Somogyi Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
2015-03-29 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 12. szám
13 2015. MÁRCIUS 29., VASÁRNAP IHWiiimWIlMMBMHnHIi MŰVÉ SZBEJÁRÓ „Mar púpos a szőnyeg közepe” irodalom Péterfy Gergely Kitömött barbár című regénye kapta az Aegon Művészeti Díjat Péterfy Gergely szerint teljesen újra kellene szervezni az oktatást Latin-ógörög szakon szerzett diplomát A 2014-es év egyik legnagyobb kritikai sikere volt Péterfy Gergely Kitömött barbár című regénye, amelyben Kazinczy Ferenc és Angelo Soliman, fekete bőrű szabadkőműves barátja felkavaró történetét meséli el. A mű elnyerte az Aegon Művészeti Díjat, a szerzőt a díjátadó után kérdeztük. Mézes Gergely- A Kitömött barbár már a megjelenése után nagy sikert aratott. Amikor lezártad a könyvet, érezted, hogy valami különleges született?- Azt éreztem, hogy megcsináltam azt, amit célul kitűztem: úgy tudtam megírni Ferenc és Angelo történetét, hogy az anyag felkínálta összes bonyolult és nehéz kérdéssel szembenéztem, de ha valaki akarja, el tudja olvasni egyszerű könyvként is. Az volt a szándékom, hogy minél.több olvasó érezze úgy, hogy ez a könyv neki szól. El akartam kerülni, hogy olvasók széles rétegeit exkluzivitás, értelmiségi gőg vagy „bennfentes kereskedés” gyanúja miatt veszítsem el.- íróként mit jelent számodra a történelmi múlt? Mennyiben akartad nyelvileg is rekonstruálni a kort? A múltat a múlt elbeszélései alkotják. Nem lehet rekonstruálni a valóságot, amely a kortársak tapasztalatában megjelent. Csak a szavakat ismerjük, amelyekkel ezt a tapasztalatot elmesélték. Én a régiek elbeszéléseiből gyúrtam mai elbeszélést. Nem használok archaikus nyelvet, mert az úgy hat az olvasóra, mint egy múzeumi tárló üvege: elválasztja, kizárja, leuralja. Én azt akartam, hogy az olvasó közös térben találja magát ezzel az elbeszéléssel és így a magáénak érezhesse.- Tíz évig dolgoztál a regényen. Milyen szakaszokra oszlott ez az idő?- Én szeretek kutatni, mert minden kutatás nyomozás, s mint a jó krimikből is tudjuk, a nyomozás a nyomozót is megváltoztatja. Nem lehet kimaradni az ügyekből, amelyeken dolgozunk. Évekig kutattam a témát, Bécs levéltáraiban, Buda könyvtáraiban. Aztán a kutatásaim anyagát, hogy egyben láthassam, mire jutottam, egy PhD-értekezésben foglaltam össze. Ez után már csak azzal kellett törődnöm, hogy „elfelejtsem”, amit kikutattam, hogy most már kreatívan, fikcióteremtésre készen láthassak munkához. Ez volt a legnehezebb: törölni az agyamból a fikciómnak ellentmondó részleteket.- Szerinted mi az oka annak, hogy Kazinczyt az oktatás eny- nyire tankönyszagúan tárja a diákok elé? Túl bonyolult, vagy nem illeszkedik a didakti- kus-patetikus tantervbe?- A magyar oktatás maga a katasztrófa, ezt egyre több felmérés igazolja. Mindent érdektelenné és megtanulhatat- lanná tesznek a tankönyvek, nem csak Kazinczyt. A diákokat - tisztelet a kivételnek- elriasztják az olvasástól és leszoktatják az önálló gondolkodásról, és minden dohossá, porossá és unalmassá válik, ami az oktatásba bekerül. Ha lesz végre egyszer egy rendes köztársaságunk, ezt is alapjaiból újjá kell majd építeni.- Neked miként akadt a kezedbe a történet Kazinczy és Soliman barátságáról? Meg lehetett volna írni ezt a könyvet a disszertációs kutatás nélkül?- Véletlenül akadtam rá erre a történetre az egyébként minden közkönyvtárban megtalálható, de jóformán senki által nem olvasott Kazinczy-le- velezésben. És azt hiszem, kutatás nélkül sem ezt, sem mást nem lehet megírni, az író nem az ujjából szopja a könyveket, hanem egyéb könyvekből. A létezés tapasztalata üzemanyaga ennek a folyamatnak, nem a gépészeti része.- Mit gondolsz, volt reális esélye a Kazinczy-féle felvilágosodásnak a korában?- Volt, és meg is történt, hogy úgy mondjam, „sikerült”. A nyelv, amelyen ma írunk és beszélünk, tele van az ő teremtményeivel, az ő szavaival. Sőt: egyáltalán az, hogy ma nem 1966-ban született Budapesten. Márai- és Mészöly Mik- lós-díjas író, forgatókönyvíró, szerkesztő, egyetemi tanár. az elte latin-ógörög szakán szerzett diplomát 1993-ban, 1994-től a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán tanít, 2005-től adjunktus a filozófiatörténeti tanszéken, 1998- 2000 között a TV2 havonta jelentkező kulturális műsorának, a Nyugatnak volt felelős szerkesztője és műsorvezetője. Mintegy száz interjút és dokumentumfilmet készített, 1991 óta publikál novellákat, eddig öt regénye jelent meg. az aegon Magyarország biztosító 10 éve hozta létre irodalmi díját, amellyel nettó hárommillió forint jár. Hetvenhét kortárs szépirodalmi művet jelöltek az idei jubileumi díjra a kiadók, ebből tíz került az élmezőnybe a zsűri szavazatai alapján. németül adok interjút, nem csekély részben az ő sikere. Ha a magyart nem tette volna alkalmassá a kultúra, a tudomány és az államügyek intézésére, ezt a mi szép finnugor idiómánkat már csak eldugott falvakban beszélnék az öregek. Abban az értelemben persze, hogy a ráció, az ész napvilága uralkodjon és teremtsen jólétet s ne a babonák, hiedelmek, előítéletek és mítoszok sorvasz- szák és szegényítsék tovább az országot, már nem lehet ilyen optimistán nyilatkozni.- írás közben gondoltál arra a valóságra, amely körbevesz?- Amikor elkezdtem írni, nem sejthettem, hogy mire befejezem, a könyvem negatív főszereplői a valóságban is megjelennek, és hogy a katolikus-feudális restauráció, amely a francia forradalom utáni évtizedeket követte, s amely regényem egyik fontos vonulata, hirtelen itt terem. Ezt nem tekinthetem másnak, mint a sors segítségének, hogy ingyen reklámot teremtsen a regényemnek.- A bécsiek hogy fogadták az érdeklődésedet Soliman története iránt?- A bécsiek példamutató ön- kíméletlenséggel néztek szembe az elmúlt két évtizedben ezzel a történettel, mint ahogy általában a nyugat a maga kolo- nialista múltjával. Míg a Lajtától keletre a problémák szőnyeg alá seprése folyik, hogy már púpos a szőnyeg közepe, és ösz- szeakad benne a lábunk, odaát azért sem kímélték meg magukat a takarítás kényelmetlenségeitől. A könyvem azt szeretné elérni, hogy a szembenézést itt se lehessen megúszni.- A könyv 2014-ben jelent meg. Azóta min dolgozol?- Az elmúlt év azzal telt, hogy egyik interjút adtam a másik után, és sokat dolgoztam azon, hogy olyan marketinget tegyek a könyv mögé, amely eljuttatja az olvasókhoz. Elkezdtem dolgozni a következő könyvön, de erről - hódolva a régi babonának - nem szeretnék többet mondani. Nem lesz könnyű dolgom, hiszen most én is, az olvasók is jobbat, vagy ugyanilyen jót várnak tőlem. HÍREK Bemutatóra készül Frenák Pál társulata 2015. ÁPRILIS 17-én és 18-án a Művészetek Palotájában láthatja a nagyközönség először a Frenák Pál Társulat legújabb darabját, a Bir- die-t. Frenák Pál koreográfus ez alkalommal is nemzetközi csapattal dolgozik, kubai, francia és magyar táncművészek lépnek színpadra, a zenei anyag a fiatal berlini zeneszerző, Norman Levy munkája. A díszletek a Tervhivatal építészcsoporttal együttműködésben készülnek. Balázs Péter marad a direktor HARMADIK ciklusát kezdheti meg a szolnoki Szigligeti Színház élén Balázs Péter, akit csütörtökön választott meg a város közgyűlése újabb négy évre a teátrum élére. Balázs Péter újabb vezetői mandátuma 2015 júliusától 2019 júniusának végéig szól. lan Curtisre emlékezik zenésztársa A MACCLESFIELDI Krisztus templomában adják elő a legendás manchesteri poszt- púnk csapat, a Joy Division számait egy május 18-i koncerten. Peter Hook basz- szusgitáros így tiszteleg lan Curtisnek, a loy Division énekesének emléke előtt halálának 35. évfordulóján. A 18. században épült templomban a Joy Division valamennyi száma elhangzik a Peter Hook & The Light elnevezésű formáció előadásában. Balaton Method: már a mozikban MÁR JÁTSSZÁK a fővárosi mozik a Balaton Metho- dot, Szimler Bálint és Rév Marcell filmjét, amelyben a hazai alternatív pop/rock színtér tizenhét előadójának szokatlan klipjei láthatók összefűzve. A másfél órás mozi az alkotópáros 2012- es Kodály Method című klipsorozata folytatásának tekinthető, egyfajta kor- és hangulatjelentés a mai magyar könnyűzenei életről és a Balatonról. Kifutásra kész a Titanic fesztivál film Dzsafar Panahi, Edward Snowden és Mads Mikkelsen az idei programban Több mint 400 program a könyvfesztiválon Dzsafar Panahi Arany Medve díjas Taxi című filmjét, Mads Mikkelsennel A megváltás című dán westernt és az Edward Snowdenről szóló, Citizenfour című Oscar-díjas dokumentumfilmet is láthatja az április 10-én megnyíló 22. Titanic Nemzetközi Filmfesztivál közönsége - írta az MTI. Dzsafar Panahi, az ellenzéki tevékenysége miatt hazájában elítélt iráni rendező Taxi című filmjének főszereplője is: amatőr taxisként járja Teherán utcáit, és utasaival beszélgetve bemutatja az iráni társadalom számos rétegét és gondját. A megváltás című dán film főszerepeit Mads Mikkelsen Dzsafar Panahi iráni rendező elnyerte az Arany Medvét Berlinben és Éva Green alakítja. A Titanic filmfesztivál programigazgatója, Allan Sorensen vérbeli klasszikus westernként írta le a produkciót. A fekete komédiák rajongói a Hétköznapi vámpírok című új-zélandi dokupa- ródiának örülhetnek. Laura Poitras Oscar-díjas dokumentumfilmje, az Edward Snowden történetét bemutató Citizenfour szintén a Titanicon látható. A versenyprogramon kívül hét szekció válogatását vetítik öt budapesti helyszínen, az Urániában, az Örökmozgóban, a Puskin és a Toldi moziban, valamint az A38 Hajón. A program a titanicfilmfest.hu oldalon olvasható. ■ A 220 éves magyar könyvkultúra áll a 413 programot felvonultató XXII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál középpontjában; az április 23. és 26. között tartandó rendezvény díszvendég írója az amerikai Jonathan Franzen lesz - közölte az MTI. Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyv- terjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója emlékeztetett, hogy az idén nem egy díszvendég ország áll majd a középpontban, hanem megemlékeznek a 220 éves szervezett magyar könyvkultúráról, ugyanis 1795-ben alapították az MKKE első jogelődjét. A díszvendég írót új magyar nyelvű kötet várja, a fesztiválra jelenik meg a Diszkomfort- zóna című önéletrajzi írása, amely többek között megmutatja, mi vezette őt az irodalomhoz, az íráshoz - jelentette be M. Nagy Miklós, a Jonathan Franzen életművét gondozó Európa Könyvkiadó igazgatója. Kiemelte, a Javítások, a Szabadság című művek szerzője kapja az idén a Budapest Nagydíjat, a laudációt Háy János író tartja. A kiadó vezetője Fran- zent Amerika első számú írójának nevezte, az új amerikai nagyregény megalkotójának, akinek jelentőségét mutatja, hogy szerepelt a Time magazin címlapján is. ■
