Somogyi Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

2015-03-11 / 59. szám

4 2015. MÁRCIUS 11., SZERDA Több ezer kiló pontyot telepítenek a Desedába pecások Megkezdte a haltelepí­tést a Kaposvári Sporthorgász- egyesület. A Deseda toponá- ri oldalán, a haló'rház alatti kő- parton 3000 kiló háromnyaras pontyot helyeztek ki, március 22-én ugyanennyit engednek a tóba. Rozs Tamás irodaveze­tő közölte: a Töröcskei tóba - a halőrház felőli oldalon - ezer ki­ló háromnyaras pontyot telepí­tenek. A Desedán nem lesz hor­gászati tilalom, Töröcskén már­cius 29-ig, az évnyitó verseny időpontjáig lesz érvényben a til­tás. Az egyesület felkérte tagja­it, hogy vegyenek részt haltele­pítésben - halátvétel, mérlegel­lenőrzés -, az utaztatásról gon­doskodnak. ■ H. M. Balesetveszély: gyalogosok az autók között a Sió-hídnál Munkaterület... Vendégfogó fesztiválok, közpénzből siófok vs. Füred Leszakadnak a székek - Picassóra komolyzene a parkban MEGYEI KÖRKÉP Új buszokra szállnak hamarosan a somogyiak közlekedés Közel hárommilliárd forint értékű fejlesztés valósulhat meg a dél-dunántúli régióban ► Folytatás az 1. oldalról „...lelakott épület, mintha a hetvenes években megállt vol­na az idő” - jellemezte a siófoki Kálmán Imre Kulturális Köz­pontot (KIKK) a minap Len­gyel Róbert polgármester, rá­csodálkozva, hogy „már a szé­kek is leszakadnak”. Az 1976-ban épült intéz­ményben az elmúlt évtizedek­ben csak „vészhelyzeti” be­avatkozások történtek, a kép­viselő-testület azonban az idei költségvetésben a felújítás el­ső lépcsőjeként a székcseréhez szükséges milliókat biztosítja. Györkös Mariannától, a kul­turális központ igazgatójától azt is megtudjuk: városi támo­gatás nélkül aligha lenne kul­túra, a fesztiválok is a köz pén­zéből szórakoztatnak és csalo­gatnak vendéget. Merthogy ezeket a rendezvényeket egy­re inkább igyekeznek a turiz­mus szolgálatába állítani. - Amikor átvettem a KIKK ve­zetését, ezt a feladatot kaptam és hiszek is benne: olyan prog­ramokat kell kínálnunk, me­lyek a szálláshelyeket is töl­teni tudják, országos érdeklő­désre is számot tarthatnak - így az intézményvezető. - Az elmúlt évek fesztiváli prog­ramjait már ennek jegyében állítottuk össze. Csak minősé­gi élőzene jöhet szóba és figye­lünk arra is, hogy éppen mi a „trendi”. A mulatós műfaj en­nek kapcsán kiszorult, annak másutt a helye, a kisebb ren­dezvényeken. Azt szeretnénk elérni, hogy aki eljön Siófok­ra, az egyebek között azt is el­Nagy színpad, nagy nézőtér a siófoki a kisvárosi színháztermek kategóriájában, csak a székek szakadnak le... „Ha az állami normatívát néznénk, akkor ki se szabadna nyitni”- ha csak az állami finanszíro­zást tekintenénk, akkor ki se sza­badna nyitni a művelődési házat és a könyvtárat - mondja Schmidtjenő tabi polgármester, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, hozzátéve: Tab az ötezer lakosra évi hárommillió forint kultúra-normatívát kap, ami ah­hoz képest, hogy a közművelődé­mondhassa, hogy volt itt egy jó koncerten. A szemléletvál­tás ha lassan is, de meghoz­za a közönséget, tavaly nyáron már Pál István Szalonna nép­sí feladatellátás kötelező önkor­mányzati teendő, nevetségesen alacsony összeg, vagyis mélyen a kasszába kell nyúlni és nem csak Tabon és Sió­fokon, ha kultúrát akarnak a te­lepülések. A magyarhoz hasonló rendszerű, önkormányzati fenn­tartású művelődésiház-hálózat egyébként Európában sehol más­hol nem alakult ki, mondhatni zenéjére is megtelt a hajóállo­mási színpad előtti tér. A minőségi kínálatot erő­sítheti a parkkoncertek meg­honosítása; egy-egy művész, hungarikum. A Népszabadság szerint 2600-2700 kultúrházat tartanak nyilván, de ezek közül legalább 6-700 nem működik, vagy csak éppenhogy. Néhány éve indult pályázati program, a kisebb településeken IKSZT-ket, azaz integrált közösségi szolgál­tató tereket alakíthattak ki, a me­gyei jogú városokra pedig az Agóra-programot szabták. vagy együtt^ bizonyos na­pokon ingyenes komolyzenei koncertet ad a város valame­lyik parkjában, a premierre a májusi Nyitott Balaton prog­ramsorozat keretében kerül­het sor. Nyáron pedig elhoz­zák Siófokra a Fővárosi Ope­rettszínház Európa több or­szágát is megjárt Csárdáski­rálynőjét, abból az apropóból, hogy a siófoki születésű Kál­mán Imre legismertebb ope­rettjét kereken száz éve mu­tatták be. S hogy miért nincs több operett? Györkös Marian­na szerint ha nem haknielőa­dást akarnak, akkor ez a leg­költségesebb műfaj... Ha már itt tartunk: a kétségtelenül pa­zar, épp ezért (is) drága 2009- es és 2010-es Stefánia Feszti­vál állami támogatását külön­böző elszámolási szabálytalan­ságok miatt a nemzeti fejlesz­tési szervezet kamatostól visz- szakérte (még az előző intéz­ményvezetés idejében - a szer­ző), amit egyrészt a mai napig törleszt részletekben a KIKK, másrészt büntetésül évekre ki­zárták az intézményt a pályá­zatokból. Amihez viszont csak mini­mális (városi) támogatás kell, az az ősztől tavaszig tartó bér­letsorozat, melynek keretében az ország legkiválóbb társu­latai lépnek fel a siófoki szín­padon. A számok pedig foko­zatos előrelépést mutatnak, az előző évadban lépte át elő­ször a 700-as határt az eladott bérletek száma, a mostani­ban pedig elérte a nyolcszázat. A KIKK-igazgató egyébként a mondóba téli-nyári ^kínálatot tekintve. n^ncs^ ^szégyenkezni valójuk az északi parti konku­renciával szemben, Füred mar­ketingje azonban jobb Siófoké­nál... ■ Fónai Imre lagéletkora. Ráadásul szakmai irányelvek is rögzítik: a követ­kező két évben csaknem 1500 új buszt kellene beszerezni or­szágosan, s ezután évente 400- 500 lenne ildomos. Úgy vélte: nem a nyugat-európai cégek­nek végzett bérmunka képzi a magyar járműipar fejlődé­sének alapját, hanem a hazai tulajdonú vállalkozások haté­kony munkája, megerősödése. Ehhez szükség van az állam támogatására is.- Hallottam a pályázatról, szerintem lényeges, hogy nem csak külföldi, hanem magyar cég is megrendeléshez jut - hangsúlyozta Tajnafői István, a kaposvári Kapós Járműgyár­tó- és Javító Zrt. elnöke. - Tudo­másom szerint a járműveknek, amelyeket megyénkben is for­galomba állítanak, rendkívül jó a fogyasztásuk. Az utasszállítás biztonsága, a műszaki paraméterek, s az üzemeltetési költségek: Har- sányi László, a Kapós Volán egykori műszaki vezérigaz­gató-helyettese szerint az au­tóbuszbeszerzésnél egyebek mellett ezek a fő érvek. Az át­gondolt fejlesztést szorgalmaz­za a szakember is, bár az anya­gi lehetőségek behatároltak, ám az új, vagy keveset futott buszok fenntartása jóval ol­csóbb, mint egy 15 éves jármű­vé. ■ Harsányi Miklós felújítás Balesetveszély - ilyen tábla nincs a Széchenyi elnevezésű Sió-hídnál, Siófok legforgalmasabb útjának leg­forgalmasabb kereszteződé­se közelében. Pedig lehetne, hiszen gyalogosok sora köz­lekedik az autók között azért, mert a híd járdáját hónapok óta nem használhatják, a túl­oldali járdára pedig nem men­nek át. A hídfelújítás a Ma­gyar Közút Nonprofit Zrt. be­ruházásában valósul meg a társaság saját forrásaiból, net­tó 37,7 millió forintból, várha­tóan 2014. november 15-ig - írtuk az ősszel. Nos, a határidőt nem sike­rült ugyan betartani, de az úttesten és az egyik oldali járdán végzett munkával ha kis csúszással is, de -végez­tek az építők, a hidat azon­ban egy oldalon nem tudják használni a gyalogosok. Már­pedig az elmúlt hónapok so­rán csak elvétve lehetett ott munkást látni. Az építőanyag zsákokban a korlátokhoz ké­szítve, munkáskézre vár. Ol­vasóink már többször jelez­ték: sürgető volna a hídfelújí­tás mihamarabbi befejezése, hiszen hiába a figyelmeztető tábla, sok gyalogos nem megy át a túloldali járdára, hanem az autók között sétál, hova­tovább a biciklijét tolja, ami felettébb balesetveszélyes. Ahogy mondani szokták, a jó munkához idő kell. Hát még a lassúhoz! ■ Fónai I. Hatvan új autóbuszt helyeznek üzembe a dél-dunántúli közle­kedési zrt. területén. Ma a ka­posvári központú társaságnál - Somogybán, Baranyában és Tolnában - közel 800 járművel szállítják az utasokat. Sajtóhírek szerint a Pannon Volán közbeszerzési eljárásá­ban egyedüli pályázóként a ma­gyar tulajdonú Kravtex kapott megbízást 60 busz gyártásá­ra. Ezzel csaknem három-mil- liárd forintos üzlethez jutottak. A pécsi telephelyre 35-öt, a ka­posvárira 12-őt, a szekszárdira 13 buszt szállítanak. A cég az elmúlt években mintegy négy- milliárd forintból fejlesztette a buszgyártást. Kedden megke­restük a gyártó cég munkatár­sát, de nem kívánt nyilatkoz­ni. A kaposvári cégközpontnál szűkszavúan reagáltak kérdé­sünkre.- A Dél-dunántúli Közleke­dési Központ Zrt. területén je­lenleg, március-áprilisban 10 új autóbusz áll forgalomba - kö­zölte Széki Éva szóvivő. - A kö­zeljövőben várhatóan 50 autó­busz forgalomba állítására ke­rül sor. Vincze-Pap Sándor, a Ma­gyar Buszgyártók Szövetségé­nek elnöke a dél-dunántúli fej­lesztésre utalva kiemelte: ezt a mennyiséget akár két-három hónap alatt legyárthatja a cég, így már az első félévben üzem­Bővülhet a távolsági buszközlekedés gépparkja a Dél-Dunántúlon is. Ráadásul hazai gyártású járművekkel be helyezhetik az összes hely­közi szóló autóbuszokat térsé­günkben.- Fontos lenne, hogy a dön­téshozókban tudatosodjon: mi­nél inkább használják ki a ha­zai autóbusz-gyártási lehetősé­geket - hangsúlyozta. - Évente akár 800-1000 járművet is el­készíthetnek a magyar cégek, amely a belföldi igények 80-90 százalékát kielégítené. A midi­busztól a csuklósig, az elektro­mostól a hibridig számos mo­dellt képesek megtervezni, le­gyártani a vállalkozások. Az elnök szerint közvetle­nül csaknem 3000 embernek adhat megélhetést a buszgyár­tás. Szükség van az ágazat fej­lesztésére, az innovációra, s a bővítésére, a nagy tömegközle­kedési vállalatoknál meglehe­tősen magas a járműpark át-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom