővárosban például már el is készült egy 12 ezer négyzetméteres parcella az Új köztemetőben, amely 2380 szociális temetés - 452 koporsós és 1928 ur- nás befogadására alkalmas. A szociális temetkezést azonban először 2015 elejére csúsztatták, a halasztását akkor az Országos Temetkezési Egyesület az egyeztetésekre akarta felhasználni, mivel inkább egy támogatási rendszert javasoltak a hozzátartozóknak a „csináld magad” temetés helyett. Később még egy évvel tovább csúsztatták a bevezetését 2016-ra, most ismét kitolják, 2017-re. É.s.
