Somogyi Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

2015-03-17 / 64. szám

2015. MÁRCIUS 17., KEDD MEGYEI KÖRKÉP 3 Argentin szinten életünk minőségé beosztó a somogyi Luxus az egészség, a fizetések tekintetében hat éve megállt az idő Balesetveszély: negatív lista a szén-monoxid mérőműszerekről A magyarországi életminőség valamivel jobb ugyan az Argen­tínában mértnél, de messze el­marad Csehországétól. A ma­gyar megyék között is jelentős fejlettségbeli különbségek mu­tatkoztak. A legfejlettebb Buda­pest, amely a németországi át­laggal megegyező értékkel ren­delkezik, míg a legfejletlenebb Békés megye, ahol Costa Rica nemzeti átlagával megegyező az életminőségi index. Somogy már 1994-ben is az utolsók között volt a megyék között, és a friss vizs­gálatból az is kiderült, hogy má­ig nem tudott pozícióján javíta­ni. Jelenleg Szabolcs és Békés megyékkel van'azonos szinten. A KSH hétfőtől részletes in­formációkat gyűjt a lakosság jö­vedelmi helyzetéről és életkö­rülményeiről, költéseikről. Ar­ra kíváncsi a statisztikai hivatal, hogyan alakul az emberek élet- színvonala. Somogybán 310 ház­tartást keresnek fel. - Egyre be- osztóbbak a somogyiak - mond­ta Tóth Tamás, a toponári pékség vezetője. - A január és a febru­ár amúgy sem túlságosan erős hónap, ám most egyértelműen úgy érezzük: egyre több család kénytelen még inkább meghúz­ni a nadrágszíjat. Sokaknál job­bára az alapélelmiszerekre - ke­nyér, kifli, zsemle - szorítkozik a vásárlás, a finom pékárut, vagy cukrászsüteményt alig vagy egyáltalán nem vesznek. Gyak­ran a kenyérből is az olcsóbb fajtát keresik, s míg korábban gyakran kukában landolt a szá­raz étel, manapság egyre keve­sebb pékárut dobnak ki. A napi megélhetéssel küzdők közül van, aki hitelből próbálja előteremteni a mindennapi betevőt. Zömében kisnyugdíjasokról, munkanél­küliekről van szó. A középosztály egyre több tag­ja is visszafogja a fogyasztást. Nemcsak a tartós fogyasztási cikkekre vonatkozik ez, hanem az élelmiszerekre is. Szabó Já­nos kaposvári szociológus rámu­tatott: a megyei átlagbérek közel 30 százalékkal maradnak el az országostól. Amíg normál eset­ben a háztartási jövedelem 25-30 százalékát költik élelemre a csa­ládok, addig megyénkben gyak­ran 50-60 százalékát, sőt, a sze­gényebb családok esetében ez az érték elérheti a 70 százalékot is.- Úgy érzem, hogy a közszolgá­lati dolgozók egy része rosszab­bul él, mint korábban - emelte ki Utasi Tamás, a Magyar Köz- tisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szak- szervezetének Somogy-Tolna me­gyei titkára. Az alkalmazottak je­lentős része napról-napra él. Utasi egyébként társasházi kö­zös képviselőként is - tíz épület lakóinak ügyét intézi - úgy látja: egyre nehezebben élnek meg az emberek. Többen nem tudják fi­zetni a közös költséget vagy a víz­díjat. - Esetenként 3-7 ezer forint­ról van szó - jegyezte meg. - Első Fitten. Nyugaton az idős beszáll, a somogyi nyugdíjas már csak nézi hallásra nem tűnik nagy összeg­nek, de ha egy kereső van a csa­ládban, akkor bizony mégis csak sok pénzről beszélhetünk. Úgy tudjuk: a KSH munkatár­sai egyebek mellett a lakás főbb jellemzőire, a tartós fogyasztási cikkek vásárlására is rákérdez­nek, akárcsak arra, hogy a fel­mérésben szereplő család meny­nyit költ gépkocsi fenntartásra, s mennyi lakáshitelük van.- A fizetéseket tekintve mint­ha az elmúlt 5-6 évben megállt volna az idő - mondta egy somo­gyi vasutas. - A pénz nagy része élelmiszerre és rezsire megy el. Ott tartunk, ha a mosógép elrom­lik, akkor az ember már vakaró­zik az idegességtől. Szórakozni nem tudunk eljárni, hovatovább egy hobbi maradt meg: a könyv- vásárlás. Évek óta nem voltunk kirándulni. A somogyi falvakban még nyo­masztóbb a szegénység. Zsalakó Ernő, Baté polgármestere szerint egyre nehezebb anyagi körülmé­nyek között él a lakosság. Az el­múlt hetek bankbotrányai felka­varták a kedélyeket, jó páran at­tól féltek, hogy veszélybe kerül a megtakarításuk. A 811 lelkes településen, akárcsak számos más környékbeli községben egy­re több az állástalan, aki teheti, igyekszik közmunkát keresni. A polgármestertől tudjuk: a 25-30 éves korosztályból közel 30-an már külföldön keresik a boldo­gulást. ■ Harsányi Miklós ELLENŐRZÉS A Nemzeti Fej­lesztési Minisztérium a Nem­zeti Fogyasztóvédelmi Hatóság­gal együttműködve elvégezte a szén-monoxid-mérők orszá­gos ellenőrzését. A vizsgálat le­fedte a kereskedelmi forgalom­ban lévő és mintavételezésre al­kalmas készülékek körét, a ter­mékeknek csak a harmada biz­tonságos. Az ellenőrzést Sesz- ták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter januárban rendelte el, miután a Nemzeti Fogyasztóvé­delmi Hatóság által 2014 végén végzett vizsgálat szerint 20 ké­szülékből 19 nem felelt meg az előírásoknak. Idén további 22, a kereskedelmi forgalomban fel­lelhető mérőtípust vizsgáltak meg, amelyeknek fele bizonyult biztonságosnak. A veszélyes ter­mékek további forgalmazását az NFH betiltotta, a szén-mon- oxid-érzékelők pozitív és nega­tív listája a kormányzati portá­lon is megtekinthető. Farkas Jó­zsef, a kaposvári Somogy Ké­ményseprő-mester Kft. ügyve­zető igazgatója elmondta: tavaly 13-, az idén négy riasztást kap­tak, mivel bejelzett a szén-mon- oxid-mérő. Megyénkben több vakriasztás is volt.- Olyan készüléket vegyünk, melyen megtalálható a gyár­tás időpontja, s az is, hogy med­dig használható a készülék, to­vábbá három jelző, illetve egy el­lenőrző gombbal is felszerelték - mondta. ■ H. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom