Somogyi Hírlap, 2015. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

2015-04-22 / 94. szám

2015. ÁPRILIS 22.. SZERDA DÉL-DUNÁNTÚL Az űrérzékeny lelkek és az apacs művészet Két szék közötti fesztivál ellehetetlenítve A POSZT lehet a színházszakmai nagy csata vesztese Elismerés: top 10-be került a tinédzser szerző novellája irodalom Megjelent a Jelenkor irodalmi folyóirat áprilisi szá­ma, melynek élén Grecsó Krisz­tián A látogató című novellá­ja áll. A prózarovatban továb­bá Drago Jancar regényrészle­te, Szvoren Edina novellái, Po- ós Zoltán regényrészletei olvas­hatók. A versrovat többek közt Aczél Géza, Tőzsér Árpád és Gáti István verseit közli. Az esz- szérovatban Meliorisz Béla köl­tészetéről nyújtanak áttekin­tést, és Anselm Kiefer festmé­nyeit és szobrait értelmezik. A Kritikai szalon tavaly au­gusztusi rendezvényén Havas­réti József Űrérzékeny lelkek című regényéről beszélgettek, most a vita szerkesztett válto­zatát közük. A kritikarovatban Oscar Wilde Dorian Gray kép­mása című regényének új fordí­tását elemzik, és Babits Mihály 1919-es egyetemi előadása­it megjelentető kötetéről írnak, Rockenbauer Zoltán Apacs mű­vészet. Adyzmus a festészetben és a kubista Bartók (1900-1919) című kötetéről értekeznek. ■ Kamarabalett: Orfeusz és Euridiké balett Gluck muzsikájára az Orfeusz és Euridiké operára al­kotja meg legújabb koreográfi­áját a Pécsi Balett számára Ca- meron McMillan, a világhírű új-zélandi táncszakember. „A költő Orfeusz alvilági uta­zása az egyik legerősebb mito­lógiai történet, melynek lénye­ge ma is jelen van hétköznap­jainkban: a gyász, a szerelem, a veszteség átélése..., de talán ennél is inkább szól a művé­szet erejéről, az ihlet keresésé­ről és az igaz művészi elköte­lezettségről” - nyilatkozta Ca- meron McMillan témaválasz­tásának indokairól. Gluck ope­ráját ezúttal is Riederauer Ri- chárd hozza közelebb a fiata­lokhoz, a mítoszt a 21. század­ba emelve. Molnár Zsuzsa dísz­letei és jelmezei pedig felerő­sítik a karaktereket A balett­előadás premiere április 24-én 19 órakor lesz a Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszínpadán. ■ M. B. E. Pécs Visszalépő versenydara­bok, dühös kritikusok, ideo­lógiai csatát folytató színházi társaságok - erről szól a Pécsi Országos Színházi Ta­lálkozó legújabb története, és a jelek szerint a szakma közel áll hozzá, hogy nullára írja le az ország első számú színházfesztiválját. Mészáros B. Endre A napokban végre leült egyez­tetni a POSZT két tulajdonosa, a Magyar Színházi Társaság (MSZT) és a Magyar Teátrumi Társaság a szakmai zsűriről, amely miatt már négy előadás is visszalépett az idei verseny­től. A gond csak az, hogy ennek a hercehurcának a POSZT az igazi vesztese, pedig valójában semmi köze nincs a szakmán belüli ideológiai csatározáshoz. Pillanatkép az első Pécsi Országos Színházi Találkozóról, 2001-ből Amikor még Pécs volt a megmentő Ebben a válságos időszak­ban érdemes felidézni, hogyan került Pécsre a fesztivál: a ki­lencvenes évek végén igencsak haldoklóit a színházi előadá­sok országos versenye, bárhol rendezték meg, csak a szűk szakma volt rá kíváncsi. És a verseny talpra állt, amikor jött Jordán Tamás, valamint Pécs városa és Simon István, hogy a versenyprogram mellé külön fesztivált szervezzenek, ingye­nes programokkal, jelentős vá­rosi támogatással. Nem is volt baj tíz éven keresztül, egy tár­sasági tulajdonossal (MSZT), jött a központi segítség, több­nyire 70-75 millió, mindig any- nyi, amennyit Pécs is hozzátett. S itt jegyeznénk meg, hogy a pénzből legfeljebb 20-30 mil­lió jutott az OFF programokra, vagyis a város minden eset­ben jelentősen hozzájárult a verseny megrendezéséhez is. Ekkoriban többnyire csak a válogatást kritizálta minden­ki, illetve Koltai Tamás (a mos­tani kritikusi tiltakozás ve­zetője) ágált rendszeresen az OFF-csomag szerinte nívótlan összeállítása miatt. A pécsiek, baranyaiak azonban általában elégedettek voltak a kiegészítő programokkal. Csiky Gergely Színház: 56 06/őrült lélek vert hadak (2007) Bodrogi Gyula a 2013-as POSZT díszvendégeként érkezett a városba Tornyosuló gondok az EKF-év után A gondok 2011-ben kezdőd­tek, s nem azért, mert Jordán Tamás és Simon István ki­szállt a szervezésből, Stenczer Béla ugyanis a régi rend sze­rint vitte tovább a programo­kat. Hanem mert 10-30 millió­val lecsökkentették a központi támogatást, emellett 2012-ben beszállt a kicsit korábban ala­kult Magyar Teátrumi Társa­ság is, jobbos ideológiai töl­tettel, sajátos programjavas­latokkal, társtulajdonosként saját delegáltakat küldve a szakmai zsűribe. Idén pedig már a zsűri miatt indult a perpatvar, miután Csáki Ju­dit (az MSZT felkéréséből a Kritikusok Céhének jelöltje) nem került be a döntnökök kö­zé. A dolog furcsasága, hogy ugyanilyen alapon tavaly és tavalyelőtt tüntethettek volna a színészek és a rendezők is, de azoknak a jelölteknek a ki­esése senkinél nem verte ki a biztosítékot. Ugyanakkor az is jelzésértékű, hogy 2014-ben a Magyar Teátrumi Társaság el­nöksége vizsgálatba kezdett, hol rendezhetne az ország más nagyvárosában saját színház­fesztivált. Szakmai öngól és ami eztán jöhet Összességében a POSZT-ról még soha nem maradt távol versenydarab (az idei négy til­takozó előadás is itt lesz, csak versenyen kívül zajlik a bemu­tatójuk). Egyszer történt meg hasonló, 2010-ben, amikor a Katona József Színház nem a kiválasztott, hanem egy általuk jobbnak ítélt saját előadással ér­kezett. Ami most történik, az igen szomorú jövőt ígér. A szín­házi emberek egyértelműen önmaguk és a POSZT ellen dolgoznak, szakmai gúnyába öltöztetett ideológiai sérelme­ikkel ugyanis ellehetetlenítik a fesztivált, aminek az is lehet az eredménye, hogy a város és a kormány is visszalép a tá­mogatástól, és rosszabb lesz a helyzet, mint a kilencvenes évek végén. Akkor ugyanis csak agonizált az országos ta­lálkozó. dunaföldvár TOP 10-be került kiadójánál Marosi Katalin kó­sza ötlet nyomán született no­vellája. A tinédzser szerző, aki­nek már három könyve meg­jelent nyomtatásban, Álmodik egy lány című novellájával vív­ta ki az olvasók elismerését. Ujjongva mesélte el, hogy mi­csoda nagy élmény volt, ami­kor a Publio Kiadó webolda­lán felfedezte a hírt. - Hát, mit is mondhatnék? Valami felfog­hatatlan érzés, amikor az em­ber kíváncsiságból megnézi az adatlapját, a könyveket, felke­rültek e már a várólistások, és az egyik borítónál megpillant­ja a piros kis matricát. Onnan­tól kezdve szárnyal, és millió - nem túlzás - vágóképet készít, posztolja, s mindenkivel meg­osztja az örömhírt, aki fontos - fogalmazott. És írói mivoltát megerősítve hozzátette: Ilyen­kor, ha szárnyas lények len­nénk, elveszítenénk az ural­mat a szárnyak fölött, s szerin­tem tetőstül rontanánk ki fölfe­lé a házból, így lehet leginkább jellemezni ezt a boldogságot. Az írásmű születéséről elme­sélte, hogy van olyan hóbort­ja, amikor elkezd megfigyel­ni valamit, valakit, valakiket. A tapasztalatokat lejegyzi. Egy ilyen feljegyzés, amit eredeti­leg csak próbaképpen, tulaj­donképpen viccből tett ki egy blogra, megtetszettek egy olva­sónak, s kérdezte, ez a történet mikor fog folytatódni. Mivel senki személyes dolgait nem akarta közzétenni, novellákat szőtt belőlük és a kiadó olda­lán közzétette azokat, hogy mi­nél többen olvashassák. - En­nek az eredménye lett aztán életem első TOPlO-e. Nagyon boldog vagyok - zárta a törté­netet a Magyar László Gimná­zium diákja. ■ V. T. A győztes már hetedikes korában beleszeretett a fizikába a fény nemzetközi éve Több fénnyel és elektromágneses sugárzással kapcsolatos kérdés volt a feladatok között Paks Holczer András, a Pécsi Ja- nus Pannonius Gimnázium vég­zőse meglehetősen nagy fölény­nyel verte a mezőnyt a hétvé­gi Országos Szilárd Leó Fizika- versenyen a 11-12. évfolyamo­sok között. 10,5 ponttal maradt el tőle Öreg Botond, aki a buda­pesti Fazekas Mihály Gyakorló Iskola diákja, illetve 11,5 pont­tal a Keszthelyről érkezett, Né­meth Flóra Borókát, aki az egye­düli lány volt a mezőnyben. HoT czer András már hetedik osztá­lyos korában beleszeretett a fizi­kába, a mérések, kísérletek ra­gadták meg. Érdeklődése hát­terében az áll, hogy a mai tu­dományban fontos szerepe van a modern fizikának, nukleáris Holczer András nagy fölénnyel verte a mezőnyt a hétvégi Országos Szilárd Leó Fizikaversenyen energiatermelésnek, mondta el lapunknak. A fiatalabbaknál a győztes 62,5 százalékos teljesít­ménnyel a Zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnáziumot képviselő Kovács Péter Tamás lett, mögöt­te - különös véletlen az időseb­bekkel megegyező 10,5 pontos különbséggel - Bajczi Levente, a gödöllői Török Ignác Gimnázium tanulója és Tompa Tamás Lajos, a miskolci Földes Ferenc Gimná­zium diákja végzett holtverseny­ben. A Marx György vándordíját a Baár-Madas Református Gim­názium (Budapest), a Magyar Nukleáris Társaság tanári kü- löndíját ugyanebből az iskolá­ból Horváth Norbert kapta. Szi­lárd Leó Tanári Delfindíjat vehe­tett át Horváth Gábor és Vastagh György. Az Eötvös Loránd Fizi­kai Társulat, a paksi Energeti­kai Szakközépiskola, és Kollégi­um és a Szilárd Leó Tehetséggon­dozó Alapítvány közös versenyén - mint Sükösd Csaba, a verseny- bizottság elnöke mondta - kez­detektől magfizika, atomenergia, sugárvédelem területéről kaptak feladatokat a diákok, ezt bővítet­ték ki az évek során a modern fi­zika teljes témakörére. Idén te­kintettel arra, hogy a fény nem­zetközi éve van, több fénnyel és elektromágneses sugárzással kapcsolatos kérdés volt a felada­tok között, amire a szervezők sze­rint a versenyzők is számítottak. ■ V. T.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom