Somogyi Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
2015-03-08 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 10. szám
2 2015. MÁRCIUS 8., VASÁRNAP KÖZÉLET HÍRSÁV Új magyar tagok a nemzetközi akadémián TIZENÖT MAGYAR taggal bővült az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia, a tagságot igazoló okleveleket szombaton adták át Salzburgban. Masát András a bölcsészettudomány, Bállá József, Prohászka Zoltán, Poór Gyula, Kiss István, Horváth Miklós, Nemes Balázs és Merkely Béla Péter az orvos- tudományi, Baán László, Balázs Mihály, Héja Domonkos, Káéi Csaba és Miklósa Erika a művészettudományi, Bra- gyova András és Bendzsel Miklós a társadalom-, jog- és közgazdaságtudományi csoport tagja lett. Hetvenéves lett a Kossuth-dijas prímás az emberi erőforrások minisztere hetvenedik születésnapja alkalmából köszöntötte ifjabb Sánta Ferenc Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas hegedű- művészt, prímást, a nemzet művészét Budapesten. Balog Zoltán köszöntőjében felidézte azokat nemzetközi elismeréseket, amelyeket Magyarország kapott ifjabb Sánta Ferenc munkásságának köszönhetően. A DK „dolgoztatná” a legfőbb ügyészt a demokratikus Koalíció arra szólítja fel Polt Pétert, „kezdjen el végre dolgozni”, és indítson nyomozást például az V. kerületi ingatlanügyekben - közölte a DK alelnöke szombaton. Varjú László szerint most már a statisztikai adatokban is nyilvánvalóvá vált, hogy az elmúlt években háromszor annyi feljelentést utasított el az ügyészség, mint korábban. Életét vesztette a fiatal motoros MOTOROST GÁZOLT halálra egy autó a Hajdú-Bihar megyei Tépe községben szombaton délelőtt. A robogóval közlekedő fiatalember eddig ismeretlen okból alácsúszott a vele szemben közlekedő személygépkocsinak. A motorkerékpárt vezető 25 éves fiatalember olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette. Nem „nőbarát” az ország arányok Kevesebb női döntéshozóval az elmozdulás is nehezebb Összehívta nagyköveteit hétfőre a kormányfő Ma a nőket ünnepeljük, de a hétköznapokban a gyengébbik nem megbecsültsége igen sok kívánnivalót hagy maga után Magyarországon. Ezt az Európai Bizottság felmérése is alátámasztja. Fábos Erika Tavaly év végén 28 uniós tagállam körülbelül 28 ezer lakóján mérte fel az Európai Bizottság, hogy mit gondolnak a genderről, azaz a nemek közti különbségekről. A kérdezett témák között voltak a családi szerepek, az anyagi kérdések és a nők elleni erőszak. Nem meglepő módon a magyar közvéleményben az európai átlagnál konzervatívabb szerepfelfogás az uralkodó. A magyarok nagy része úgy gondolja, hogy a gyermekgondozás mind a családban, mind pedig a pedagógiai pályákon egyértelműen a nők dolga. Szemben az európai átlaggal (50 százalék), a magyarok 71 százaléka vallja, hogy az apa a karrierjét előtérbe helyezheti a kisgyermekei gondozásával szemben. A magyarok 77 százaléka egyetért azzal, hogy a családi élet megszenvedi, ha az anyának teljes munkaidős állása van. Bérek tekintetében is komoly a különbség. Európában átlagosan 16 százalék a különbség a férfiak és a nők fizetése között. Ez azt jelenti, hogy a nők Európában 59 napot dolgoznak ingyen évente. Magyarországon a nők tavaly átlagosan 21 százalékkal kerestek kevesebbet a férfiaknál, bár az azt megelőző években ez az érték még 23 százalék volt. Minél magasabb pozícióban dolgozik egy nő, annál nagyobb lemaradásra számíthat a fizetésében a férfiakkal szemben. A legnagyobb differencia a felsővezetők között mutatkozott, ahol a nők átlagosan 26 százalékkal kerestek kevesebbet férfi kollégáiknál, a középvezetőknél pedig 18 százalékos a lemaradás. A különbség ráadásul a gyermekek számával egyre nő: egy kétgyerekes nő már 25 százalékkal kevesebbet keres, mint egy azonos beosztásban dolgozó férfi. Nem csoda, ha nehezen megy a nemek közötti különbség ledolgozása nálunk. A döntéshozók között minden szinten, így a politikában is kevés a nő hazánkban. Férfiak és nők Magyarországon Nemek Férfiak Nők Létszáma 4,7 millió 5,174 millió Foglalkoztatottak 2 millió 208 ezer 1 millió 889 ezer Munkanélküliek 171 ezer 153 ezer Tényleges átlagéletkor 69,6 év 77,1 év Születéskor várható átlagos élettartam 72 év 78,7 év Egészségben várható átlagos élettartam 55 év 58 év FORRÁS: KSH.HU Elkeserítő adat, hogy nemcsak a demokráciájáról híres skandináv és nyugat-európai országok, hanem az Európai Unió tagállamainak mindegyike magasabb női parlamenti képviselettel rendelkezik hazánknál. Nálunk, az országgyűlési helyek mindössze alig nyolc százalékát birtokolják nők. Ez annyira kevés, hogy a női politikai reprezentáció terén világviszonylatban a 118. helyen állunk. Összehasonlításképpen, Afganisztánban 27,3 százalék, az afrikai Ruandában pedig 56 százalék a nők aránya a parlamentben. A női politikai képviselet növelése céljából 98 ország alkalmaz kvótaszabályozást. Az unió legtöbb országában ezt húsz évvel ezelőtt vezették be. Ezekben az országokban vagy az alkotmányban rögzített, vagy törvényben szabályozott, vagy a politikai pártok által alkalmazott kvótákról van szó. Érdekes azonban, hogy az európai csúcstartó Svédországban a 44,7 százalékos női parlamenti képviseletet úgy érték el, hogy nem volt szükség kvótára. A pozitív hagyományok, a nők által szervezett mozgalmak, valamint a gazdasági, társadalmi fejlettség és politikai kultúra magasabb szintje húzódik a női képviselet sikere mögött. Az esélyegyenlőség nem feminista szónoklat. Azokban az országokban, ahol egyenlőbbek a társadalmi lehetőségek, több gyerek születik és erősebb a gazdaság. A nők esélyegyenlősége ezért a férfiaknak is fontos kellene hogy legyen. Néhány elgondolkoztató tény a nőkről A nők átlagosan 6-8 évvel tovább élnek, mint a férfiak. A nők várható élettartama 35 országban magasabb 80 évnél, de Afrikában csak 54 év. BÁR A közvélemény a szív- és érrendszeri betegségeket tipikusan férfi betegségnek tekinti, a hiedelmekkel ellentétben ez a halálok vezeti a rangsort a nők esetében is. A tizenöt évesnél idősebb nők 33 százaléka tapasztalt legalább egyszer a saját bőrén testi és/vagy szexuális erőszakot. Az egyenjogúságról szól 1857. MÁRCIUS 8-án az emberibb és egyenlőbb munkafeltételeket és magasabb fizetést követelő textilipari nődolgozók tüntettek New York utcáin. A nőnap tehát eredetileg az egyenjogúságról és a szabad munka- vállalásról szól. RENDKÍVÜLI értekezletet tart Orbán Viktor miniszterelnök Magyarország nagyköveteinek hétfő reggel - közölte szombaton Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. Tájékoztatása szerint a Külgazdasági és Külügyminisztérium épületébe összehívott tanácskozáson Szijjártó Péter, a tárca vezetője mond köszöntőt, majd a miniszterelnök előadása után konzultációra kerül sor. A rendezvény sajtónyilvános - tette hozzá Havasi Bertalan. Egyelőre nem tudni, a miniszterelnök pontosan milyen céllal hívta össze a rendkívüli ■ Az elemzők szerint most kiderülhet, hogy mit takar a kezdeményező külpolitika meghatározás. értekezletet, de a hír nyilvánosságra kerülése óta többféle találgatás is napvilágot látott ezzel kapcsolatban. Az állami hírügynökség felidézte: Orbán Viktor február végi évértékelőjében arról beszélt, hogy szuverén és kezdeményező külpolitikára van szükség. Kifejtette, hogy 2010-ben, amikor Magyarország még a gazdasági túlélésért harcolt, csak alkalmazkodó és követő külpolitikát folytathatott - Martonyi János akkori külügyminiszter vezetésével -, 2014-re azonban megváltozott a helyzet, Magyarország gazdasági sikertörténet lett, és új külpolitikai doktrínát hirdetett: kezdeményező külpolitikába kezdett, „fiatal, tehetséges és ambiciózus embereket dobtunk a mélyvízbe”. A kevésbé derűlátó interpretációk szerint viszont más állhat a kormányfő által elmondottak és a nagykövetek összehívásának hátterében. Az Index feltételezése szerint a magyar kormányfő ez év elején, a meglehetősen fagyosra sikeredett varsói látogatás nyomán jött rá arra, hogy a korábban meghirdetett keleti nyitás politikájával és az oroszbarátságával egyedül maradt, és ezáltal elszigetelődött Európában. Ennek oka, hogy a magyar diplomácia és a kormány nem ismerte fel azt, hogy az ukrán válság után Vlagyimir Putyin orosz elnök megítélése radikálisan megváltozott nyugaton. ■ Fokozódó kenyérgondok Kárpátalján pánik A hrivnya értékvesztése felvásárlási pánikot indított el A korrupt EU-tagállamok között van Magyarország Mintegy 80 százalékkal emelkedett az utóbbi két hétben a kenyér ára Kárpátalján. A hrivnya rohamos értékvesztése és az árak ezt követő ugrásszerű emelkedése felvásárlási pánikot indított el Ukrajnában, így Kárpátalján is, ahol az emberek a megtakarított pénzüket tartós élelmiszerek beszerzésével igyekeztek menteni. Az árnövekedés következtében mostanra Ungvá- ron egy szokványos fehér vekni ára elérte a 16 hrivnyát (193 forint), míg Munkácson és Beregszászon a 13-at - írta a muka- chevo.net. A munkácsi híroldal szerint Kárpátalja megye vezetői bizonyos mértékben a lakosságot is felelősnek tekintik az irEgy idős asszony hagymát árul a beregszászi piacon reálisan magas élelmiszerárak kialakulásáért, mivel úgy vélik, a mostani helyzet nem következett volna be, ha az emberek ellenállnak a felvásárlási pánik hatásának. Eközben négyre emelkedett azon beregszászi lakosok száma, akik meghaltak a kelet-ukrajnai harcokban, közölte Babják Zoltán, Beregszász polgármestere. Az ENSZ szerint eddig 6000 halottat követelő ukrajnai polgár- háború áldozatait összesítve, a média négy kárpátaljai halottról beszél, ők mind beregszásziak, pontosított a városvezető. Beregszászon több mint 100 férfit hívtak be az általános ukrajnai mozgósítás keretében. ■ TÓTH ISTVÁN János, a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) társalapítója egy Lettországban rendezett EU-konfe- rencián ismertette legfrissebb kutatását, amely szerint az Európai Unióban Románia és Bulgária után Magyarország számít a legkorruptabbnak - írja a Portfolió. A gazdasági lapnak adott interjújában Tóth István János kiemelte: a legutóbbi magyar közbeszerzési törvénymódosítások inkább csak növelték a hazai korrupciót. A kutató szerint „azt a fontos kérdést kell eldönteniük a magyar adófizetőknek, hogy a fejlett országokhoz, illetve a hozzájuk felzárkózni kívánó országokhoz kívánunk közelíteni, mint például Chile, Szlovákia és Horvátország, vagy inkább Bulgáriát, illetve egyes afrikai és ázsiai országokat tekintjük példaképnek”. A CRCB a korrupciós kockázatokra vonatkozó információkat figyeli meg, és a korrupciós kockázatok szintjét és alakulását méri. Ehhez a Közbeszerzési Hatóság honlapján található információkat súlyozzák. A friss kutatás 830 ezer közbeszerzés adatait vizsgálta, ahol 63 ezer beszerzésnél használtak uniós forrást is. A kutatás szerint az EU-forrásból finanszírozott közbeszerzési eljárások az egész EU-ban növelik a közbeszerzések korrupciós kockázatát. ■ * é t t ú I 5 i •c H
