Somogyi Hírlap, 2015. május (26. évfolyam, 102-125. szám)

2015-05-03 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 16. szám

4 A HÉT TEMAJA 2015. MÁJUS 3., VASÁRNAP földrengés A múlt szombati nepáli katasztrófa pontosan egy törésvonal mentén történt. Sokat tudunk már a rengésekről, de előre jelezni szinte lehetetlen őket, pedig létezik erre egy magyar szabadalom. Azt viszont lehet tudni, hol a legnagyobb a földmozgás esélye, így fel lehet rá készülni. ELKERÜLHETETLENEK A KATASZTRÓFÁK? Magyarország nem tartozik a földrengésveszélyes térségek közé, de földmozgások nálunk is előfordulnak. A legnagyobb veszélyt nem a földrengés nagysága hordozza, hanem az, hogy az érintett térségben mennyire készültek fel rá, bírják-e a mozgást az épületek. Európában térkép készült a veszélyes helyekről. Fábos Erika A múlt szombati pusztító, 7,9-es erősségű földmozgást hetven kisebb erejű utóren­gés követte. A nepáli védelmi minisztérium adatai szerint hatezer fölött van a halálos ál­dozatok, s 14 ezerhez közelít a sérültek száma, közel kétezer lakóház dőlt romba, és leg­alább négyezerben keletkez­tek károk. Ez a rengés volt az utóbbi 80 év legnagyobb erejű természeti katasztrófája Ne­pálban. Katmanduban már hatezernél több a halálos áldozat a múlt szombati rengés után és még legalább ezer emberről nem tudnak a hatóságok Az olasz UAquila romjai 2009-ben. 30-40 ezren váltak hajléktalanná. A török Ereidben négy éve 2000 épület dőlt össze. Nem voltak felkészülve. Nőtt a Himalája? A földrengés tulajdonkép­pen nem más, mint a kőzetle-4 mezekben felhalmozódott fe­szültség feloldódása - mondja Tóth László szeizmológus, aki szerint a katmandui rengés azért lehetett ilyen erejű, mert a Himalája törésvonalon történt. Azon a hatalmas le­mezhatáron, amely elválaszt­ja az északra mozgó indiai szubkontinenst Eurázsiától. A rengés miatt a relatív moz­gás a törésvonal mentén, Kat- mandutól közvetlenül észak­ra akár három méter is lehe­tett. A két lemez évente ma is mintegy két centimétert mozdul, ez a folyamat formál­ta a Himalája hegységet. Azt, hogy történt-e érezhető ma­gasságváltozás a Mount Eve­resten, akkor tudják meg, ha elemzik a térségről készült műholdfelvételeket a földren­gés előtt és után. Nyugodt ez a hely A világban a leginkább földrengésveszélyes terület a Csendes-óceán partvidéke, Japán, Indonézia területe, In­dia északi része és az Egye­sült Államok nyugati partvi­déke. Európa szeizmológiáját főként az afrikai és az eurá- zsiai lemezek mozgása, ütkö­zése alakítja, a földrengés- veszély a mediterrán térség­től keletre, a Kaukázuson át egész a Himalájáig húzódik. Térségünkben a Balkánon, Romániában, a Pireneusok és a francia Alpok vidékén és Olaszországban a legnagyobb egy földrengés esélye. „Magyarország nem tarto­zik a kiemelkedően földren­gésveszélyes területek közé, ennek ellenére erős rengé­sek időnként előfordulnak - mondja Tóth László. - Az elmúlt egy évben több mint hatvan olyan földmozgás volt hazánkban, amit észlel­tek a műszerek. Ezek kisebb földrengések. Persze egy na­gyobb mozgás során a nem megfelelően tervezett épüle­tekben tartózkodók élete ve­szélybe kerülhet, de a halálos áldozatokat követelő rengé­sek esélye minimális hazánk­ban és tőlünk északkelet felé haladva tovább csökken.” Japán már felkészült Az, hogy mekkora erősségű földrengést érzünk, attól függ, hogy milyen mélyen keletke­zik a törés és hogy mennyire sűrűn lakott a terület, illetve milyen minőségű építmények vannak ott. „A több áldozatot követelő katasztrófák szegény orszá­gokban szoktak bekövetkez­ni, ahol az épületek régiek, vagy nem megfelelően lettek felhúzva - mondja a szakem­ber. - Törökországban, Haitin vagy most Nepálban ez okozta a bajt. Ha ugyanekkora föld­rengés van Japánban vagy Kaliforniában, ott tíznél keve­sebb áldozata lett volna a ka­tasztrófának. Pusztán azért, mert úgy vannak méretezve és megépítve az épületek. To­kióban például 1923-ban volt egy akkora földrengés, amely gyakorlatilag elpusztította a várost. Azóta úgy építkeznek, hogy egy 5,5-6-os rengés még kárt sem tesz.” Nem lehet jelezni? Bár szerte a világon sok ku­tató dolgozik a megbízható előrejelzés megvalósításán, eddig nem történt áttörés ezen a területen. „Sokféle módszerrel próbál­koznak, és a kutatások ered­ményeképp történt néhány si­keres előrejelzés, amelyek kö­zül a legnevezetesebb az 1975. február 4-i kínai, haicsengi, 7,4-es magnitúdójú rengés megjóslása volt - mondja Tóth László. - Az a földmozgás tel­jesen elpusztította a 90 ezer lakosú város épületeit, de az előrejelzésnek köszönhetően alig néhányan haltak meg.” Egy év múlva azonban az alig 400 kilométerre fekvő Tangsan városban történt 7,6- os magnitúdójú rengés, amely minden előjel nélkül csapott le a térségre, és a hírek sze­rint százezrek haltak meg. Mert sajnos egyelőre nem si­került megbízható módszert találni az előrejelzésre. Lehetőség van azonban a földrengéskockázat valószí­nűségi alapú meghatározásá­ra, vagyis annak kiszámítá­sára, hogy valamely területen megadott méretű talajrázkó­dás adott időszak alatt milyen valószínűséggel várható. így az építmények helyérték ki­választása, az épület- és gépé­szeti szerkezetek földrengés- álló tervezése által az okozott károk és veszteségek is csök­kenthetők. „Nagyon lassú folyamatok­ról beszélünk, a földlemezek évente néhány centit vagy csak millimétereket mozdul­nak el - mondja Tóth Lász­ló. - Aztán a lemezek egy­szer csak eltörnek, de azt kiszámítani, hogy ez időben mikor fog bekövetkezni, le­hetetlen. Hogy hol várható földrengés, azt nagyjából le­het tudni, de hogy milyen méretű lesz, hogy egyetlen nagy reccsenés vagy sok kis roppanás következik be, azt biztosan talán sosem fogjuk előre tudni. Kaliforniában az elkövetkező öt-tíz évben vá­runk egy nagy földrengést. Ez egy szakmai körökben elfogadott jóslat, amely azon alapul, hogy statisztikailag a kis rengéseket bizonyos idő­közönként egy nagyobb kö­veti, amely most következne soron. Ennyi állítható tudo­mányos alapossággal.” Magyar szabadalom, amely megjósolta Izmitet is A legtöbb áldozatot követelő rengések Szeizmológiai térkép Európáról: nő a veszély? kováts László dezső villa­mosmérnök, a BME nyugalma­zott oktatója barlangkutatások kapcsán jött rá, hogy az ár­apályt is előidéző holdmozgás hat a földrengésekre is. „MÁR 1962-BEN azonosítottuk Jósvafőn azt, hogy a kőzetek­ben is van hatása a Hold moz­gásának. A barlangfalak egy­máshoz képest 4-5 mikromé­tert mozognak periodikusan." A szakember ez alapján sikere­sen jósolt már meg földrengést és cunamit is. Szerinte a szaba­dalmát úgy lehetne használni, ha a legveszélyesebb területe­ken végeznének méréseket. „az 1999-es augusztusi teljes napfogyatkozás idején a hold- árnyék Isztambultól keletre ke­resztezte az észak-anatóliai tö­résvonalat. Előtte, júliusban, egy angliai konferencián beje­lentettem a prognózist, hogy földrengés lesz Törökországban. Nem vették komolyan. Augusz­tus 17-én bekövetkezett Izmit, 14 ezer halottal. Egy hét múlva állást kínáltak Oxfordban. ” Helyszín Időpont Áldozatok száma Magnitúdó Sankszi, Kína 1556.01.03. 830 ezer _______8* Ta ngsan, Kína 1976.07.27. 255 ezer __ 7,5 Szumátra _ 2004.12.26.________227898 9,1 Ha iti _ 2010.01,12. 222 570 7,0 __ Ha ijuan, Ningszia, Kína 1920.12.16. 200 ezer______7,8 __ Ka nto, Japán_________1923.09.01._________142800 7,9 As khabat, Türkmenisztán 1948.10.05. 110 ezer ________7,3 Ke let-Szecsuán, Kína 2008.05.12. 87 587 _______79_____ Pa kisztán 2005.10.08. 86 ezer ______7,6 Me ssina, Olaszország 1908.12.28. 72 ezer 7,2 Chimbote, Peru 1970.05.31._________70 ezer____________7,9 •B ECSÜLT ADATOK két Éve készült el Európa ed­digi legpontosabb szeizmoló­giai térképe. Tizenhárom or­szágszakértőinek munkájával rögzítették a kontinens tektoni­kus mozgásainak, valamint várható földrengéseinek pon­tos helyét. A térkép elősegíti, hogy földrengésbiztos lakóhá­zak, ipari létesítmények épülje­nek, ráadásul a következő öt­ven évre tíz-, az elkövetkező ötszáz évre pedig ötszázalékos valószínűséggel mutatja meg a földkéreg várható vibrációját. a tanulmány készítői úgy vé­lik, hogy Európában korábban nem tapasztalt erejű földren­gések pusztítanak majd. A pontosabb adatokra hivat­kozva a szakemberek azt állít­ják, hogy az eddigi nagyobb rengéseknél a Richter-skála szerint 1 fokkal erősebb ampli­túdójú földmozgások jöhetnek. Ez viszont azt jelenti, hogy a felszabaduló energia harminc- kétszer lesz nagyobb és pusztí- tóbb, mint az eddigi legna­gyobb európai rengéseknél. t t

Next

/
Oldalképek
Tartalom