Somogyi Hírlap, 2015. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
2015-04-21 / 93. szám
2015. ÁPRILIS 21., KEDD GAZDASAG 5 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2015. április 20.) □ €/Ft 298,61-2,23 Ft □ S/Ft 277,68-1,43 Ft □ CHF/Ft 290,69-1,88 Ft □ €/$ 1,0760-0,0023 USD Valutaárfolyamok (forint/euró, 2015. április 20.) Vételi Eladási Budapest Bank 291,93 309,99 CIBBank 288,94 313,02 Citibank 286,26 310,90 Erste Bank 292,64 309,50 FHB Bank 292,27 309,73 K&H Bank 292,47 309,31 MKB Bank 289,61 308,13 OTP Bank 290,88 307,63 Raiffeisen Bank 291,94 310,00 Vizsgálják a húsfeldolgozókat az oroszok embargó Az orosz Állategészségügyi és Növényvédelmi Szövetségi Szolgálat szakemberei hétfőn megkezdték a hústermékek oroszországi exportjában érdekelt magyar és görög vállalatok ellenőrzését - közölte Alekszej Alekszejenko, az orosz szakhatóság képviselője. Mindkét országban kéttucatnyi vállalatot ellenőriznek április 30-ig. Az ellenőrök április 19. és 30. között tesznek látogatást az érintett cégeknél, és vizsgálják meg, hogy tevékenységük és termékeik megfelelnek-e az Eurázsiái Gazdasági Közösség és Oroszország állategészségügyi előírásainak. Oroszország tavaly augusztus 8-án rendelt el behozatali tilalmat az Európai Unió tagállamaiból és Norvégiából, Kanadából, az Egyesült Államokból, Ausztráliából származó élelmiszerekre, köztük gyümölcsökre és halakra. Több uniós ország arra kérte Moszkvát, törölje vagy legalább enyhítse az embargót. Putyin orosz elnök kijelentette, nem tesznek kivételt egyetlen EU-tagállammal sem, de mező- gazdasági vegyesvállalatok létrehozásával megkerülhető a tilalom. Ha az ellenőrök mindent rendben találnak, azonnal megindulhat az export az orosz piacra. ■ MTI Sokaknak nem telik orvosra ksh Az egészségügyi kiadások csaknem harmadát a lakosság állja Az anyagi kirekesztettség közvetlenül veszélyezteti az egészséget is Magyarországon az utóbbi években mindegyik jövedelmi csoportban nőtt azok aránya, akik anyagi okokból nem mentek orvoshoz. A helyzet leginkább a legszegényebbek körében romlott. Közben már az egészségügyi kiadások mintegy egyhar- madát fizetjük zsebből. Haiman Éva Az alacsony jövedelműek az egészségügyi ellátáshoz is nehezebben férnek hozzá, ami azért is aggasztó, mert a fenntartható fejlődéssel foglalkozó KSH-kiadvány szerint 2010 óta fokozatosan nőttek a különbségek a különböző jövedelmi helyzetűek között, főleg a legalsó jövedelmi ötödbe tartozók romló helyzete miatt. Ők azok, akik a leggyakrabban számolnak be arról, hogy pénzhiány miatt nem tudtak igénybe venni valamilyen orvosi ellátást: Magyarországon ez a legszegényebbek csaknem 6 százalékára igaz, míg az uniós átlag ennél jobb, 4,5 százalék. (A teljes népesség esetében jobban alakul az arány, 2,5 százalékuk nem megy orvoshoz csak azért, mert nincs rá pénze.) A jövedelmi különbségek, ha változó mértékben is, de az Európai Unió összes országában érezhetően kihatnak az elmaradó orvos-beteg találkozásokra. 2012-ben Lettországban mértek kiemelkedően rossz értékeket, ott a legszegényebbek több mint 20 százaléka nem tudta megfizetni az orvost, de Romániában, Bulgáriában, Görögországban és Olaszországban is 10 százalék felett volt ez az arány. Csehországban, Dániában, Spanyolországban, Hollandiában, Szlovéniában, Finnországban, illetve az Egyesült Királyságban viszont rtiég a legszegényebbeknek is kevesebb, mint 1 százalékát érintette a probléma. A Health at a Glancé 2014 című OECD-kiadvány úgy ösz- szegzi a helyzetet, hogy az EU-országokban az alacsony jövedelmű csoportok körében átlag kétszer akkora azok aráElöregedő Európa AZ eu Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságának előrejelzése szerint 2010 és 2060 között az állami egészségügyi kiadások az EU-országokban átlag a GDP 1-2 százalékával fognak növekedni, és hasonló ütemű növekedést jeleztek előre a hosz- szú távú ápolásra fordított kiadások esetében is, elsősorban nya, akik kielégítetlen egészségügyi vagy fogászati szükségleteikről számoltak be, mint a lakosság egészében, és négyszer akkora, mint a magas jövedelmű csoportok tagjainál. Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a kielégítetlen egészségügyi szükségleteknek a jövőben hosszú távú egészségügyi és gazdasági következményei lehetnek. A társadalmi egyenlőtlenségek nyomán egyre jelentősebbek a különbségek az emberek egészségi állapotában, ami az egyik alapvető akadályává vált Magyarország gazdasági teljesítőképességének, hosszú távú társadalmi fejlődésének, de még politikai stabilitásának is - nyilatkozta korábban lapunknak Orosz Éva. Az ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóaz elöregedés miatt. Magyar- országon, tekintettel a szigorú költségvetési korlátozásokra, valamint arra, hogy a szolgáltatási csomag szűkítéséről hallani sem akar a kormány, szakértők szerint nem kis kihívás lesz ezzel együtt továbbra is elérhető ellátást biztosítani mindenki számára. központjának vezetője hozzátette: a jövedelmi szegénység, az anyagi kirekesztettség, valamint az ezekkel összefüggő rossz lakáskörülmények, táplálkozási és egyéb szokások mind közvetlenül veszélyeztető tényezők. A szegények leszakadása az egészségügyi ellátás terén azzal is összefügg, hogy az OECD legutolsó, 2012-es adatai szerint Magyarországon az összes, 2216 milliárd forintos egészségügyi kiadás 29 százalékát zsebből fizetik a betegek. Más oldalról: az EU-28-ak átlag 2,9 százalékos arányával szemben nálunk a lakossági kiadások 4,2 százaléka egészségügyi célú. A mintegy 643 milliárd forint több mint fele gyógyszerre megy el, és már 37 százalékot tesz ki a magán-egészségügyi szolgáltatásokra fordított kiadások aránya. (Fogorvosra csak a kiadások 8, gyógyászati segédeszközökre pedig 3 százaléka ment el.) Az EU-országok közül Hollandia és Ausztria egy főre jutó egészségügyi ráfordítása volt a legmagasabb 2012-ben (3829, illetve 3676 euró), míg Románia és Bulgária költött a legkevesebbet (753, illetve 900 eurót). Magyarországon 1354 euró jutott erre, az uniós átlag 2193 euró volt. Gépbeszerzésre és fiatal gazdák támogatására lehet pályázni vidékfejlesztés Összesen 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni a 2007-2013 között még fel nem használt keret terhére - közölte tegnap a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Kis Miklós szerint így Magyarország várhatóan 100 százalékosan felhasználhatja az előző uniós költségvetési ciklusban rendelkezésre álló forrásokat. A maradványpénzek felhasználásával a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatásokat kívánják fejleszteni, erre 15 milliárd jut. Az alapszolgáltatások fejlesztését tartalmazó jogcímen a települési önkormányzatok, ezek társulásai, nemzetiségi önkormányzatok, nonprofit szervezetek, egyházi jogi személyek pályázhatnak gépbeszerzésre, mikrobuszok, terepjárók beszerzésére is. A 15 milliárdos keretből 10 milliárd jut a tanya- és falu- gondnoki hálózat fejlesztésére, 5 milliárdra lehet pályázni a kistérségi közlekedési szolgáltatás fejlesztése esetében május 5-től. A beszerzéseket még az idén meg kell valósítani. ■ A fiatalgazda-támogatás- ra és a kertészeti gépbeszerzésre május 18-tól lehet majd pályázni A fiatal gazdák induló támogatását az előző évekhez hasonló feltételekkel hirdetik meg, 10 milliárdos kerettel. Azok a fiatal gazdák indulhatnak a mostani pályázaton, akik korábban nem nyújtottak be és az idén sem nyújtanak be területalapú támogatási kérelmet. A kertészeti gépbeszerzés támogatására is 10 milliárd forint áll rendelkezésre. A támogatás mértéke 35 százalékos, de a fiatal gazdák és a kedvezőtlen adottságú területen gazdálkodók is további 10 százalékos többlettámogatást kapnak. Mind a fiatalgazda-támogatásra, mind a kertészeti gépbeszerzésre május 18-tól lehet pályázni. Az Új Magyarország Vidék- fejlesztési Program keretösz- szege - Darányi Ignác Program - 2007-2013 között a magyar társfinanszírozással együtt több mint 1500 milliárdot tett ki. Eddig több mint 1200 milliárdot fizettek ki. ■ MTI Bankszövetség: nem járhatna kárpótlás BRÓKERBOTRÁNY A Quaestor-ügyfelek lapján szerepelt, hogy nincs garancia ETIKA A Quaestor károsultaknak nem jár semmilyen kárpótlás - közölte tegnap a közrádióban Magyar Bankszövetség álláspontját Kovács Levente. A Bankszövetség főtitkára szerint ezt az alkotmányból is le lehetne vezetni. Úgy vélte, a Quaestor-ügy olyan terhet jelent a társadalomra, mintha minden magyar ember, csecsemőtől az aggastyánig, fejenként 18 ezer forintot dobna be a közösbe, hogy a 32 ezer károsult megkapja a pénzét. Kovács kifejtette, amíg a bankok és a magyar állampapír 2-3 százalékos hozamot tudott fizetni, mert ez volt a reális kamathozam, addig volt egy cég, amely 8-10 százalékot fizetett, aminek magasabb a kockázata. „A Quaestor-ügyfelek papírjaira normál betűmérettel rá volt nyomtatva, hogy sem az ÓBA, sem a BEVA garanciája nem vonatkozik rá” - hangoztatta Kovács. Etikátlannak tartja, hogy amikor az elmúlt években jó volt a mindenféle realitást nélkülöző 10 százalékos hozam, akkor az jól esett, amikor pedig a kockázatnak a másik oldala következik be, akkor őket teljes mértékben kárpótolják őket. A Bankszövetség főtitkára szerint a terheket előbb-utóbb a végső fogyasztó fizeti meg. Ha a bankszektor ezt nem tudja továbbhárítani, akkor viszont a versenyképessége csökken és ma már az ilyen versenyképesség-csökkenés költsége akkora, hogy az elmaradt beruházások után esedékes adóbevételek kiesése meghaladja a bankadóból befolyó összeget. fidesz-reagálás A nyilatkozattal ellentétben a Quaestor-károsultak kártalanítása csak ideiglenes teher a pénzügyi szektornak, hiszen a kártalanításra megelőlegezett ősz- szeget a bankok visszakapják majd a zárolt vagyonokból. A kormánypárt továbbra is azon az állásponton van, hogy a Quaestor-csoport fiktív kötvényeivel becsapott kisbetéteseket kártalanítani kell. ■ MTI Kovács: a terhet a fogyasztó állja Ma a kerekasztal vitázik a felsőoktatási javaslatról átigazítás Elszomorító, hogy a felsőoktatási képzésekről folyó szakmai tárgyalásokba ismételten beavatkozik a pártpolitika, és a hallgatók teljes félrevezetésével olyan demonstrációk szervezését gerjeszti, melyek ellehetetleníthetik a higgadt párbeszédet - közölte tegnap az Emmi államtitkársága. Hétfőn a DK követelte, a kormány vonja vissza azt a döntését, amelyik alapján több társadalomtudományi alapszakot is megszüntetnének a jövőben. Az MSZP szerint a Fidesz felsőoktatási szakok rendszerének átalakításával a tervgazdaság helyreállításával kísérletezik, bevezetése esetén generációk sorsa pecsételődne meg. Lapzártánk után az ELTE társadalomtudományi karán hallgatói, oktatói fórumot tartottak az átalakítási terv elleni tiltakozásul. A Magyar Rektori Konferenciával egyeztetett javaslatot ma a Felsőoktatási Kerekasztal tárgyalja. A terv szerint 10-15 százalékkal csökkenhet a megszerezhető szak- képesítések száma a 2016-os felvételi eljárástól. Az Emmi hangsúlyozta: egyetlen szak megszüntetése sem eldöntött, bármelyik esetleges kivezetése, átalakítása nem veszélyeztetné az ELTE, vagy más felsőoktatási intézmény költségvetési stabilitását és kari szerkezetét. ■ MW