Somogyi Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

2015-03-07 / 56. szám

2015. MÁRCIUS 7., SZOMBAT 7 GAZDASÁG - KÜLFÖLD Nincs betegbiztonság rezidens A politika nem vesz róla tudomást, hogy mekkora a baj Csányi Sándor: az OTP idén is 146 forint osztalékot fizethet BEFEKTETÉS Az OTP tartja ígéretét, és az idén is fizet osztalékot - jelentette be a pénzintézet elnök-vezérigazga­tója pénteken. Csányi Sándor közölte, hogy részvényenként várhatóan 146 forint lesz az osztalék, hasonlóan a tavalyi­hoz. „Ez nagyjából 3,4 száza­lékos osztalékhozam, amivel a mostani kamatkörnyezetben elégedettek lehetnek a befekte­tők” - tette hozzá. Közölte: a bank 102 milliárd forintos 2014-es vesztesége döntően egyedi tételek követ­kezménye, így a magyarorszá1 gi devizahitelek miatt 156 mil­liárdos veszteséget könyveltek el. A bankadó Magyarországon és Szlovákiában több mint 30 milliárd forintot jelentett, az orosz-ukrán válság miatt 33 milliárdos volt az egyszeri veszteség. Az egyedi tételek nélkül 118 milliárd forint nye­reséggel zárta volna az elmúlt évet az OTP - mondta. ■ Renzi: autonómiát minden ukrán területnek! ösztönzés Oroszország amel­lett van, hogy fejlessze kap­csolatait az Európai Unióval, mert ez mindkét fél érdeke - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz államfő, miután Matteo Renzive! tárgyalt Moszkvában. Az olasz miniszterelnök sze­rint Kijevnek reformokat kell végrehajtania, hogy biztosítsa minden területének az autonó­miát. Példának Dél-Tirol régiót említette. Putyin bejelentet­te, hogy 1 milliárd dolláros orosz-olasz alapot hoznak létre befektetések ösztönzésére egy­más országaiban. ■ MTI Matteo Renzi reformokat sürget Már elméletileg sem garan­tálható a betegbiztonság Magyarországon, a gyakor­latban csak azért működik még az ellátórendszer, mert az orvosok és a nővérek is erejükön felül teljesítenek - állapította meg a Magyar Rezidens Szövetség. Haiman Éva A gyógyítók alacsony létszáma a magyar egészségügy leggyen­gébb láncszeme. Hiába fordít az ország uniós forrásokból több százmilliárdot az infrastruk­túra-fejlesztésbe, fáradtságot a kórházak átalakításába, ha nem lesz orvos és ápoló - hívja fel a figyelmet a Magyar Rezi­dens Szövetség. Dénes Tamás elnök az MRSZ és a Szinap­szis Közvélemény-kutató közös betegbiztonsági felmérésének ismertetésekor kijelentette: a kutatás megerősítette, hogy a humánerőforrás hiánya az egészségügy legneuralgiku­sabb pontja. Már az ÁNTSZ is kénytelen elismerni, hogy pa­píron minden állami kórházat be kellene zárni, mert egyetlen egy sem felel meg a működte­téshez szükséges személyi és tárgyi minimumfeltételeknek. Az orvosok a működőképes­ség látszatához adják a nevüket, amivel azt is kockáztatják, hogy egy műhibaügy keretében el­marasztalják őket, illetve az in­tézményüket. A bíróság ugyanis nem fogadja el magyarázatként, hogy azért varrtak kézzel össze egy műtéti területet, mert nem volt pénz műtéti varrógépre, emiatt azonban a seb szétnyílt, és a beteg meghalt - említett egy konkrét példát Dénes Tamás. A betegbiztonság csak akkor garantálható, ha megfelelő or- vos/beteg, illetve a nővér/beteg arány. A 300 orvos és 500 laikus bevonásával végzett reprezen­tatív felmérés azt mutatta, hogy szakmai szempontból az orvosok nem látják kielégítőnek sem az orvosok sem a többi egészség- ügyi szakdolgozó létszámát, és ezt az adatok is alátámasztják. Tapasztalataikat a statisztikák is alátámasztják: ezer lakosra 8 nővér az elvárt minimum, de nálunk csak 5,5 jut, és ugyan­A szinapszis és az MRSZ fel­mérte egy esetleges figyelem­felkeltő akció támogatottsá­gát. Azt találták, hogy az orvosok és laikusok nagyjá­ból 60 százaléka ért egyet azzal, hogy már egy érdek­védő akcióval is sokat el le­het érni az egészségügy hely­zetének javítása érdekében. Főleg a fiatal és a fővárosi orvosok hisznek ennek haté­konyságában. A Rezidens ennyi lakosra - a nyugdíjasokat nem számítva - 240 orvos jut Magyarországon, míg például Ausztriában 480 és Csehország­ban 356. Különösen aggasztó a helyzet az alapellátásban, ahol a háziorvosok elöregedése miatt már most is mintegy 230 praxis betöltetlen. Ez azt jelenti, hogy 300 ezer embernek nincs saját háziorvosa, és a természetes fo­gyás nyomán tíz éven belül már a lakosság mintegy felének, 4,5 millió embernek nem lesz üy módon biztosított az alapellátása. Bár a betegek a felmérés szerint még sok szempont­ból nem érzékelik a probléma súlyosságát, a megkérdezett orvosok mindegyike úgy nyi­latkozott, nem tud elég időt fordítani a betegeire, és nem tudja az optimális szakmai színvonalat nyújtani. A ma­Szövetség a probléma egyik lehetséges megoldásaként a „2 óra türelem az életedért” akciót javasolja, amelynek lényege, hogy egy adott na­pon reggel 8 és 10 óra között csak akut ellátást végezné­nek az orvosok, és megkér­nék a lakosságot, hogy az adott időszakban támogas­sák az akciót azzal, hogy ők sem mennek el a szakrende­lőbe, kórházba. gyarországi egészségügyi rendszer működését, teljesít­ményét mindkét csoport in­kább negatívan ítéli meg, és egyetértenek abban, hogy az egészségügy gondjaira sokkal nagyobb figyelmet kellene for­dítani a kormánynak. A betegek többség úgy véli, gyógyításuk során nem a leg­korszerűbb eszközöket és el­járásokat alkalmazzák, mert nincs rá pénz. Az OECD adatai ezt is megerősítik: 2010 óta fo­lyamatosan csökken, és ma már csak a GDP 4,4 százalé­kát teszik ki az egészségügyi közkiadások, miközben a vi­segrádi országok átlaga 6 szá­zalék. A laikusok 93 százaléka szerint méltányos lenne, ha az ágazat több pénzt kapna akkor is, ha ezt máshonnan vonnák el, sőt, 38 százalék hajlandó lenne akár több adót is fizetni egy mindenki számára elérhe­tő, jobb egészségügyi rendszer érdekében. A társadalom, a szakma, a politika képviselőinek tárgya­lóasztalhoz kell ülniük, és kö­zösen megtalálni a megoldást, elsősorban az elvándorlás meg­állítására. Ha a kormány nem hajlandó tárgyalni, akkor jö­hetnek csak szóba nyomásgya­korló akciók - mondta Dénes Tamás, jelezve: ha ez év végéig nem sikerül érdemi lépéseket elfogadtatni a kormánnyal, le­mond elnöki pozíciójáról. HÍRSÁV A pénzügyminiszternek nem kell a bank George osborne brit pénz­ügyminiszter szerint hibát követett el, amikor 2010-ben nem szervezte át az álla­mi tulajdonba került Royal Bank of Scotland bankot. Azt szeretné, hogy a parla­menti választások után meg­szabaduljanak tőle. ■ MTI Ománba költöznek a Vihar Szárnyai A korvát légierő Vihar Szár­nyai nevű csoportjának mind a hat pilótája egyszer­re kérte felmentését a szol­gálat alól, mert visszautasít- hatatlan ajánlatot kaptak az Ománi Szultánságtól. ■ MTI Félmillióval több bevándorló Angliában négy Év alatt több mint fél­millióval nőtt az Angliában élő külföldi bevándorlók szá­ma, 565 ezerrel több külföldi él, mint 2011-ben. ■ MTI A lengyel virág sem kell Moszkvának A nőnapra szánt lengyel tuli­pánokat sem engedték be az agrárstop miatt Oroszország­ba. A 30 ezer szál virág ér­téke 1 millió rubel (7 millió forint) lett volna. A vámosok a tehetautóban szállított tu­lipánokat a határállomáson nem engedték át. ■ MW A romániai német kisebbség hídszerepe van jövője a német kisebb­ségnek Romániában, amely a Németországba emigrált részével hídszerepet tölt be a német-román kapcsola­tokban - jelentette ki Klaus Iohannis román államfő egy interjúban. ■ MTI Klaus Iohannis Két óra türelem az életedért akció Százkét munkácsi hegyivadász halt meg Eldózerolták a dzsihadisták az asszír romokat vandálok Az Iszlám Állam az árulónak kikiáltott parancsnokait sem kíméli háború A kelet-ukrajnai szakadárok az Azovi-tenger partján lévő Mariupol felé pró­bálnak előrenyomulni: a front­vonalon lévő Sirokine telepü­lést két nap alatt másodjára ostromolták péntekre virradó­ra az érvényben lévő tűzszünet ellenére. A települést már egy nappal korábban is megroha­mozták a szakadárok, de nem jártak sikerrel. Az ukrán fegy­veres erők tartják magukat a tűzszüneti megállapodáshoz. A harcok közel egy évvel ez­előtti kezdete óta a munkácsi 128-as hegyivadász dandár 102 katonáját veszítette el, eb­ből 58-at az idén, főként Debal- ceve közelében. ■ Elítélte és háborús bűntettnek minősítette pénteken Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNES­CO), hogy az Iszlám Állam dzsihadista szervezet elkezdte eldózerolni az észak-iraki Nim- rúd (az ókori Kalhu) régészeti parkjának asszír romjait. A pá­rizsi székhelyű szervezet jelez­te, hogy az ENSZ-hez és a hágai székhelyű Nemzetközi Bünte­tőbírósághoz fordult az ügyben. Irina Bokova főigazgató szerint „az Irakot sújtó kulturális tisz­togatás semmit és senkit nem kímél: az emberi életeket, a ki­sebbségeket sújtja, és az embe­riség több ezer éves kulturális örökségének szisztematikus A pusztítást háborús bűntettnek bélyegezte meg az UNESCO pusztításával jár”. Nimrúd az időszámítás előtti XIII. század­ból származó asszír régészeti hely a Tigris folyó bal partján, Moszultól 30 kilométerrel dél­re. Az Iszlám Állam januárban és februárban Moszulban tett tönkre felbecsülhetetlen érté­kű műtárgyakat és könyvtári könyveket, mert eretnekség­nek tekinti ezeket. A dzsihadisták magukat sem kímélik. Tegnap például beje­lentették, hogy Irakban lefejez­ték az IÁ 11 parancsnokát, akik Tikritből 150 katonával együtt megfutamodtak, amikor az ira­ki hadsereg 30 ezres rohammal elfoglalta a város déli részét. ■ MW/MTI Hivatalos felkérés megérkezett az Egyesült Álla­mok hivatalos felkérése, hogy Magyarország növelje az Iszlám Állam elleni nemzetközi fellé­pésben való részvételét - mond­ta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken. Kiemelte: mindent meg kell ten­ni, hogy a 100-150 magyar ka­tona részvételételéről szóló dön­tés a leggyorsabban megszüles­sen, amelyhez kétharmados parlamenti többség kell. Szijjár­tó keddre valamennyi, az Or­szággyűlésben jelen lévő pártot összehívta, hogy megvitassák a kérdést. A magyarok feladata katonák kiképzése lenne.

Next

/
Oldalképek
Tartalom