Somogyi Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
2015-03-14 / 62. szám
5 2015. MÁRCIUS 14., SZOMBAT MÁRCIUS 15. Iparos javasolta a Kossuth-szobrot vita Nehezen gyűlt össze a pénz, politikai viták kereszttüzébe került az ügy Kertész Manó javasolta a kaposvári iparosok körének 1902. március 15-i emlékünnepélyén, hogy a városban emeljenek szobrot Kossuth Lajosnak. Az adakozók sorában ő volt az első 50 koronával, a gyűjtés ezer koronát eredményezett.- Még két évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Kaposvár hazafias közönsége rádöbbenjen, hogy a jobbágyság fölszabadító- ja, a rendiség megdöntője, a haladás apostola és a nemzeti önérzet hőse emlékének tiszteletére valóban emléket kell emelni - idézte föl Gáspár Ferenc helytörténetkutató (aki szintúgy a város díszpolgára, mint Kossuth Lajos). - A 48-as szabadságharc évfordulói mindig az aktuális lelkesedés napjai, de megjegyzem, már tíz esztendővel ezelőtt, 1894-ben felállították a világ első Kossuth szobrát a Somogy megyei, jelenleg Balatonszabadihoz tartozó Siómaroson, a megye- székhely tehát jelentős lemaradásban volt. Az 1904-es emlékünnep előestéjén tehát aktualizálták a két évvel korábban felvetett gondolatot, s ösztönzésül nyilvánosságra hozták az addigi adakozók névsorát és felajánlásaik ösz- szegét. - A legnagyobb összeggel, 5000 koronával Kaposvár város szállt be, s Németh István polgármester is betett a közösbe 200 koronát - mondta Gáspár Ferenc. - Összesen 5610 korona gyűlt össze. De a tizenöt tagú gyűjtőbizottság egyre ritkábban és kisebb létszámmal ülésezett. Fia a Kossuth-szobor megvalósulásának folyamatát jellemezni kívánnánk, a „rövid, heves nekibuzdulások, hoszzú tétlenségek” megállapítás lenne a helyénvaló. Négy esztendő múlva, 1908- ban azonban felavatták Pécsen Horvay János Kossuth-szobrát, és a fényes ünnepségről a kaposvári lapok is beszámoltak. - Felborzolta a helyiek önérzetét az eset, hiszen a két város rivalizált egymással - mondta Gáspár Ferenc. - Ezért rövid időn belül megjeFiatalok takarítják Kopits János 1911-ben felavatott Kossuth-szobrát, melyet megkedveltek a városlakók Három szobrászt kért föl a bizottság 1909-ben Három alkotót kértek föl vázlataik bemutatására. kallós endre már közismert volt köztéri alkotásairól: Kölcsey szobra állt Nagykárolyban, Kossuth Makón, Vörösmarty Budapesten, s ő készítette az Országház déli végfalának és nyugati homlokzatának szobrait. kopits János a jáki templom szobrainak restaurálásával szerezte ismertségét. Önálló munkái: a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya-társszékesegy- ház szobrai, Hőgyes Endre síremléke. vedres mark ebben az időszakban főleg az itáliai Firenzében élt, és az újklasszicizmus szellemében alkotta kisméretű (a legnagyobb sem érte el az ötven centiméteres nagyságot), klasszikus szerkezetű, életvidámságot sughárzó figuráit. lent egy felhívás Somogyvárme- gye és Kaposvár hazafias közönségéhez szólva. Tekintélyes tisztségviselők, a főispán, alispán, s a polgármester is aláírták. Azt fogadták: a nép filléreiből és a tehetősök summás adományaiból rövid időn belül nálunk is állni fog Kossuth szobra, kinek emléke minden hálás magyar ember szívében élni fog örökké. Néhány nappal később a Somogyi Hírlap arról tudósított, hogy a lelkes hangulatú városi közgyűlésen a városatyák egyéni hozzájárulásként 1655 koronát adtak össze. A főcím kiemelte: „Nem pótadóból lesz a szobor.” Korábban ez is szóba jött, de a javaslat nem kapott támogatást. Az év végére a város azzal szembesült, hogy másutt mintegy 30.000 koronába került a Kossuth-szobor fölállítása, tehát ennyi kiadással kell számolni. Ekkor 12.166 korona állt rendelkezésre. Heves vitákat követően, 46 igen és 23 nem szavazattal az a döntés született, hogy a hiányzó összeget a város különféle alapjaiból kell előteremteni. Ugyanakkor egyhangúan választották meg a hat tagú szoborbizottságot, melybe bekerült Bereczk Sándor főépítész és Rippl-Rónai József festőművész is. ■ Három újság írt rendszeresen a Kossuth-szobor- ral kapcsolatos eseményekről. A Somogyi Hírlap általában a 48-as eszme támogatójaként jelent meg, a Kaposvári Hírlap közvetlenebbül szolgálta a helyi hatalmat, a So- mogyvármegye a történet elején ellenzéki, majd a parlamenti választások után, ahol váltás történt, kormánypártivá vált Gáspár Ferenc helytörténet-kutató- A városháza ellenzékének nem tetszett ez a megoldás, a Somogyvármegye című lap helyet adott az elégedetlenségnek - idézte föl Gáspár Ferenc. - Azt írták: „A nyakig koalíciós és függetlenségi Somogybán megtörtént a nemzeti nagy fólbuzdulás idején az a szégyen, hogyhosz- szú hat esztendő alatt nyomorult 7000 koronát tudtak csak a magyar függetlenség messiásának: Kossuth Lajos kaposvári szobrára előteremteni...” A szoborbizottság 1909-ben egyhangúan elfogadta, hogy a szobor a Széchenyi téren álljon, ahol a háborúban elesett 44-es bakák emlékoszlopa volt, mert ez a legszebb hely Kaposváron. Úgy rendelkeztek, hogy a szobor bronzból, építészeti része elsőrendű haraszti kőből készüljön el. A tervezéssel három művészt bíztak meg. Az átadást 1910. szeptember 15-re, Kossuth születéséül 1-ben avatták föl Kaposváron a Kossuth- szobrot. Kilenc évig tartott a huzavona, lökést az adott az ügynek, hogy időközben Pécsen elkészült a Kossuth- szobor. így volt ez egyébként a színház esetében is... Czene Attila nek 108. évfordulójára tűzték ki. A hiányzó 15.000 koronát a város kezelése alatt álló Esterházy-alap- ból kívánták kölcsönvenni, majd tíz év alatt visszafizetni. A szoborterveket 1:5 méretben kellett elkészíteni, mindegyiket kiállították a városházán, azokat díjtalanul megtekinthette bárki. Ekkor már vádaskodásnak is tanúi lehettek a kaposváriak: a Somogyvármegye azt írta, hogy a zsűriben négyen is az egyik pályázó, Kopits János rokonai...- A zsűri több kiváló fővárosi szobrászt és műépítészt meghívott Kaposvárra, hogy meghallgassa a véleményüket, majd Kopits János tervének megvalósítása mellett döntött - ismertette Gáspár Ferenc. - A Somogyi Hírlap megírta, hogy négy rokona közül hárman nem vettek részt a döntésben, a polgármester a szoborbizottság elnökeként nem kérhetett felmentést. Kopitstól módosításokat kértek, amit elvégzett, s előlegként 15.000 koronát kapott. Kallós Endre mintáját ezer koronával jutalmazták. Az 1910-es parlamenti választások előtt Fekete Gyula ügyvéd a szobor ügyét beemelte lejárató kampányába. Nem sokkal később a pályázaton alulmart Vedres Márk újabb elbírálást követelt. Ezután még két támadás indult a döntés ellen, de a bronz öntödébe került, a szobor elkészültét már nem lehetett megakadályozni. A szobrot 1911. szeptember 3-án adták át. Kallós Endre ezt követően számos Kossuth-szobrot készített. Vedres Márk soha többé nem nyúlt e témához, bár megrendelése lehetett volna, mert kétszer is megkapta a Kossuth-díjat. Azokban az 1911-es napokban rengeteg jeles esemény történt Kaposváron. Augusztus végén adták át a Turul Fogadót, a mostani Dorottyát. Szeptember elején nyüt a Felső Kereskedelmi Középiskola, a mai Noszlo- py szakközépiskola. Szeptember 2-án avatták a Csiky Gergely Színházat, 3-án a szobrot. A hónap második felében a szíve elvitte a legendás polgármestert, Németh Istvánt. Amikor Németh Istvánnak szobrot akartak állítani Kaposváron, Fekete György ügyvéd Kopits János szobrászművészt ajánlotta, mert ő készítette az ország egyik legjobb Kossuth-szobrát Kaposvárra... - A mai városlakók elsöprő többsége egyetért ezzel a megállapítással - szögezte le Gáspár Ferenc. Nem csak a Kossuth Lajost ábrázoló alkotásnak jutott hányatott sors osztályrészül a somogyi megyeszékhelyen az 1721-ben készült s a Ró- ma-hegy tövében álló barokk „Gu- gyulóJézus”-szobor túlélte csaknem három évszázad viszontagságait, 2003. június 4-ére virradóra azonban ellopták. A rendőrség még abban a hónapban előkerítette, de a szobor másolatának szintén lába kelt 2006februárjában. (Hamarosan ezt is megtalálták.) A fából készült jellegzetes kis szobor most a városháza lépcsőpihenőjében látható. a város védőszentjét formázó, 1742-ből származó Nepomuki Szent János-szobor 1802-ben ki volt téve a nevezetes kaposvári tűzvész pusztításának (szerencsére kőből faragták, így megmenekült), 1869 nyarán pedig lopva befestette egy Kaposi Illés nevű úr. Ferenc József mellszobra, mely az uralkodó nevét viselő Irányi Dániel utcai szálloda bejáratánál állt, nem úszta meg ennyivel: 1905. március 15-ének éjszakáján ismeretlenek leemelték az állványáról, és darabokra törték. zala györgy, a kor egyik legjobb képzőművésze Ferenc Józseffel együtt a királynét, Erzsébetet is megmintázta 1897-ben. A két mellszobrot az 1900-as párizsi világkiállításon is bemutatták, mielőtt Somogy tulajdonába és a kaposvári vármegyeház földszintjére kerültek. Az 1940-es évek végén azonban Mikére száműzték a szobrokat. Répay Gábor kadarkúti gyógyszerész mentette meg a királyi pár szobrait a pusztulástól, amelyek kalandos útjuk végén visszakerültek eredeti helyükre, a kaposi vármegyeházára. a 2. világháború után Nagyatádi Szabó István egykori miniszter szobrát, Szentgyörgyi István alkotását is méltatlan körülmények között távolították el a mai Petőfi térről, mint ahogy Csik Ferenc olimpiai bajnokunk Lányi Dezső által megformázott szobrát is le- döntötték ebben az időben. A két szobrot eredetileg 1934-ben, illetve 1936-ban állították fel. Az úszóbajnokét a színház gondnoka elrejtette a pincében, az utóbb restaurált mű 1960-ban Csik Ferenc keszthelyi sírjánál kapott helyet. (A másolatot Dénes Sándor amatőr szobrász készítette el, ezt is 1960-ban, az eredeti talapzaton, a Színház parkban avatták fel.) 1936 SZEPTEMBERÉBEN egy másik Lányi-művet is felállítottak Kaposváron: Rippl-Rónai József mellszobra a Teleki parkba (a későbbi Rippl-Rónai térre) került. 1947-ben innen helyezték át a nagy festőművész sírjához, a Keleti temetőbe, hogy helyét 1952- ben Medgyessy Ferenc szobrász- művész Rippl-Rónai Józsefet ábrázoló alkotása foglalhassa el. a 2009 májusában felavatott sétálóutcái Rippl-szobor, Trischler Ferenc pécsi művész„csacsifogatos” alkotása is meglehetős (politikai) viharokat kavart felállítása előtt. A diktatúrát jelképező politikusok szobrainak vissza kellett vonulniuk a közterületekről a rendszerváltozás után. Latinca Sándor, az 1919-es kormányzótanácsi biztos szobra, Konyorcsik János műve harminc évet töltött az akkor még Latincáról elnevezett téren, a mai Európa parkban, amíg 1991-ben el nem távolították. a varga imre által készített hétalakos szoborcsoportot, Lenintés a Tanácsköztársaság somogyi mártírjait 1985. április 4-én, a „felszabadulás” 40. évfordulóján állítottak fel a Forradalmárok terén (a mai Szent Imre utcában). 1990-ben becsomagolták a kaposvári szabad demokraták: a szobrokra húzott műanyag zsákokat a récski munkatáborba címezték (másnapra virradóra ismeretlenek kicsomagolták az alkotásokat). 1991-ben a kaposvári közgyűlés határozatára elszállították őket a térről, nagy Zoltán Mi kérdezünk legnagyobb nemzeti ünnepünk március 15. A márciusi ifjak 1848-ban 12 pontban fogalmazták meg követeléseiket, legelsőként ez szerepelt: Sajtó szabadság a censura eltörlésével. Fontosabbnak gon-, dolták ezt annál is, hogy legyen felelős minisztérium Bu- da-Pesten, unió Erdéllyel, s alapíthassanak nemzeti őrsereget. Ezért is cinizmusnak gondolom, hogy éppen március 15-én indulnak az új állami tévécsatornák, melyek feladata a tömény kormánypropaganda lesz. A „köztévé” eddig sem kérdezett, a kétharmados parlamenti többséget megszüntető veszprémi időközi parlamenti képviselő választás eredményét az Ml híradójában csak a 17. blokkban közölték, megelőzte még az orrszívó porszívó gyártásáról szóló hír is. A „köztévé” egy másik, gazdag és boldog országot mutat, amelynek lakóit irigyelheti a hanyatló Nyugat-Euró- pa... 80 milliárd forint közpénzt költenek erre a hamisságra évente. A miniszterelnök és környezete úgy gondolhatja: mivel amit döntenek, az mind hibátlan, s ha mégis felerősödnek a kritikák, s utcára vonul tüntetni a nép, akkor a kommunikációval lehet gond. Tényleg nincs más tennivaló? Olvasónk nemrég azt írta: „Ha Kádárék annyi pénzt költöttek volna önreklámra, mint a Fidesz, talán még mindig szocializmus lenne...” jellemzőnek tartom a gazdasági és morális helyzet romlására, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumában elvárják a munkatársaktól, hogy ne mondják ki többek között ezeket a szavakat: szegénység, esélyegyenlőség, stadion. Nyilván azért, mert van szegénység, nincs esély- egyenlőség, s az ország teherbíró képességéhez képest túl sok stadion épül, de szavazat- maximálási okokból úgy kell tenni, mintha minden rendben lenne. PEDIG az állampolgárnak alapvető joga, hogy hiteles információkhoz jusson, ami a mindennapokban segíthetné a döntéshozatalban. Ha a kormányzat ezt magától nem adja, akkor kérdezni kell. Ez a sajtó feladata, amit egyre nehezedő körülmények között próbál teljesíteni. ha minden rendben, akkor a kormányzat miért nem engedi, hogy az apparátusból az illetékes válaszoljon, miért úgy kell a közérdekű adatokat kiperelni? Miért titkosítanak piti ügyektől kezdve Paks fejlesztéséig egyre több dolgot? a viselkedés ragadós. De hosszabb távon tévednek a vidéki települések hatalmasai is, akik azt hiszik: elég az ön- kormányzat és a pályázaton nyertes cégek pénzéből saját lakájmédiát fönntartani, akik csak a sikereiket szajkózzák. Egyszer mindennel el kell számolni. Mi addig is kérdezünk. Ma is, holnap is. \
