Somogyi Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

2015-03-27 / 73. szám

2015. MÁRCIUS 27., PÉNTEK 3 MEGYEI KÖRKÉP Miből lesz a balatoni halleves? stop a halászatnak Kardos: katasztrófa - Szári: a hal magától ugrál a ladikba? ► Folytatás az 1. oldalról így most a Balatoni Szövetség elnökéhez fordulnak, javasolva: még a nyári szezon előtt hívja­nak össze szakmai fórumot a kérdésről az érdekeltek bevoná­sával, „e nélkül értelmetlennek és szakmailag komolytalannak tartunk mindenfajta üzengetést a sajtóban”. Úgy véli, a látvány­halászat turisztikai attrakciójá­ról lehetőleg ne halászati szak­emberek vagy horgászok nyilat­kozzanak, ahogy a halgasztro­nómiával kapcsolatos igények­ről sem, mert ezekről inkább turisztikai szakembereket és a gasztronómia képviselőit kéne megkérdezni. „A Balaton fő eu­rópai konkurenseinél, a dalmát tengerparton és mondjuk a Gar­da-tónál a vendégek megkapják a látványhalászatot és a friss he­lyi halakat is, ami tagadhatatlan versenyhátrányt jelent a Balaton számára". Retten is nyomban reagáltak a Balatoni Kör elnökének felvetése­ire. Agyrém - ezt írja Szily Lász­ló a cink.hu-n. „A tervezett változ­tatás nem a halászat betiltását je­lentené Magyarországon, hanem kizárólag a természetes vizeken űzött halászatét. Vagyis a piacot ezentúl is halászok látják majd el, csak nem természetes vizeket tesznek tönkre, hanem halasta­vakban halásznak”. A vélemény­cikk szerzője szerint a legálságo- sabb a balatoni vendéglátós lob­bisták érvelésében a „nehogy már ne lehessen balatoni halat kí­nálni a Balaton partján” siránko­zás, hiszen 2013. decembere előtt sem a balatoni fogyasztók, sem a vendéglátósok nem igényelték az autentikus helyi halat. Szily úgy véli, a magyarországi vizek nem, vagy csak korlátozottan al­kalmasak a halállomány termé­szetes szaporodására. A horgá­szok, bár sokkal többen vannak, jóval kisebb kárt okoznak a hal­állományban. Mások az eszköze­ik, nem az ívó halakat pusztítják. Látványhalászatot eddig se tiltott senki, mégse nagyon látott ilyet, az pedig a Balaton versenyhátrá­nyának listáján az ezredik körüli pont, hogy nincsen helyi hal. „Miféle katasztrofális követ­kezmények? - kérdi blogjában Szári Zsolt, Balatoni Halgazdál­kodási Nonprofit Zrt. vezérigaz­gatója. - Talán visszaesett a bala­toni turizmus? Ellenkezőleg! Ta­lán nem lehetett friss halhoz hoz­zájutni a Balaton partján? Sosem volt elégtelen a halellátás! Nyil­ván a modern édesvízi halászat­kor a halak maguktól ugrálnak a ladikba.” Miből lesz a balatoni halleves? Szári Zsolt azt írja, „ha valami, akkor á fonyódi petyeg az igazi balatoni halié, mely se nem du­nai-, se nem körös-tiszai- módon készül”. A vezérigazgató szerint „a Balatonon nem a halászatot, hanem a horgászturizmust kell támogatni. A horgászturizmus ál­KÁNAÁN? A halászat megszüntetésével nem tér vissza a Kánaán - mondta korábban lapunknak Füstös Gábor, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. előző vezérigazgatója. A Balaton vízminősége jelentősen javult, ezzel párhuzamosan az eltartóképessége lecsökkent, és a hal­állomány számára ez a változás nem volt kedvező, magyarán egysze­rűen kevesebb a kifogható hal - véli a szakember, s hozzáteszi: az em­ber számos módon beavatkozott, partokat kövezett, elvette a halak ívóhelyét, és a sorban csak a sokadik a halászat. Tény, hogy ma a Balaton ivadékeltartó képessége alacsony, miként az is: a halastavi és a természetesvízi hal gasztronómiai szempontból ég és föld. tál generált bevétel 8-10-szerese a hálóval kifogott hal által generált bevételnél. A horgászmódszerrel kitermelt elmúlt évi 620 tonna közelít a korabeli időszakok halá­szattal kitermelt halmennyiségé­hez. Amennyiben Balatonból ki­fogott hallal szeretnénk ellátni a gasztronómia oldaláról felmerült igényeket, néhány év alatt teljes kifosztásra kerülne a víz.” Szári arra is emlékeztet: a leg­kiválóbb balatoni vendéglátó- hely egész éven át 15 kiló sül­lőt vásárolt a halgazdálkodási zrt.-től. Ugyanakkor csak a szig­ligeti süllőfesztivál két napja alatt elfogyott több mint egy ton­na süllő, a tókörnyéki éves fel- használás pedig 40-60 tonnára becsülhető. „Azt is tudjuk, hogy a vendéglősök, halsütők min­dig előnyben részesítették az ol­csóbban beszerezhető, más víz­rendszerekből származó süllő­ket, tehát a halászat beszünteté­sével csak az az érdekük sérül, amelyben eddig „balatoni” jelző­vel illethették azt a halat, mely valójában eddig sem volt bala­toni, vagy illegális beszerzésből származott.” A vezérigazgató végül felhívja Kardos Gábor figyelmét: a bala­toni halgazdálkodás, a balatoni halállomány pótlásának egye­düli fenntartói jelen pillanat­ban a horgászok, se az állam, se a gasztronómia nem ad hozzá „egy árva petákot sem”. ■ Fónailmre JEGYZET GÁLDONYI MAGDOLNA Gerinctelen keszeg előfordulhat, hogy csak én emlékszem azokra az időkre, amikor a Balatonnál egymást érték a halsütödék, amelyek­ben ropogósra sütötték a friss keszeget? Versenyeztünk, ki tudja úgy megenni, hogy vé­gül egyben maradjon a hal ge­rince. Ma sült hekket kapni, nincs szálkája, de össze sem le­het hasonlítani a békebeli ke­szeggel. Szeretem a halászlét is, a balatonit. Eszembe se jut­na ennek okán halászati szak­értőnek kinevezni magam, de itt a nagy átalakítások köze­pette megkérdezném, érdekel ez valakit? Mert érdekelhetne. Belföldi turistaként (jószerivel csak ránk számíthatnak a tó­parton) mennénk hétvégente a Balatonra, keresnénk a jó hal­ételeket, de nem kapunk csak pocsolya ízű taviból. kollégám megnyugtat, ha balatoni hallét akarok, kifo­gom a tóból a pontyot, és meg­főzöm magamnak, másként nem megy. Persze spórolok a kereskedőn meg a vendéglá­tón, ők meg lehúzzák a rolót. TUDJUK, Áder János nagy hor­gász, valaki nagyon a kedvé­ben akarhat járni. Én csak egy jót ennék a Balatonnál. PROMÓCIÓ ________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ Lé tezik biztonságos befektetés egyáltalán? Farkas Róbert, a Takarékbank Pénz- és Tőkepiaci üzletágának Igazgatója Számos olyan befekteté­si-megtakarítási lehetőség van a piacon, amely nem­csak alacsony kockázatú, de a betéteknél magasabb hoza­mot is biztosít, és természe­tesen a pénzintézetek között is vannak különbségek. Amikor egy brókercég vagy pénzintézet bajba jut, termé­szetes, hogy ideig-óráig a piac többi szereplőjével szemben is megcsappan a bizalom, so­kan féltik a megtakarításai­kat, befektetéseiket. Számos olyan megtakarítási lehetőség van azonban a piacon, amely nemcsak alacsony kockázatú, de emellett a betéteknél ma­gasabb hozamot is biztosít, és természetesen a pénzintézetek között is vannak különbségek. Kevesen tudják, de múlt év de­cembere óta a takarékoknál elhelyezett megtakarításokat Magyarországon egyedülálló módon kettős betétvédelmi rendszer védi. Az alacsony kockázatú megtakarítási le­hetőségekről Farkas Róbertét, a Takarékbank Pénz-és Tőke­piaci Üzletágának Igazgatóját kérdeztük. Léteznek olyan pénzügyi ter­mékek, befektetések, amelyek esetén biztonságban tudhatjuk a pénzünket? A legalacsonyabb kocká­zattal járó megtakarítási for­mának az állampapírokat és bankbetéteket tekinthetjük. Az állampapírok esetén az ál­lam maga vállal garanciát be­fektetett pénzünkért, míg ha betétbe tesszük megtakarítá­sunkat a törvények szerint az Országos Betétbiztosítási Alap (ÓBA) 100 ezer euróig biztosít­ja pénzünket. A takarékoknál elhelyezett betétek esetében 2014 decembere óta az ügy­felek betéteiért ÓBA mellett a takarékok saját Tőkefedezeti Alapja is helyt áll. Ez azt jelen­ti, hogy bármekkora összeget is helyezünk el egy takarék­ban, pénzünk gyakorlatilag 100 százalékos biztonságban van. Az integrált takarékok mögött ráadásul ma már 300 milliárd forintnyi tőke áll, ami kellő intézményi garanciát is jelent. A betéteken azonban manap­ság elég alacsony kamatot lehet csak elérni. Van olyan megtakarí­tás, ami biztonságos, de a betéti­nél magasabb hozamot kínál? Mind a rövid, mind a hosz- szú távú megtakarítási termé­kek között vannak ilyenek. Az állampapírok közül az egyéves futamidejű Kamatozó Kincs­tárjegy (KKJ) jelenlegi soroza­ta évi 3,00% hozamot ígér. Ezt a terméket már kisebb összegek esetén is megéri választani. Ez már versenyképes lehet a beté­teken elérhető hozamokkal. A hosszabb befektetési időtávban gondolkodó ügyfelek számára vonzó hozama miatt - öt évig infláció plusz 4,00 %- a 2020 I- jelű Prémium Magyar Állam- kötvény szintén kiváló válasz­tás lehet. Sokan nem tudják, hogy hol vásárolhatnak állampapírokat, vagy egyéb értékpapírokat? Mi erre a legegyszerűbb megoldás? Az állampapírokat és az egyéb értékpapírokat a for­galmazókon kérésziül lehet megvásárolni. A takarékszö­vetkezetek például az ország közel ezer pontján kínálnak állampapírokat és alacsony vagy mérsékelt kockázatú be­fektetési jegyeket. Ráadásul az ügyfelek ma már bármely ta­karéknál intézhetik befekteté­si megbízásaikat, nemcsak an­nál a takaréknál, ahol befekte­téseiket eredetileg elhelyezték, vagy értékpapírszámlájukat megnyitották. A legegyszerűbb, ha besé­tálunk egy takarékba és nyi­tunk egy értékpapírszámlát. Ezt követően akár otthonról, internetes felületen keresztül is adhatunk-vehetünk értékpa­pírokat. Ha ehhez nem érezzük elég felkészültnek magunkat, akkor személyesen, ügyintéző segítségével is intézhetjük be­fektetési megbízásainkat. A befektetésekkel most ismer­kedő, de bátrabb ügyfeleknek milyen a betéteknél magasabb hozamot ígérő befektetési ter­méket ajánlana? Az egyik legnépszerűbb be­fektetési termék a takarékok kínálatában a Magyar Posta Takarék Ingatlan Alap, amely a piacon elérhető hasonló ter­mékekkel versenyképes hoza­mot biztosít majd. Az ingatlan- alapok most kiváló befektetési célpontokat találhatnak, mert a gazdasági válság miatt egyre inkább élénkül mind a bérlői, mind pedig a befektetői keres­let, így az emelkedő ingatlan bérleti díjak hosszabb távon is biztosítják a stabil, kedvező ho­zamot. A Magyar Posta Taka­rék Ingatlan Alap befektetési célpontjai olyan stabil jövedel­met biztosító magyarországi ingatlanok, amelyek kiváló műszaki állapotban vannak, kedvező földrajzi elhelyezke- désűek és hosszú távú bérleti szerződésekkel rendelkeznek. Az Alap az ingatlanok mellett biztonságos pénzpiaci eszkö­zökbe fektet. Az Alap a Taka- réklnvest Nyugdíj-előtakaré- kossági Számlán és Adófaragó Befektetési Számlán is elhe­lyezhető, amellyel adóelőnyök és EHO-mentesség érhető el. További részletek: www.takarekinvest.hu Jelen tájékoztatás nem teljes körű, és nem minősül ajánlat- tételnek, befektetési tanács­adásnak, vagy adótanácsadás­nak, a célja kizárólag a figye­lem felkeltése. A hozamokra vonatkozó megállapítások a normál pia­ci viszonyok melletti teljesít­ményt jelzik, de nem jelente­nek garanciát a jövőbeni telje­sítményre. Befektetési döntései meghozatala előtt kérjük, fi­gyelmesen tanulmányozza át a további feltételeket és részlete­ket tartalmazó dokumentumo­kat, a Kincstári Takarékjegy Plusz, valamint a Prémium Magyar Államkötvények Is­mertetőjét és az adott értékpa­pír-sorozatra vonatkozó Nyil­vános Ajánlattételét, valamint a Takarékbank Zrt. befektetési szolgáltatási tevékenységre és kiegészítő szolgáltatásokra vo­natkozó Üzletszabályzatát, a Magyar Posta Takarék Ingat­lan Alap esetében a vonatkozó Kiemelt Befektetői Informáci­ókat, az Alap Tájékoztatóját és Kezelési Szabályzatát. Tájéko­zódjon a Kezelési Szabályzat­ban a befektetési politikáról, a forgalmazási költségekről (vé­tel, tartás, eladás), az adózási szabályokról, valamint az Alap Tájékoztatójában a befektetés lehetséges kockázatairól! A Kincstári Takarékjegy Plusz, illetve a Prémium Ma­gyar Állampapír Plusz Ismer­tetője és az adott értékpapír-so­rozatra vonatkozó Nyilvános ajánlattétel elérhető a www. takarekinvest.hu honlapon, az értékesítésbe bevont Szövetke­zeti Hitelintézetek ügyfélfoga­dási helyein, valamint az ÁKK Zrt. honlapján ( www.akk.hu és www.allampapir.hu ) és a www.kozzetetelek.hu honla­pon. A Magyar Posta Takarék Ingatlan Alap befektetési po­litikájáról, forgalmazási költ­ségeiről, befektetés lehetséges kockázatairól, illetve az Alap lehetséges hozamairól, az Alapot érintő fontosabb piaci eseményekről részletesen tá­jékozódjon a forgalmazó hon­lapján ( www.takarekbank.hu ), az alap értékesítésébe bevont Szövetkezeti Hitelintézetek értékesítési helyein, illetve az Alapkezelő internetes olda­lán ( www.diofaalapkezelo.hu ) megtalálható hivatalos tájékoz­tatóból, kezelési szabályzatból, kiemelt befektetői informáci­ókból és a havi portfolió jelen­tésből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom