Somogyi Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
2015-03-16 / 63. szám
5 2015. MÁRCIUS 16., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP A szabadság a legnagyobb erő számunkra március is. Ezrek vettek részt a kaposvári megemlékezésen, minden gyermek huszár akart lenni ► Folytatás az 1. oldalról A kaposvári rendezvénysorozat első helyszínére látványos menetben vonultak fel a diákok: lobogók sokaságát lehetett látni a környéken, hosszú tömött sorokban érkezett a kaposvári Munkácsy és a Táncsics Gimnázium több száz kokárdás tanulója. A Széchenyi szobornál Balázs Izolda énekes fellépése nagy sikert aratott, közreműködött a Déryné Vándorszíntársulat, a koszorúzás után újabb és újabb ünneplők csatlakoztak a tömeghez. Menetközben ostor- csattogtatástól zengett a Fő utca környéke, a Baranta hagyományőrzők ezúttal is látványos, s nem mellékesen hangos produkciója színfoltja volt az ünnepi menetnek.- Huszárok vigyázz, kardot vállhoz! - hangzott az ukáz a Petőfi téren. A belvárosba vezető utakat lezárták a rendőrök, s mutatja az érdeklődést, hogy még a vasúti gyalogos felüljáróról is sokan kísérték figyelemmel a Déryné Vándorszíntársulat produkcióját, melyet Török Tamás rendezett.- Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem - énekelték a dalt a fellépők, s jó néhány ünneplő is dúdolta velük. A Petőfi szobornál pártok, társadalmi- és civil szervezetek, iskolák képviselői is elhelyezték a megemlékezés virágait, a menet ezután a Kossuth térre vonult, ahol a Kaposvári Egyetem gyakorló iskolájának diákjai ünnepi műsorát tekinthették meg az ünneplők. Szavalatok, táncosok produkciója tették látványossá a rendezvényt.- Én leborulok a nemzet nagysága előtt, s csak azt mondom: annyi energiát a kivitelben, mint amennyi hazafisá- got tapasztaltam a megajánlásban, s Magyarországot a poklok kapui sem dönthetik meg: Kossuth Lajos szavai ezek - emelte ki ünnepi beszédében Szita Károly Kaposvár polgármester. - Melyek az országgyűlésben hangzottak el, amikor egyhangúlag szavazták meg azt a 42 millió forintot, melyet Kossuth 200 ezer magyar honvéd felfegyverzésére kért. Kért, mert harcolni kellett a magyar szabadságért. Nem először, s bizony nem is utoljára. Mert a magyar a szabadság népe, így tartják rólunk a világban. S a szabadság a legnagyobb erő: segít átvészelni a bajt, a nehézségeket, segít elfedezni a még titokzatosat. Segít álmodni és álmokat megvalósítani és segít egyenes gerinccel szembe nézni a legnagyobb kihívásokkal is. Elhangzott: 1848. március 15. megmutatta, hogy magyarnak lenni egyenlő szabadnak lenni. Szabadnak és szárnyaiénak, békésnek és harcosnak, eltökéltnek és tépelődőnek, gondolkodónak és szívre hallgatónak. Kossuth hadseregre kért pénzt, mert békére vágyott. Békére, amely hozzásegítette volna nemzetünket az építkezéshez, az európai értékrend meghonosításához, a nemzeti ön- rendelkezés megteremtéséhez. Gyakran kérdezik: Kossuth vagy Széchenyi? Harcosság vagy békesség?- Mi azt mondjuk: Kossuth és Széchenyi - hangsúlyozta Szita Károly. - Harcosság és béA jövő nemzedéke merít az elődök hősiességéből. A legifjabbak is szívesen felöltötték a huszárok uniformisát Délelőtt vastaps, délután Márió hurkával - így ünnepelt Siófok vastapsra ritkán ragadtatja magát egy ünnepi megemlékezés közönsége; Siófokon vasárnap délelőtt ilyen spontán tetszésnyilvánítás fogadta a helyi Perczel Mór Gimnázium műsorát (az iskola névadója éppen egy 1848-as honvédtábornok), mely a diákok mellett Szalayné Iby Klára magyartanárnőnek és felkészítő pedagógustársainak is szólt. Lengyel Róbert polgármester előzőleg a forradalom és szabadságharc végeredményére, a nemzeti egységre emlékeztetett. - Ez a fő üzenet az utókornak és ez az igazi üzenet a mai Magyarországnak is -igya városvezető. - Vajon ilyen jövőt szántak nekünk azok, akik 167 éve az utcára mentek, akik később a forradalmat eltipró osztrák szuronyok és orosz dzsidák áldozatai lettek? Ilyen széthúzó, acsarkodó nemzetet képzeltek el magukban a 21. század elejére? Nem gondolnám. Nem ünneprontásként, sokkal inkább elődeinknek tisztelettel adózva és a gyermekeink jövőjéért aggódva kérem: álljunk meg egy pillanatra, nézzünk körül a mai Magyarországon és talán kicsit piruljunk is el! Toros fesztivál is volt Siófokon s a perczeles diákok mintha hozzá kapcsolódtak volna, „bárcsak értenénk a múlt intő szavát”, énekelték. március 15-E, 15 óra, siófoki Március 15-e tér: egy lélek se szavalja a Nemzeti dalt. Hát ennyit ér a honvédelmi tárca fölhívása? Vonuljanak a helyi lakosok országszerte ezen időpontban a Kossuthról, március 15-ről, vagy Petőfiről elnevezett közterekre és szavaljanak - kérték. A tárca szerint „a közös versmondás erősítené a nemzeti összefogást”, a siófokiak azonban a jelek szerint nem így gondolják. A siófoki vezényszóra nem szaval, akkor inkább már Máriának csápol, a harmoni- kásnak (micsoda pech, őt is pont háromra tették) az első Toros fesztiválon. Merthogy Siófok így is ünnepelt a hétvégén, a 65-ös út és a barkácsáruház közötti keskeny füves placcot nyilvánította ehhez fesztiválterületté a rendező cég. És bár amúgy csak lézengett a nép, Máriára azért kisebbfajta tömeg verődött össze a színpad előtt, fogyott a hurka, kolbász, mustár, merthogy nem csak lírával él az ember. kerekekre szerelt szőrlovacskán öt perc egy ötszázas, igazi pánin egy menet hatszáz, ezer az extrém „hánytató”, a dodzsemesnél a Dzsingisz kán üvölt, a körhintásnál az, hogy„elmút- tak a mézeshetek, asszony, mi- csinájjak veled" - csak hogy a búcsúi hangulat se hiányozzék, meg nyilván szintén a „nemzeti összetartozás” jegyében. A fesztiválidény ilyetén nyitánya persze önmagában mégnem túl szívderítő, de biztató hírrel tud zárni a tudósító, hiszen vasárnapra megjöttek a szúnyogok is Siófokra és ez valóban a szezon szokásosan első csalhatatlan jele... F. I. kesség, mi kaposváriak jól tudjuk, hisz Kossuth és Széchenyi is városunk díszpolgára, s e két természet nem ellentéte, hanem kiegészítője egymásnak. Jól tudjuk, harcosnak elszántnak kell lennünk minden törekvésünkben. S jól tudjuk azt is, hogy békességgel kell viseltetnünk egymás iránt, ha otthonunkban, városunkban boldogulni akarunk. így tettük minden dolgunkat az elmúlt 25 esztendőben. Sokszor voltunk olyanok, mint a nád a szélben, ha ellenünk fújt. Hajoltunk, de sosem törtünk. S ha hajoltunk az ellenszélben, hát mindig egyfelé hajoltunk, a szél elmúltával ugyanolyan egyenesen álltunk, mint annak előtte, így valósíthattuk meg szabad akaratunkból megálmodott álmainkat, így léphettünk előre, napról napra, hónapról hónapra, évről évre.- Tisztelet és hála az 1848-asoknak, hogy dicső örökséget hagytak ránk - jelentette ki a polgármester. - Tisztelet és hála az 1867-eseknek, hogy kiegyezést hoztak nemzetünknek. Tisztelet és a hála a kései, az 1956-os utódoknak, akik Petőfi nevével áldoztak a szabadságnak, magyar szabadságnak. S tisztelet és hála a 25 év előtti szabadságharcosoknak, akik ma is itt vannak közöttünk. A múlt és a jelen között párhuzamot vonva Szita azt mondta: ahogy 1848-ban, úgy most nekünk, mai magyaroknak is megvan a magunk 12 álma, akarata, nekünk, kaposváriaknak is. Pontokba szedte: kívánjuk a szabadságot, a tisztes megélhetést, a családok boldogulását, gyermekeink esélyét a boldog életre, szüléink méltó öregkorának biztosítását, az elesettek megsegítését, a békességet minden jóra való és jóaka- ratú polgártársunkkal nemre, származásra vagy felekezetre való tekintet nélkül, továbbá a munka és a teljesítmény becsületét, a szellem energiájának hasznosítását mindannyiunk javára, kisebbségeink, nemzetiségeink, sikereit, mert azok is bennünket gazdagítanak, és egyházaink szolgálatát is, mert múltunk és jövőnk összekötnek bennünket. Kívánjuk az európai Magyarország erősödését, Somogyi kitüntetettek a magyar Érdemrend Lovagkeresztje Polgári Tagozatát adományozták Juhász Tibor korábbi megyei kormánymegbízottnak. Magyarország Érdemes Művésze díjban részesült Rátóti Zoltán, a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója és Spindler Béla, a teátrum művésze. méntél József főtörzsőrmester, a kaposvári 64. Boconádi Szabó József logisztika ezred munkatársa a szolgálati érdemjel bronzfokozatát kapta. Farkasné Halász Mária, a Honvédelemért kitüntető cím II. fokozatát vehette át, Csaba Andrásáé a kitüntetés III. fokozatát. Gaál Károlyné valamint Heinrich Miklósáé részére miniszteri emléktárgyat adományoztak. nemzeti ünnepünk alkalmából Wéber Antal, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság igazgatója tűzoltó alezredessé léptette elő Kóbor Csaba őrnagyot. Kuti Gábor marcali őrmestert, illetve László Csaba siófoki főtörzsőrmestert sáron kívül zászlós rendfokozatba léptették elő. Jónás József kaposvári őrmester a jövőben törzsőrmesterként szolgál. mert erős országban lehetünk csak erős város polgárai.- Huszonöt év alatt olyan várost építettünk, amelyre mindannyian büszkék lehetünk - folytatta. - Olyanná formáltuk saját közösségeinket, amilyenek mi magunk vagyunk. Büszkére, erősre, dolgosra, szorgalmasra és emberségre. Igen, Kaposvár az elmúlt 25 évben ezekkel az értékekkel vált Magyarország megbecsült településévé, ezzel iratkozott fel az élhető városok, közösségek sorába. Ezzel a hittel jutottunk el a mai napig. Huszonöt éve rátértünk egy útra, amiről mi kaposváriak sosem tértünk le többé, s nem fogunk letérni ezután sem. Az ünnepség koszorúzással ért véget, ahol a pártok, köz- igazgatási-, rendvédelmi- és civil szervezetek helyezték el a megemlékezés virágait a Kossuth szobornál. ■ Harsányi Miklós Kutasi nemzetőrök a szabadságharcban: Papp László huszárkapitány sírjánál minden évben elhelyezik a hála koszorúit-1848 májusában jelentős esemény történt a faluban - mondta Simon József kutasi történelemtanár, falukrónikás. A bíró választás mellett összeírták a 70 fős nemzetőrséget is. A nemességet Krizsanich József és Mihály, valamint Tallián Károly képviselték. Szerepelt még Szirányi János ügyvéd és 53 név a lajstromban. Azért csak ennyi, mert sokuk neve mellett megjegyzésként azt írták, hogy még vele jött egy-két személy. A falu alatti réten gyakoroltak. A toborzó Krizsanich Mihály volt, majd begyakoroltatva, a honvédcsapatok kormány- biztosának a rendelkezésére bocsátotta őket. a dráva-vonal őrzéséta kormánya kis létszámú hadseregre, és Vas, Zala, Somogy, Baranya, Tolna, és Veszprém nemzetőreire bízta. A szervezéssel Csányi László teljhatalmú kormánybiztost bízta meg. Somogy nemzetőrségére hárult Istvándi, Csokonya, Babó- csa, Berzence, Csurgó, Iharosbe- rény szakaszának védelme. A nemzetőrök június végén, július elején foglalták el állomáshelyeiket. Tizenöt nap elteltével az otthon maradt társaik váltották fel őket. Később havi váltást vezettek be. Mindegyikük legalább egyszer megfordult a Drávánál. nagy terhet jelentett a parasztság számára, hogy a nyári teendők dandárjában vették ki őket a munkából. Többen betegen tértek haza az elégtelen ellátás, a zsúfoltság és a rossz ivóvíz miatt. Nagy teher volt a szekerek és kocsik kiállítása is. Emiatt főleg a nagybajomiak elégedetlenkedtek, amiért odavezényelték gróf Har- degg Henrik horvátokkal rokonszenvező vasezredének egyik csapatát. Miután Jellasics serege szeptember 11-én átlépte a Drávát, megszalasztotta a rosszul fólfegyverzett népfelkelőket A Gyakran keresi fel a hős síremlékét kutasi nemzetőrök a Szenttamásnál folyó harcokban vettek részt, s ketten elestek közülük. Kutason Kovács József református lelkész a fiataloknak hazafias dalokat és verseket tanított, amiért a bukás után vádat emeltek ellene. Súlyos betegsége és korai halála mentette mega bitófától. A kutasiaknak a szabadságharcban játszott szerepe miatt a bécsi udvar egy század katonát szállásoltatott el a faluban. A németekből és cse- hekből álló katonaság tisztességesen viselkedett, még a mezőgazdasági munkákban is segített. Egy kirívó eset történt• egy katona egy hölggyel próbált erőszakoskodni, a parancsnoka 50 botütésre ítélte.- az ó-temetőben található egy gondozott síremlék, melynek felirata: „ Papp László huszár századosnak az 1848/49-diki sza- badságharcz hős bajnokának, a hű barátnak emlékül barátjai. Született 1831. Megh. 1868. ápr. 5.” - folytatta - A huszárok az 1848-49-es szabadságharcban tisztjeik vezetésével tömegesen indultak haza messzi állomáshelyeikről, hogy ellenséges vonalakon át, siessenek a haza védelmére. Oroszlánrészt vállaltak a győztes csatákból. A megtorlás idején a császári bírákban is tiszteletet keltettek, hiszen a szökés miatt hadbíróság elé állított huszárokról a jegyzőkönyv ezt írja :„... a szökés vélhető oka: hazaszeretet..." A megtorlás elől kellett elbujdosnia Papp László huszár századosnak is, aki a véletlenek során épp Kutason talált menedéket. A huszárkapitányt Boronkay földbirtokos rejtegette a kúriáján, majd itt halt meg. Nagy parádéval temették el, még díszlövést is adhattak tiszteletére. Tölgyfa síremlékét később kőoszlopra cserélték. Hagyomány már, hogy a március 15-én a falu apraja és nagyja fáklyákkal vonul sírjához és helyezi el a hála és megemlékezés koszorúját. GYÖRKE JÓZSEF
