Somogyi Hírlap, 2015. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
2015-04-07 / 81. szám
2015. ÁPRILIS 7., KEDD MEGYEI KÖRKÉP 5 Cecília: „A szerelem csak ócska délibáb” százéves csárdáskirálynő Máig emlegetik a Csiky Gergely Színház 1993-as, Mohácsi-féle feldolgozását Csillagkeresztes Csárdáskirálynő Kaposváron „Te érted el azt, amit közülünk még senki, hogy a meztelen hindu kölykök a Csárdáskirálynő nagyke- ringőjére szedik a banánt”- írta Lehár Ferenc Kálmán Imrének. Fónai Imre A siófoki születésű komponista leghíresebb, legnagyobb világsikert aratott operettjét kereken száz éve mutatták be. A jubileum apropóján a Fővárosi Operettszínház idén nyáron elhozza éppen aktuális Csárdáskirálynőjét a siófoki szabadtéri színpadra. 1919-ben már a szibériai Krasznaja Rjecska hadifogoly- táborában is játszották a női szerepekben is férfiakkal, később Hitler „tiszteletbeli árjává” fogadta volna Kálmánt, de ő nem kért belőle. - A Csárdáskirálynő első felvonását 1914. májusában kezdte írni a cseh fürdővárosban, Marienbadban - veszi elő jegyzeteit Nagy István, a Kálmán Imre siófoki szülőházából kialakított múzeum, hivatalosan emlékház vezetője. - Később így írt erről a komponista: „Véletlenül abban a szobában ütöttem fel a sátorfámat, amelyben királyunk az angol király látogatását fogadta. 1914 májusában még boldog békében aludt a világ, és én nem éreztem azt, amit ma érzek, mikor arra gondolok, hogy abban a szép, csilláros, fényes, ragyogó szalonban születtek meg A csárdáskirálynő melódiái, ahol a Nagy Cselszövő tanácskozott a mi királyunkkal...” Az operett eredeti címét - Éljen a szerelem! - azzal utasította el a bécsi lohann Strauss Thea- ter igazgatója, hogy nemrégiben egy hasonló című művet mutatott be. A bemutatót 1915. november 13-ra, péntekre tervezték. Az igen babonás Kálmán Imre arra kérte a színidirektort, hogy halassza el a premiert, aki hallani sem akart erről, ám közben Bóni alakítója berekedt, s így végül november 17-én csendültek fel az új Kálmán-operett éppen hatvan éve, 1955. nyarán a helyi Kálmán Imre Kulturális Együttes előadta a Csárdáskirálynőt a siófoki szabadtéri színpadon. A Kálmán Imre Emlékház gyűjteményében lévő eredeti plakát szerint a főbb szerepeket Bánhegyi Gyula, Kohón Gyula, Kálmán István, Pintér Istvánná, Lendvai Sándorné és Lendvai Sándor játszotta. film készül az első világháborús szibériai fogolytáborban elődallamai. Különös egybeesés, hogy Kálmán Imre fia, Charles is ezen a napon született, csak pár évvel később, 1929-ben - az ugyancsak zeneszerzővé lett fiú nemrégiben hunyt el müncheni otthonában. Magyarországon 1916. november 3-án mutatták be A csárdáskirálynőt; a háború ellenére már egy héttel előtte elfogytak a jegyek és hat hónap múlva már a kétszázadik előadást is megtartották. A háború kitörése miatt egyébként Kálmán félbeszakította a komponálást, a színházak is bezártak a harcok miatt, de csak röadott legendás Csárdáskirálynőről, jövőre kerülhet a mozikba - ezt pedig a Népszabadság adta hírül nemrég; az orosz tábor parancsnokát Gerard De- pardieu alakítja. Az, hogy az első világháború katonái is a siófoki születésű Kálmán Imre melódiáival feledtették a nehéz napokat, kiderült a 2012-es siófoki Kálmán-emlékkiállítás anyagából is. Amikor ugyanis az amerikaiak vették át a kraszvid időre. 1916-ban a pesti orfeumban egy, a Monarchia 1915- ös nagy haditettére, a gorlicei áttörésre utaló szóvicc emlékeztette az operett elején a nézőt arra, mi zajlik „odakint”. S bár az 1954-ben átdolgozott és a mai napig legismertebb verzió alapján leginkább csak negédes romantika az operett, a történetírók megjegyezték: az 1916-os első magyar librettó is alaposan átdolgozott már az eredetihez képest, Gábor Andor jóvoltából. „Pesten sokkal szelídebb, romantikusabb lett” - áll a 2006- os Csárdáskirálynő-történeti könyvben, ahogyan arra cikkénaja rjecskai hadifogolytábort, a színjátszás is „fellendült”. Az 1919-es premier plakátja szerint „Minyó A.”alakította Vereckei Szilviát - a női szerepeket is férfiak játszották. friss hír: Csárdáskirálynő-em- lékbélyeget adott ki a posta, mely az 1916-os magyar bemutatót örökíti meg Kosáry Emmával, idősebb Latabár Árpáddal, Rátkai Mártonnal és a zenészekkel. ben a HVG emlékeztet. így került a magyar változatba a Haj- mási Péter, s annak a szövegnek a helyébe, hogy ki tudja, meddig forog még a Föld, nem lesz-e holnap már késő, a „lesz még szőlő, lesz még lágy kenyér” került. S míg Szilvia és Edvin magyarul arról énekel, hogy édes álom, meg földi boldogság, addig ott az eredetiben az áll: az egész világ elsüllyedhet. A háborús világvége-hangu- latot (mely ugye végképp nem illett egy operetthez 1954-ben, ezért csak úgy kerülhetett újra színre az 1949-ben a „letűnt hercegek és grófok áporodott „A véres háborús valóságösz- szevetve az operett nagy hazugságával - írta a, 93-as Csi- ky-előadásról kritikájában Zappe László (Népszabadság). - A mögötte lappangó valóságot mutatja fel az előadás, nemcsak arról szól, hogy ahol pezsgőznek, ott le is részegednek, hogy a szerelemért nemcsak hűség, de gyermekáldás, vetélés no meg szifilisz is jár cserébe. Hanem az azóta lassan eltelő egész század tapasztalatait zúdítja Kálmán Imre művére". mohácsi a cselekmény idejét alig néhány hónappal tette későbbre az 1915. novemberi ősbemutató jelenéhez képest, egy másik kritikus, Kottái Tamás világa” miatt onnan leparancsolt darab, hogy előbb a „korszellemhez” igazították - aztán így is maradt) azóta sokan sokféle képpen igyekeztek visszacsempészni a Csárdáskirálynőbe, 1999-ben Drezdában például Szilvia a lövészárokban, Bóni gróf meg páncélököllel tűnt föl, sok néző ott is hagyta az előadást. Ha nem is a világ, de á Horthy-dirigálta Novara cirkáló elsüllyedt a darab végén Mohácsi lános 1993-as kaposvári rendezésben, amit ma is emlegetnek a színházak világában. Ez az a verzió, melyben Molnár Piroska (Cecília) azt énekszerint azért, „hogy a háborús hősök nacionalista arroganciáját fitogtató magyar tisztek keveredhessenek a második felvonás főhercegi báljára egyenesen az Isonzo mellől, az olasz frontról érkezőkkel, s a harmadikban a fiumei hajóavató ünnepségre odaérjen Ferenc József halálának újdonsült híre”. Ahová „a teljes szereposztás hivatalos, egybeömlik a svarc- gelb és a pirosfehérzöld, a Got- terhalte és a Himnusz, a csillagkeresztes csárdáskirálynő beszédet mond, Csermanek (később Kádár) János hatéves magyarkisfiú (szül. 1910. Fiume) verset szaval.” még hogy az operett csupán negédes tinglitanglil... li, hogy „húzd, hogy rohadt a világ”, meg azt, hogy „a szerelem csak ócska délibáb”. S úgy, hogy „Hajmási Péter? Hajmási Pál? Lesz még szőlő? Lesz még lágy kenyér?”. Kulka János (Edvin) nem kiabálja a világba, hanem merengi, hogy „túl az Óperenci- án boldogok leszünk” (Shakes- peare-monológhoz hasonlította egy korabeli kritika), ahogyan azt se vidám-pattogósan adja elő, hogy „az asszony meggyötör” és hogy „egy a szívem, egy a párom” - a néző ahelyett, hogy mosolygósán hátradőlne, lúdbő- rözni kezd és semmi kedve vele dúdolni. Vihart kavart. Parádés szereposztás a Csiky egykori előadásán Verekedes Somogysárdon és Nagykorpádon bűnesetek Nagykorpádon es Somogysárdon is garázdaság miatt intézkedtek a rendőrök, akik nyolc gyanúsítottat hallgattak ki.- A nagybajomi egyenruhások elfogtak és előállítottak a rendőrőrsre egy memyei, egy mezőcso- konyai és egy somogysárdi személyt - tájékoztatott a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószolgálata (SMRFK). - A három fiatalember szombat este az egyik somogysárdi utcában - előzetes szóváltást követően -, lökdösődtek, majd verekedést tört ki. A 17 éves fiú és a két 24 éves férfi viselkedése az utcán lévőkben riadalmat, megbotránkozást keltett. A rendőrök a memyei fiút, a mezőcsokonyai H. Tibort és a somogysárdi T. Balázst csoportosan elkövetett garázdaság bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki. Szabadlábon védekezhetnek.- A nagyatádi rendőrök pedig öt férfit fogtak el és állítottak elő - közölte az SMRFK. - Szóváltás, dulakodás, majd verekedés alakult ki két baráti társaság között Nagykorpádon. A bunyóban öt férfi vett részt, s egy kivételével mindenki megsérült. A 32 éves taranyi K. Istvánt, a 36 éves taranyi K. Sándort, a 23 éves nagyatádi S. Krisztiánt és a 19 éves kisbajomi B. Zoltánt gyanúsítottként hallgatták ki csoportosan, nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság megalapozott gyanúja miatt. Szabadlábon védekezhetnek. A 28 éves szabási P. Norbertét egy rendbeli csoportosan, nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság és két rendbeli súlyos testi sértés megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki, őrizetbe vették és kezdeményezték előzetes letartóztatását. ■ M. G. Bronzérem és két különdfj a kerósoknak gasztronómiai verseny Kilenc iskola közül harmadik lett a kereskedelmi csapata ► Folytatás az 1. oldalról A négy tagú csapatban Horváth Ádám, mint pincér versenyzett. Egy öt fogásos étrendet kellett összeállítania díszétkezéshez az ország csúcsgasztronómiáját képviselve. Menükártyát kellett készítenie, valamint alkalmi díszasztal terítése volt a feladata négy fő részére, a vendég asztalánál pedig egy alkoholos és egy alkoholmentes kreatív kávéital készítése, felszolgálása is a verseny részét képezte. Felkészítője Bordás Tibor éttermi mester volt. Vaszilkó Dániel, Fias Máté szakácsként versenyzett, hideg és meleg előételt kellett készíteniük, amelyek közül az egyiknek vegetáriánusnak kellett lennie. Ezen kívül a főétel nyúlhús volt három féle körettel. Felkészítőjük Bocuse d’Or a minőség szolgálatában a bocuse d’Or egy kétévente megrendezett szakácsverseny. Az ötletét 1985-ben egy lyon-i kiállításon Paul Bocuse, a kiállítás akkori elnöke fogalmazta meg. Úgy érezte, jó lenne a gasztronómiai szakkiállítás ideje alatt egy melegkonyhás szakácsversenyt tartani, amely jelentős mértékben hozzájárulhatna a szakma fejlődéséhez, a minőség fenntartásához, és folytonosságát is biztosíthatná. A versenyt 1987-ben rendezték meg először, mára a világ egyik, ha nem a legrangosabb főzőversenyének számít. Kiváló csapat. A versenyen népszerűsítették a korszerű technológiákat is Horváth Lajos mesterszakács. A cukrász Puska Renáta feladata tányérdesszert készítése volt kétféle kísérő öntettel. Az alkalmi dísztortának pedig a Bocuse d’ Or szellemiséget kellett tükröznie. Felkészítője Mihajlovits Róbert mestercukrász volt.A csapat a bronzérem mellett kiérdemelte a legjobb cukrász teljesítmény és a legszebb dísztorta kü- löndíját. ■ Márkus Kata t Az egyik leggyakrabban játszott operett. A nézősereg talán sosem unja meg a fülbemászó dallamokat Hatvan éve a helyi amatőr színjátszók előadása a siófoki szabadtérin
