Somogyi Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
2015-03-02 / 51. szám
6 INTERJÚ 2015. MÁRCIUS 2., HÉTFŐ Nem minden a GDP-növekedés életminőség Mellár Tamás: Apátiában a leszakadó vidékek - Korrupció ellen vagyonadót javasol Nonn V. György A gazdasági növekedés nem jár kézenfogva az életminőséggel - derült ki Mellár Tamás előadásából, melyet az Emberibb Világért Alapítvány Megroppan a világrend című III. Konferenciáján tartott. A Pécsi Tudomány- egyetem tanára lapunknak azt is elmondta, hol rontottuk el, s miként képzeli a vidéki emberek munkába állítását. Szerinte az oroszokkal kötött együttműködés az energia- politikában egy elavult rendszert konzervál hosszú távra. A korrupcióval szerzett jövedelmek lecsapolására vagyonadó bevezetését javasolja. Mellár Tamás: A progresszív szja mellett, mondjuk százmillió forint fölött indokoltnak tartanám a vagyonadót- Lesz-e paradigmaváltás a válságot követően a világgazdaságban?- tette fel a kérdést előadásában. Mi erre a rövid válasz?- A közgazdasági gondolkodást tekintve valószínű, de a centrum-periféria leosztásban aligha. Marad a nyugati világ a vezető szerepe, különösen a tech n i kai-technológiai fej lesz té- sek tekintetében. Ugyanakkor az is kiderült, hogy az elmúlt évtizedek prosperitása nem mindenkinek hozta el a közjót. A jövedelmi különbségek egyre nőttek, a társadalmak polarizálódtak. A vékonyodó középrétegeknek igazából nem tudtak állandó jövedelmet biztosítani, ezért kárpótlásul a fogyasztása növelésére olcsó kölcsönöket ajánlottak. Amelyeknek persze nem volt meg a fedezete, ez vezetett aztán a hitelválsághoz. A károsultakat Magyarországon devizaadósoknak nevezik. Ezt most rendbe kell tenni. És nem csak azért, hogy a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkenjenek, és a társadalom ne radikalizá- lódjon, hanem mert a közép- osztály vásárlóereje hiányzik a rendszerből.- Ahogy Magyarországon is egyre jobban érezzük a bőrünkön...- Nálunk a 60-as években megvolt ez a réteg, nagy tömegek polgárosodtak, gépkocsit vettek, sátortetős házakat építettek, telket vásároltak. Önkizsákmányoló módon rengeteget dolgoztak, de nosztalgiával emlékeznek vissza a gyarapodás éveire. Mára, a jövedelmek polarizálódása miatt a középosztály elvékonyodott. Míg a szocializmusban az alsó és felső jövedelmi tized között négyszeres, most nyolcszoros az arány. Szerintem megérett a helyzet arra, hogy szembe nézzünk azzal, mi is történt az elmúlt 25 esztendőben Magyarországon. Sajnos meg kell állapítani, hogy ez nem mondható egy sikeres negyedszázadnak sem a piacgazdaság, sem pedig a demokrácia fejlődése szempontjából.- Civil megmozdulásokon sommás ítéleteket lehet hallani erről. De miért is alakultak így a dolgok?- Nos, nem azért, mert az említett intézmények önmagukban lennének hibáztathatok, hanem mert a politikai elit és az értelmiség rosszul végezte a dolgát. A magyar társadalom pedig gyenge volt ahhoz, hogy ezeket az eliteket elzavarja. Az úgynevezett baloldal pedig még csak nem is érzékelte a problémákat, nem hogy reagált volna azokra. S most sem az a baja, hogy rosz- szul mennek a dolgok, hanem hogy ezeknek a mutyiknak nem ők a kedvezményezettjei. Például ugyanúgy akarják az orosz hitelt, a Paks-2 beruházást, stb. A Fidesz reálisan látta a felgyülemlő problémákat - gyenge piaci működés, külföldi cégek monopolhelyzete, sikertelen felzárkózás az EU-hoz -, csak a felvetődő kérdésekre rendre téves válaszokat adott. Nevezetesen azt, hogy a piacot korlátozni kell, és államosítani, a külföldi vállalatokat kiszorítani, és Nyugat helyett Kelet felé orientálódni.- Annyiban bejött, hogy teljesen lecsökkent az infláció, a költség- vetési hiány, erős a forint, és stabilizálódott a külkereskedelmi aktívum, ez értékelendő, nem?- De igen, ám ezek a pozitív eredmények egyfelől a kedvező külső hatások miatt következtek be - olajár-csökkenés, EU-s támogatások -, másfelől pedig olyan Intézkedések hatására, amelyek hosszú távon nem fenn- tarthatóak - rezsicsökkentés, magánnyugdíj-pénztárak államosítása, az egészségügy és az oktatás alulfinanszírozása. Éppen ezért én a javulás helyett azt látom, hogy az élet minősége romlott. Nőttek a társadalmi feszültségek, a fiatalok közül, akik normális bért akarnak keresni, de nem akarnak emiatt elvtelenül szolgálni és megalázkodni, azok idegenben keresnek állást. Új politikai erőkre lesz szükség. A demokrácia és a piacgazdaság mellett elkötelezett erőkre.- Sajátos értelmezésben, de nem ezt vallja a jelenlegi kormány is?- De igen, csakhogy egy eltorzított, rosszul működő változat az eredmény, ahol a politika beleszól a piaci működésbe, erőfölénnyel él és korrupt. Ahelyett, hogy Kelet felé próbálkoznánk, a nyugati munkamegosztásba kell jobban integrálódni. A dánok megtalálták a piaci réseket: már korábban a mezőgazdaságban, majd az elektronikában, energiaiparban és játékgyártásban. A keleti nyitásnak a legnagyobb problémája, hogy onnan nem lehet fejlett technológiát átvenni. És erre nem ellenérv, hogy onnan jön az energia. Mert pont most tartunk ott, hogy látjuk, nem a kőolajé és a földgázé a jövő, hanem az alternatív energiáé. Jönnek a passzív házak, az elektromos autó, a napkollektorok. A kilábalás a Válságból arról fog szólni, hogy átalakul az egész energiaellátási rendszer. Pont most kell hosszútávon eladósodni és Oroszországhoz kötni magunkat egy idejét múlt energiaellátási koncepció miatt? Már most sem hívjuk le a gázkvótánk jelentős részét, mert nincs rá szükségünk, és egyébként is drága, hát akkor miért ez a sietség? Inkább olyan programot kellene indítani az erre szánt pénzből, hogy minden háztetőre kerüljön napelem, napkollektor. És ehhez az építők kapjanak olyan kölcsönt, amelynek a törlesztőrészlete nem több, mint a jelenlegi energiaszámlája, hogy érdekelt legyen a beruházásban, amely húsz évre szól, de hét év alatt megtérül.- Ha ez ilyen gazdaságos, mi szól ellene?- Az, hogy decentralizált. És nem lehet megjátszani azokat a trükköket, amelyeket a központi beruházásoknál a mellékest hozzák.- Hosszú idő óta most nőtt számottevően a bruttó hazai termék, a GDP. Ezt értékelni kell, nem?- Lehet, de nem csak azt kell nézni. A társadalom fejlettségére és jólétének mérésére sokáig használt GDP már egyre kevésbé elfogadott mutató. Joseph Stiglitz, a tavaly hazánkban is járt Nobel-díjas amerikai közgazda, aki mostanában a társadalmi egyenlőtlenségekkel foglalkozik, például kimutatta, hogy nem biztos, hogy ott jobb az élet, ahol nagyobb az egy főre jutó GDP. Megnézte például, milyen az összefüggés a várható élettartammal. A GDP/főt nézve Magyarország sokkal jobban áll például mint Nicaragua, Vietnam, Sri Lanka vagy Albánia, de az emberek ott hosz- szabb ideig tudják élvezni az életet. Az egy főre jutó termelésnél vannak fontosabb szempontok is, mint a környzetvédelem, a fenntarthatóság, az életminőség. Ugyanakkor a GDP számításának megvannak a maga jól ismert korlátái. Először is, a be nem vallott szolgáltatások, illetve jövedelmek. Ezeket ugyan a statisztikusok megpróbálják - szaknyelven szólva - impu- tálni, de azt, hogy a hivatalosan minimálbéren foglalkoztatottak mennyit kapnak még zsebbe, aligha számszerűsíthető. Másrészről viszont ott vannak a „kamu számlák”, amelyek mögött teljesítés nincsen, csak az áfa Névjegy MELLÁR TAMÁS 2007-től az MTA doktora. Karrierjét a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság- tudományi Karán kezdte. 1988-89 között vendégkutató a Princeton University-n, majd tudományos igazgatóként tevékenykedik a Privatizációs Kutatóintézetben, illetve kormány-főtanácsadóként a Miniszterelnöki Hivatalban. 1998 és 2003 között a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, majd a PTE Illyés Gyula Főiskolai Karának főigazgató-helyettese, ugyanitt intézetigazgató. 2009 óta ismét visszaigénylésére jók. Hasonló a helyzet a teljesítések valódi tartalmával is. Mert nem szabadna termelésnek számítani azt, ami fölösleges, valóságos szükségletet nem elégít ki (ilyen például a közmunkák jórésze); hiszen attól nem lesz egy ország gazdagabb, ha valaki azt számlázza le, hogy egész nap álldogált. Sőt, gyakran olyanokat is a jólét elemeként számítjuk, amely kifejezetten az ellenünkre szolgál. Mert régen nem kellett őrzővédő a postán, de most a közbiztonság megromlása miatt van, és ez a szolgáltatás is növeli a GDP-t. Ugyanakkor hasznos tevékenységek egész sora nem kerül be a statisztikákba, mert nem kerül piacra. Például ötven-hetven évvel ezelőtt az igen általános volt, hogy az otthon, a háztartásban mostak, vagy vajat köpültek, esetleg ruhát varrtak maguknak. De ezek akkor nem számítottak bele a GDP-be. Érdekes, hogy a GDP már pusztán attól is növekszik, hogy egyre több szolgáltatás piacosodik. Mert régen is vigyáztak otthon a kisdedekre, de most ezt a bölcsőde teszi, és statisztika jelentést ad róla, s egyre több az öregek háza is. A szennyes ruhát tisztítóba adják, és adóbevallás készül belőle.- És akkor még az sem mindegy, mire használjuk a GDP-t.- Pontosan. Dániában például nem drága autók vásárlására. A semmire nem jó, hivalkodó fogyasztás inkább magyar betegség. Nem tudunk okosan élni.- Ön hogy él?- Egy baranyai kis faluban próbálom a tiszta levegőt, a természetet élvezni, szőlészetet, borászatot viszek, kutyáim vannak, ha időm engedi biciklizek. Ugyanakkor nem mondok le a XXL század vívmányairól, interneten, okostelefonon könnyen elérhetem a számomra fontos információkat.- A szomszédai is?- Nézze, a Dél-Dunántúl a régiók összehasonlításában szegény- bár az Emmi ezt a szót kiadott tájékoztatójában nem javasolja használni. Elég, ha megnézzük a forgalmat és a gépjárműveket az M6-os úton, amelyen rendszeresen járok Pestre, ez még az M5-ösénél is jóval alacsonyabb... Egész egyszerűen kevés a munkahely ebben a régióban, nincsenek termelő beruházások, jól prosperáló vállalkozások, a legnagyobb fogalkoztató az egyetem és a városi önkormányzat. Az utánpótlás megszűnőben van, mert a fiatalok elvándorolnak innét. Baranyában több a Pécsi Tudományegyetem tanára, és a Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézetének igazgatója. Fő kutatási területe a makro-gazdaságpolitika, és a fejlődés-gazdaságtan. sváb falu található, ahol a lakosság „von Haus aus” tud németül, ezek Ausztriába, vagy Németországba járnak dolgozni. Hétfő hajnalban mennek, péntek este érkeznek haza. Régen jelentett valami előnyt a közelség a Jugoszláviához, de ma már nem járnak arra. Az M6-os út sem vezet sehova, megáll Pécsnél.- Pedig a munkahelyteremtő pályázatok intenzitása, a vissza nem térítendő támogatás aránya az elmaradottabb régiókban a legmagasabb...- Az emberek elbátortalanod- tak, alacsony a vállalkozói kedv, a sorozatos kudarcok miatt apátiába süllyedt a helyi társadalom. A hosszú idejű tétlenség olyan magatartási mintákat ültetett el, ami nem kedvez az aktivitásnak. Nem ritkák az olyan családok, ahol bár szegények, nem tartanak jószágot, nem művelnek kertet. Sőt, a gyümölcsöt se szedik le a fáról. Egyszerűen elszoktak a munkától. Alig akad napszámos, s ha mégis elszegődik valaki egy hétre azzal, hogy naponta megkapja a fizetést, másnap már nem megy dolgozni, hiszen már van pénze.- A közmunka mit tehet?- Ha a statisztikában teljesítménynek vesszük, nagyban lerontja a termelékenységi mutatóinkat. Inkább meg kell találni és felkínálni azokat a mintákat, ahol a kisgazdaságok saját lábon meg tudnak állni, és ezeket kellene államilag támogatni. Ezzel vissza lehetne vezetni az embereket a munka világába. Ugyanakkor a progresszív személyi jövedelemadó mellett, mondjuk száz millió forint fölött indokoltnak tartom a vagyonadó bevezetését is. Nem utolsó sorban azért, mert mára kiderült: a korrupciót a keletkezésénél nem tudjuk megfogni - viszont az elköltésénél már le lehet fülelni.- És akkor itt jön be a GDP statisztikának egy másik problémája. Az, hogy a jó részét kiviszik az országból, nem így van?- Ezért indokoltabb a GNI, vagyis a bruttó nemzeti jövedelem fogalmával számolni, amelynél a külföldi jövedelemt- raszfer levonásra kerül. Sokkal kisebb viszont ezzel nem lesz a szám, mert mostanában egy igen jelentős, a GDP mintegy 5 százalékát kitevő európai uniós támogatás mérséklőleg hat. Más kérdés persze, hogy ez utóbbiból mi valósul meg. Mondhatnám, hogy stadionok, de az Emmi ezt a szót sem ajánlja, úgyhogy inkább azt mondom: fedett vagy nem fedett sportlétesítmények.- Szeret ironikusan fogalmazni; most folyik a per, amelyet a Századvég indított Ön ellen, mert azt állította, olyan állami megrendeléseket kaptak, amelyekre nem volt kapacitásuk. Orbán Viktorról is bírálóan nyilatkozott. Nem lett ennek következménye?- Ha adóellenőrzésre gondol, akkor nem. Nyilván, a pártkatonák nem keresnek, de ez nem is hiányzik. Viszont úgy érzékelem, hogy a hallgatók az egyetemen szívesen járnak az előadásaimra, és a helyi közösség is befogad. Éppen most választott meg a falu református közössége egyhangúlag kurátornak. «
