Somogyi Hírlap, 2015. május (26. évfolyam, 102-125. szám)
2015-05-11 / 109. szám
2015. MÁJUS 11., HÉTFŐ 4 MEGYEI KÖRKÉP Uj világ tárult fél a gyermekeknek együttlét Diák-művész találkozót tartottak a zselickislaki alkotótáborban, festeni tanultak az ifjak A zselici dombok között Bene János festőművész műteremházánál gyerekek és neves művészek vették birtokba a kertet, árnyas fák alá vonultak, hogy egymás világával ismerkedjenek. A közös alkotás óriási élmény volt a fiatalok számára. K. G.- A találkozó alkalmat ad a személyes kapcsolatra. Kimozdítjuk a gyerekeket a modern világból, felkelnek a számítógép mellől, és új, más minőségű élet nyílik meg előttük - mondta a házigazda. A találkozóra a kaposvári Kinizsi Tagiskolából és a Zichy Iparművészeti Szakképző Iskolából jöttek a legtöbben.- Sárkányt rajzoltam. Nagyon tetszik, hogy a szabad levegőn vagyunk, de a műteremben is lehet dolgozni - mondta a 14 éves Szalóczy Tünde. - Később szeretnék majd képzőművészettel foglalkozni. Csakúgy, mint a 17 éves so- mogyjádi Szász Lívia, aki tájképeket és portrékat fest, a tehetséges lányt sokan biztatják az alkotásra. Ficzere Mátyás népi iparművész albumokat mutatott a gyerekeknek, Sélley Miklós fotóművésszel együtt készíthettek fényképeket. Nemes István a kút köré támasztotta a festményeit, hozzá is sokan csatlakoztak. Jónás Péter képzőművész és Rajs Júlia grafikusművész tanácsot adott, dombor- nyomatot, linómetszetet is készíthettek.- A gyerekek lelkesedése átragad ránk - mondta Nemes Az első ecsetvonások. A művészet egy új életformát kínál, az élmények kiragadják a gyermekeket a számítógépek mellől, hogy alkothassanak István somogyfajszi festőművész. - Bennünket inspirál, de mi is adunk nekik lendületet, bátorságot. Néhány óra telt el, de már fogott rajtuk a tanács. Hagyjuk, hogy a saját világukat hozzák, csak egy kis segítség kell, hogyan kezeljék a felületet, a szerszámot, amivel alkotnak. Meg kell nyitni a lelkűket, hogy maguk is észrevegyék, mi rejlik bennük. ■ Bene János festőművész zselickislaki műteremháza a kortárs képzőművészek, művészek kedvelt találkahelye Bene János hozzátette: a zselickislaki alkotótábort hivatásos művészeknek tartják minden nyáron, immár a kilencedik alkalommal. Az augusztus első hetében lezajló összejövetelt szeretnék elnyújtani, mert közben a művészek megszerették egymást. Alkalmazhatóbb, sokrétűbb tudást ad a művészeti oktatás: negyven ifjú, kreatív alkotó az országos csepeli döntőn az előzetes pályázatok eredményeként a 367 képző- és iparművészettel foglalkozó alapfokú művészeti iskola közül mindössze 40 küldhetett növendékeket a VI. Országos Festészetversenyre, melyet Budapesten a csepeli Nagy Imre Alapfokú Művészeti Iskola rendezhetett a hétvégén. A felhívásra beérkező 634 pályamunka közül a legjobb 122-őt választotta ki a szakértői zsűri. A kétnapos országos döntőn hat korcsoportban teljesítették a feladatokat a festőecsettel igen jó kapcsolatot ápoló diákok. Somogyot a kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola harmadik osztályos tanulója, Kun Anna képviselhette, aki ezúttal az őt felkészítő Elek Annamária irányításával az Együd Árpád Alapfokú Művészeti Iskola növendékeként pályázott. A beküldött Randevú című festménye győzte meg a zsűrit, hogy az egyik legfia- talabbként is ott a helye a második korcsoport országos szinten legjobbnak ítélt 28 tanulója között. az első napon kötelező feladatként egy zenemű alapján keletkező hangulatot kellett megjeleníteni. Emellett a teremben kiállított tárgyakat is befoglalva egy tűzfal, használati tárgy, vagy jármű illusztrációs tervét festették meg a döntősök. Másnap a szabadon választott munkák kerültek előtérbe. A festőművészt, egyetemi szaktanárt, tankönyvszerző rajztanárt is felvonultató szakértői zsűri közel két és fél órás tanácskozást követően hirdetett végeredményt. a döntőn rendezett szakmai beszélgetések során Baranyai Zoltánná zsűri elnök elmondta: fő célként arra sarkallták a gyermekeket, hogy az iskolában megszerzett tudást komfortzónájukból kimozdítva is minél érdekesebben, kreatívabban adják át. Ezt az adott feladatokkal sikerült is elérni. A stresszhelyzet ellenére a pályamunkákhoz képest többségében frissebb, jobKun Anna képviselte Somogyot bán sikerült alkotások születtek, ez próbára tette a problémamegoldó képességet is. Az eredmény- hirdetéskor hozzátette: nemcsak a díjazottak tűntek ki. Az országos döntőn részt vevő valameny- nyi gyermek nyertesnek érezheti magát, mert olyan önkifejező tudási birtokolnak, amely egész életük során hasznukra válhat. Chilf Mária festőművész hozzátette: egy 2011 óta zajló angliai felmérés bizonyította, azok a gyermekek, akik művészeti oktatásban is részesülnek jobb tanulmányi eredményt érnek el a társaiknál. A sokrétűbb, alkalmazhatóbb tudásanyaggal később is sokkal jobban megállják a helyüket a világban. Világhírű a bőszénfai szarvas, Új-Zélandon is ismerik szelídítés Három évtizedes jubileumát ünnepelte a szarvasfarm, tudósok emlékeztek a megalapításának körülményeire Valamennyien összegyűltek, akik a világhírű sikert kivívták: megalapításának 30. évfordulóját ünnepelte a bőszénfai Vadgazdálkodási Tájközpont. A Kaposvári Egyetem részeként hazánk egyetlen nyitott vadgazdasága, amely több, mint egy vadaskertekből és vadásztatásból álló létesítmény. Megtalálható itt a vadgazdálkodás teljes termelési folyamata: a növénytermesztés, az erdőgazdálkodás, a tenyészállat értékesítés, és a vadhúsfeldolgozás. Az érdeklődők bepillanthatnak a vadászok és a nagyvadak világába is. Az oktatási, kutatási és bemutatási célból tartott állatok száma meghaladja a 2200 egye- det, ezek 33 fajhoz, illetve fajtához tartoznak. Szávai Ferenc rektor köszöntőjében kiemelte: azon kell dolgozni, hogy még méltóbb helyet vívjon ki az oktatásban és a kutatásban a szarvasfarm, amely akár egy duális képzési központ része is lehetne. A tervekről a Kaposvári Egyetem kancellárja, Borbás Zoltán tartott előadást. Negyven éve kezdődött, tett még hozzá egy évtizedet az eltelt évekhez Horn Péter akadémikus. 1975-ben Váncsa Jenő miniszterhelyettes küldte őt Új-Zélandra. Az ottaniak magyar agrárszakemberrel akartak együttműködni, mert Nyu- gat-Európa mezőgazdaságát operettnek tartották. Horn Péter a Lincoln Egyetemen ismerkedett meg a szarvas háziasításának sikereivel. 1850-ben Skóciából hoztak be szarvasokat Új-Zélandra, amelyek addigra annyira elszaporodtak, hogy már helikopterről irtották őket, évente 200 ezer példányt ejtettek el, mégsem csökkent a számuk. Az új-zélandi kormány ekkor teljesen leírhatóvá tette az adóból a a szarvastartás költségeit, az ágazat ezután fellendült. A SEFAG segítségével 120 somogyi szarvast szállítottak a szigetországba, ezzel javítva fel a vadállományt. Az új-zélandi ismeretek birtokában kezdtek farmszarvas tenyésztésbe Somogybán. Gá- losfán újszülött borjakat fogtak be, hálóval a honvédség segítségével egyetlen éjszaka akár 70 szarvast. Kézből nevelve szelídítették meg őket. Zomborszky Zoltán docens és Sugár László professzor teremtették meg a TBC-mentes állományt. KinőtLámát is láthatnak. A szarvasfarm turisztikai célpont és fontos vadgazdasági s vadászati központja a vidéknek ték Gálosfát, és a bőszénfai té- esztől vettek 1500 hektár földet a szarvastartásra. Páratlan vadbiológiai kutatások indultak meg, világhírig jutott közülük nem egy, például hogyan lehet kilőtt bikából spermát nyerni, most pedig a szarvas genom projekt fut. Sokszor ellenszélben kellett vitorlázni, de lelki erővel és okos támogatókkal megvalósítottuk a célt, fejezte be előadását Horn Péter. A bőszénfai szarvasfarm később a Pannon Lovasakadémiához tartozott, Hafner József igazgató emlékezett vissza a turisztikai programok indítására és a vadfeldolgozó átadására. Később a vadgazdálkodási tájközpont az egészségügyi centrum része lett, erről Répa Imre beszélt, aki szerint külföldről hoztunk haza egy őshonos ágazatot, amely jelenleg is „húzza” a Kaposvári Egyetemet. Répa Imre ötlete volt egyébként a gímszarvas anatómiai atlaszának összeállítása, amely szintén világhírű lett, hangzott el a múltidézésen. Nagy János, a tájközpont igazgatója szerint a csírázó mag 30 évnyi tanulópénz után hozott olyan eredményt, amely alapján már el lehet dönteni, mely területeket érdemes fejleszteni. Bár a gazdasági haszna még nem olyan számottevő, mint más állattenyésztési ágazaté, a minőségi vadhús iránt egyre nő a kereslet. A jubileumi ünnepségen a látogatók fotókiállítást és trófeagyűjteményt csodálhattak meg. A gyermekeket állatsimogató, szamaragolás és játszóház várta, és fogatos, traktoros túrák is indultak a szarvasokhoz. ■ K. G.
