Somogyi Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
2015-03-13 / 61. szám
2015. MÁRCIUS 13., PÉNTEK MEGYEI KORKÉP 3 Kaposvár már fokozatot váltott felsőoktatás Kész az átalakítás tervezete, az agrárképzés speciális beavatkozást igényel ► Folytatás az 1. oldalról Tossenberger János, a Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Karának dékánja azt mondja, új irányt tudnak adni Kaposváron az agrárképzésnek, s minden bizonnyal meg tudnak felelni a követelményeknek. Annál is inkább, mert a tanulmányban megfogalmazott átalakítások egy részét már évekkel ezelőtt elkezdték a Kaposvári Egyetemen. A magyar egyetemek és főiskolák társadalmi megítélése különböző okok miatt romlott, „a _ magyar diploma értéke a felsőfo- | kú végzettségűek és a vállalko- \ zók körében egyaránt megkér- J dőjeleződött, ezáltal a következő I generációk tanulási, fejlődési lehetőségei és munkaerő-piaci versenypozíciói csökkentek”. Ilyen nem túl rózsás képet fest a hazai felsőoktatás jelenlegi helyzetéről a Fokozatváltás a felsőoktatásban - A teljesítményelvű felsőoktatás fejlesztésének irányvonalai című tanulmány, amely az Emberi Erőforrások Minisztériumában készült. Az anyag arra igyekszik alternatívákat kínálni, miként tud a hazai felső- oktatás erről a tévútról újrá rátalálni a helyes irányra.- Amire valóban szükség van - kommentálta a megállapítást kérésünkre Tossenberger János. - Ugyanis valóban számos gyerekbetegséggel küzd pillanatnyilag a hazai felsőoktatás, s azt is meg kell említenünk, hogy manapság a hallgatók sokkál inkább tisztában vannak a jogaikkal, mint a kötelességeikkel. S persze ennek is vannak negatív hatásai. A többi között erre a dékáni megállapításra is utal a minisztériumi tanulmány, mely speciális beavatkozási területként nevezi meg az orvos, a természet-, és a gazdaságtudományi, a pedagógus és az agrárképzéseket. Számos általánosság mellett az agrárképzés az, amelyről viszonylagos konkrétumokat tartalmaz a tervezet, s amely a Kaposvári Egyetemet is komolyan érinti. „Újra népszerűvé kell tenni a fiatalok körében az agrár-felsőoktatást - áll a célkitűzések között.- Az ágazat foglalkoztatási arányait tekintve az agrár-felsőoktatásba jelentkezők száma nagyjából fele a szükségesnek. Cél, Generációváltás zajlik az agráriumban. Hogy felkészültek legyenek a fiatalok, ahhoz több gyakorlati képzés kell Speciális helyzet a Dél-Dunántúlon, Kaposváron is lehetségesek beavatkozások a fokozatváltás a felsőoktatásban című anyag kitér a Dél-Du- nántúl „speciális helyzetére”, amit a régió szűkösebb erőforrásaival és jelentős mértékű elvándorlási mutatóival indokol. „ A régió egészének kutatásfejlesztési (K+F) teljesítményét főleg a Pécsi Tudományegyetem és annak orvosi és gyógyszerészeti kutatási kapacitása határozza meg - áll a tanulmányban. - A K+F ráfordítások döntő többsége is állami, ebből következően az állami K+F támogatások csökkentése e térségben komoly gazdasági és foglalkoztatási következménnyel járna. A Pécsi Tudományegyetem és a Kaposvári Egyetem képzési portfoliója alapvetően kiegészíti egymást, ugyanakkor mindkét intézmény képzési és kutatási területén mutatkozik néhány hiányosság. Emiatt a kutatóegyetemi és az alkalmazott tudományi funkciók területén, illetve a pedagógiai, műszaki és művészeti képzésekben lehetségesek beavatkozások.” januárban bejelentették, levelező gépészmérnökképzés indul a Kaposvári Egyetemen 2015 őszétől, ahova évente 20-25 diák jelentkezését várják, elvben a lehetséges beavatkozási területek mindegyike érintheti az egyetemet. hogy négy éven belül a jelenlegi hétről 10 százalék fölé növekedjen a jelentkezők aránya, amelynek eredményeként javulnak a felvett hallgatók minőségi mutatói, és alacsonyabb lesz a várható lemorzsolódás is. Szükség esetén szóba jön a képzések integrációja, új duális képzési formák bevezetése, farmerképzés elindítása, kétnyelvű képzések bővítése. Elkerülhetetlen az agrárképzést nyújtó állami intézmények szakkínálatának áttekintése, a profilok tisztítása, valamint a képzések koncentrálása. Az országban maximálisan 2-3 (!) agrár képzési központ kialakítására van szükség (és lehetőség) a teljes területi lefedettség érdekében. Ezen központok az alapképzéstől a doktori iskoláig és a kutató intézetekig lefedik a teljes agrár-felsőoktatási és K+F spektrumot, a többi intézmény specializált, a térségi igényeknek jobban megfelelő területeken nyújtana agrár típusú képzéseket.”- Az agrár karon az alapképzésen az elmúlt két-három évben csaknem ötven százalékos hallgatói létszámemelkedést tudtunk realizálni, tavaly 29, az azt megelőző évben pedig 20 százalékos hallgatói növekményt értünk el - sorolta Tossenberger János a Kaposvári Egyetem eredményeit, melyeket már a tervezett átalakítás jegyében korábban indított az intézmény. - Ez egyebek közt azt is jelenti, hogy az agrárszakma felértékelődött. Az agrár- illetve élelmiszertermelés stratégiai ágazattá vált mindenhol a világon. Ebből adódóan az ágazatban dolgozók stratégiai feladatok megvalósítását szolgálják. S úgy vélem, ma ez egy biztos pozíciót kölcsönöz az ágazatnak. Ahhoz azonban, hogy egy agrártudományi kar jól ki tudja szolgálni az ágazatot, napi kapcsolatban kell állnia az ágazat szereplőivel. Ismerni kell a pontos igényeket, s ehhez kell igazítani a képzést. A dékán szerint az agrármérnökök a következő években rendkívüli módon keresett diplomásai lesznek az országnak.- Ennek egyik oka, hogy egy stratégiai ágazat szereplői lesznek, - mondta -, a másik pedig, hogy pillanatnyilag generáció- váltás folyik az agráriumban, a régi szakemberek kiöregszenek, s új, jól képzett szakembereknek kell a helyükre lépni, hogy az eddigi termelési színvonalat fenntartsuk, vagy javítsunk rajta. Mindezek alapján azt is mondhatom, hogy az agárszakma egy sikerre ítélt szakma. Biztos vagyok abban, hogy az elkövetkező % GYORSSZAVAZAS ■ Ön szerint minden diploma értékes? Szavazzon hírportálunkon ,gg& — ma 16 óráig: ll|BKi SONLINE.hu Jr A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. 15-20 évben minden agrárdiplomás jó munkahelyet talál magának. Persze csak akkor, ha jól felkészült szakemberről beszélünk. Ahhoz pedig, hogy az agrárképzők, így a Kaposvári Egyetem is jól felkészült szakembereket tudjon átadni az ágazatnak, át kell gondolnunk az oktatás szerkezetét, az elméleti és gyakorlati oktatás arányát. Ugyanis az agrá- rium elvárja tőlünk, hogy olyan friss diplomásokat bocsássunk ki, akiknek van valamiféle elképzelésük, illetve gyakorlati tapasztalattal is rendelkeznek. Ám ez csak úgy lehetséges, hogy erősítjük a gyakorlati képzést az össz- ismeret-átadáson belül. Ezt hivatott szolgálni a duális képzés is, ami szeptembertől indul Kaposváron. Mostanra kiderült számunkra, hogy a szakma kifejezetten igényli az együttgondolkodást, és hajlandók anyagilag is támogatni, hogy minél több duális képzésben részt vevő hallgatójuk legyen. E képzés lényege, hogy munkára szoktassa a hallgatót méghozzá úgy, hogy egy tanév kétszer 13 hét elméleti, illetve kétszer 11 hét gyakorlati időszakból áll, s ehhez jön egy hónap szabadság. Tehát több lesz a gyakorlat a hallgatók számára, s ezt a gyakorlatot adott cégnél kell eltölteni- ük szerződéses viszonyban. A hallgatóknak fizetést is adnak, méghozzá nemcsak a gyakorlati, hanem az elméleti képzés idejére is. Ugyan a duális képzési formát csak szeptembertől vezetjük be, de kari szinten már másfél éve hoztunk egy olyan döntést, hogy megemeltük a gyakorlati oktatás időtartamát. Ugyanis a bolognai rendszerben csupán minimum követelményeket fogalmaztak meg, ám azt nem korlátozzák, hogy több gyakorlati képzést építsünk a rendszerbe. A probléma véleményem szerint az, hogy az egyetemek a gyakorlati képzés szempontjából a minimum teljesítésére törekedtek, s annál nem mentek tovább. Talán azért is, mert nyilván ennek komoly anyagi vonzata lenne. A Kaposvári Egyetem ezt fölvállalta, amihez hozzárendeltük a megfelelő forrásokat is. A mostani első évesek már ebben az emelt gyakorlati képzést tartalmazó rendszerben kezdték meg tanulmányaikat. ■ Márkus Kata JEGYZET FÓNAI IMRE Szegény képviselők MOST, hogy már tudjuk egyfelől az egyik országgyűlési képviselőnktől, hogy több módszertan van, ami alapján a szegénységet megállapítják, és akad olyan kérdőív is, amelyet ha kitöltené, még ő is szegénynek bizonyulna, másfelől Siófokon hogy, hogy nem, kisnyugdíjasok helyett városvezetők, orvosok, képviselők szerepelnek a sze- métdíj-mentességi listán, egészen máshogy tekintünk magunk is a szegénységre, mely - összhangban a szaktárca szóhasználati ukázával - tán nem is létezik. A SZEGÉNYSÉGGEL kapcsolatos adatok idehaza sajnos nem szakmai, hanem politikai erőtérben mozognak, ezt már Vécsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke mondja. Szakember tehát és nem politikus. Ferenc pápa szavait is idézi, aki azt kérdi, „lehet-e nyugalomban élni úgy, hogy tudjuk, mennyi szenvedés, fájdalom, nyomor vesz körül bennünket?” Látjuk, hogy lehet... Vécsei azt mondja, „jelen vagyunk több száz kistelepülésen, nagyvárosi szeg- regátumban, látjuk, hogy egyre többen csúsznak át a szegénységből a nyomorba”. Azt is, hogy (ajánlom ezt is a politikusok figyelmébe) ha pályázati támogatással bevezetik például a szennyvízcsatornát a romatelepre, az jól hangzik, de ha egyébként ott nincs vezetékes ivóvíz-hálózat sem, akkor kevéssé hatékony, hiszen minden településnek más a problémája; az egyik nehezen megközelíthető, a másikat uzsorások tartják a markukban. ILLÚZIÓNAK mondanám, hogy egy szakemberre figyeljenek a döntéshozók, mégsem általánosítanék po- litikusilag, mert a csütörtöki siófoki fideszes sajtótájékoztató szemétdíjmentes- ség-ügyben számomra azt is üzente: van remény... Se óriásgép, se Simicska Lajos, de a vonatok jönnek vasútfejlesztés Tartják a határidőt, júniusban átadják a pályaszakaszt, kényelmesebben utazunk a Balaton partján Kormánytámogatást a közösségi közlekedésnek! ► Folytatás az 1. oldalról A NIF illetékese szerint a dél-balatoni vasútfejlesztés az ütemterv szerint halad. „A Siófok és Szántód-Kőröshegy közötti szakaszon a vasúti pálya és a kapcsolódó létesítményei (műtárgyak, víztelenítő árkok, felsővezeték-tartó oszlopok) elkészültek, a második vágány alépítménye elkészült, a felépítmény építése (vasbetonaljak leosztása, hosszúsínek lehúzása, beépítésre előkészítése) folyamatos - így Loppert Dániel. - Zamárdiban az új nyomvonalon vezető útátjáró készültsége előrehaladott állapotban van, ideiglenes forgalomba helyezése rövidesen megtörténik, ezt követően a régi útátjáró bontását a vállalkozó elkezdi. Siófokon a Vitorlás utcai aluljáró szerkezetkész. Rövidesen megkezdődnek a további útátjáró-átépítések, felsővezetéki hossz- lánc-építések.” Nemrég történt meg egyébként az áttörés a siófoki közúti aluljáró két oldala felől. Az egész beruházás kapcsán a NIF kommunikációs vezetője továbbra is tartja, hogy a nyári menetrend kezdetére elkészülnek. „Nincs veszélyben a határidő, nyáron már nem lesz szükség vonatpótló autóbuszok közlekedtetésére, a nyári menetrendváltással elindul a vonatforgalom Lepsény és Szántód-Kőröshegy között, június középén. A siófoki Vitorlás utcai aluljáró forgalomba helyezése szintén júniusra tervezett” - így Loppert. ■ Fónai Imre se vonattal, se busszal nem lehet körbejárni a Balatont, vízibuszjáratok sem közlekednek a tavon - indokolt a fővárosihoz hasonló mértékű kormányzati hozzájárulást kapnia a balatoni közlekedésnek is a Balatoni Kör szerint. Elképzeléseiket a tóparti önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetséggel és több régiós szervezettel közösen készítették el. Arra utalnak: az év kilenc hónapjában félmillióan laknak életvitelszerűen a Balatonnál, ezért a tópart egymást érő településeit egységes agglomerációként kellene kezelni, mint a Budapesten kívüli legnagyobb ilyen régiót. a balatoni Kör szerint szükséges, hogy a balatoni közösségi közlekedés kimozduljon évtizedes elmaradottságából. A szolgáltatások összehangolása, az utastájékoztatás és a tarifarendszerek egységesítése mind régiós integrációt követel, erre és a források kezelésére a Balaton Fejlesztési Tanács lehetne szerintük alkalmas. Vízibuszjáratok, a tó körüli régiós buszjárat, új Badacsony-Fonyód komp, a kerékpáros túrázás infrastruktúrájának bővítése, s annak elérése, hogy a Balatont végre vonattal is körbe lehessen kerülni - sorolják.
