Somogyi Hírlap, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
2015-02-05 / 30. szám
4 MEGYEI KORKÉP 2015. FEBRUÁR 5., CSÜTÖRTÖK A termelők vitatják a fizetendő támogatás jogosságát ► Folytatás az 1. oldalról A Baksay Sándor ügyvéd által felvázoltak szerint, a Dél-Balatoni Vízitársulat végelszámolója fizetési felszólításokat intézett, majd pedig fizetési meghagyásokat kezdeményezett a társulat tagjaival szemben, hogy behajtsa az elmúlt években be nem fizetett „közcélú alapfeladatok ellátásához való támogatás”-t. Az érintettek jó része viszont sérelmezi az eljárását, mert szerintük „a szóban forgó időszakban a vízitársulat részükre semmilyen szolgáltatást nem nyújtott, lényegében azon feladatát, amely miatt létrehozták - hogy a tagok érintett ingatlanjait vízügyi szempontból rendben tartsák - nem teljesítette.” Baksay Sándor szakmai állásfoglalása szerint mindazok, akik a követelést jogtalannak vagy alaptalannak tartják a fizetési meghagyást „ellentmondás” benyújtásával megtámadhatják. - Ezt azért fontos megtenni, mert ennek hiányában a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, végrehajthatóvá válik, az alapjául szolgáló követelés jogossága pedig ezt követően már nem vonható kétségbe - hívta föl a figyelmet az ügyvéd. - A törvényes határidőben és módon benyújtott ellentmondás következtében az eljárás perré alakul. Felmerült ugyanakkor az ügyben a vízitársulat kárfelelőssége is az el nem végzett feladatok miatt a tagoknak okozott esetleges károk (terméskiesés, többletköltségek) érvényesítésével kapcsolatban. Baksay Sándor ügyvéd ugyanakkor célszerűnek tartaná a vízitársulattal szembeni közös, egységes fellépést, mivel az ügy számos somogyi termelőt is érint. A „közcélú alapfeladatok ellátásához való támogatás”-t fizetnie kell valamennyi egy hektárt meghaladó föld tulajdonosának vagy bérlőjének. Az érvényben lévő küldöttgyűlési határozat alapján az erdő területek után hektáronként 700, szántó és egyéb területek után 800, belterület esetén pedig szintén hektáronként ezer forint támogatást kell fizetni. ■ Márkus K. Kalandra fel! Szerelmesek hétpróbája Mise Szerelmes misére, illetve istentiszteletre kell menni, megajándékozni egymást - többek közt ilyen feladatokat kapnak februárban azok a fiatal vagy kortalan szerelmesek, jegyesek, illetve házasok, akik pályáznak a „Hétpróbás párok” büszke címre - tájékoztatott az egyik szervező, Pongráczné Győri Boglárka evangélikus lelkész. A tavalyi nagy sikeren felbuz- dúlva az idén is meghirdették a történelmi egyházak a Szerelmes kalandtúrát Kaposváron. A Házasság hetéhez kapcsolódó program élménybeszámolóval egybekötött beszélgetéssel zárul február 28-án, az evangélikus gyülekezeti házban. ■ G. A. Holokausztról a diákoknak vészkorszak Kutyakorbáccsal jártak a kaposvári gettóban A Közgazdasági Szakközépiskolában, rendhagyó történelemórán idézte fel Kovács Gábor a somogyi megyeszékhelyen 1944 márciusában történteket A kaposvári holokausztról és a második világháborúról tartott előadást Kovács Gábor, a Nemzeti Emlékezet Bizottság megbízott kutatója a kaposvári köz- gazdasági szakközépiskolában egy rendhagyó történelemórán. Kovács Gábor levéltári kutatásai alapján idézte fel a somogyi megyeszékhelyen történteket 1944 márciusától. - A német megszállás napján érkezett Kaposvárra 1400 német katona. A helyi zsidóság kezdetben nem tudta felmérni, mi várhat rá, sokan át- vonulónak vélték a haderőt, mások még süteménnyel is kínálták őket. Egy hét-nyolc főnyi Gestapo-csoportot .polgári lakosoknál szállásoltak el, jutott belőlük a zsidó házakba is. A megszállók közül egyesek tisztes1 ségesen, mások kezdettől durván viselkedtek velük - mondta a fiatal kutató. A zsidóság elleni első intézkedés volt Kaposváron, hogy kikapcsolták 210 előfizető telefonját, ezekre a vonalakra azonnal 150 nem izraelita igénylő jelentkezett. Hamarosan életbe lépett az utazási korlátozás. Márciustól kötelezték őket a sárga csillag viselésére. Áprilistól nem lehetett üzlet és műhely a zsidók tulajdonában, ez 250 üzletet érintett Kaposváron. Májusban alakult meg a Berzsenyi utcától a Vár utcán át a cseri sorompóig húzódó gettó, ahol 580 család és 2480 ember élt. A kapukat beszögelték és szögesdróttal zárták le, csak a hátsó udvarokon át lehetett közlekedni, de a városból nem volt átjárás. Ide hozták az igali és a marcali járás izraelitáit is. He- ten-nyolcan laktak egy szobában. Razziák nehezítették az életüket, amelyben a helyi polgári fiúiskola diákjai is részt vettek a tanáraikkal. Az iratok megemlítenek egy 13 éves fiút, aki kutyakorbáccsal járkált a gettóban. Más kaposváriak azonban emberségesek voltak: egy csendőrtiszt megengedte, hogy élelmiszert és leveleket juttassanak be hozzájuk. Ugyanő a deportálás idején is segített: rést hagyott a marhavagonokban, így tudott megszökni a haláltábor elől két kaposvári kitelepített Budapesten. Júliusban indították az első transzportot, ekkor még a kaposvári kórházból is kihozták a zsidó betegeket, és egy két napos csecsemőt, akinek az édesanyja belehalt a szülésbe. Hiába könyörögtek az ápolónők, hogy örökbe fogadnák, a csendőrök nem engedtek. Kelenföldnél 22 ember meg tudta vásárolni a szabadságát, őket a németek semleges területre vitték. Ők később jelentős szerepet játszottak a háború után a kaposvári hitközség újraélesztésében. Az Auschwitzból hazatérők számáról eltérőek az adatok, Kovács Gábor egy 1947-es választási jegyzék alapján 310-re teszi a számukat. ■ K. G. Nem az államnak szedik az adókat az önkormányzatiság vége? Lehet, hogy a települések már nettó befizetők Már márciustól nem kap állami pénzt segélyezésre 261 város ► Folytatás az 1. oldalról Schmidt Jenő tabi polgármester, a legnagyobb taglétszámú hazai önkormányzati érdek- képviseleti szövetség (TÖOSZ) elnöke azt nyilatkozta a Világ- gazdaságnak: az önkormányzatiság végét jelentené, ha minden egyes beszedett forintról az állam mondaná meg, mire költhetik. Márpedig van erre szándék, a tervekből legalábbis ez rajzolódik ki. Már márciustól nem kap állami pénzt segélyezésre az a 261 város, ahol az egy főre jutó iparűzésiadó-be- vétel meghaladja a 32 ezer forintot. A jövőben ráadásul várhatóan a közszolgáltatások és a közösségi közlekedés finanszírozásában is jóval nagyobb szerepet kellene vállalniuk a településeknek. Már persze ahol van ehhez megfelelő nagyságú helyiadó-bevétel. Az állam lehetővé is tette az önkormányzatoknak idéntől a szabad adókivetést.- Tab adóereje alapján például idén ötvenmillió forinttal többet von el tőlünk az állam, mint tavaly - így Schmidt Jenő. - Az a baj, hogy nem azt veszik figyelembe, mennyi és milyen feladatot látunk el, hanem csak az egy főre jutó adóerő-képességet nézik. Ezzel az ötvenmilli- i óval együtt több, mit százmilliót számítanak be Tab esetében a kötelező feladataink ellátására, de ebben nincsen benne például a szociális ellátás, az iskolaüzemeltetés, az étkeztetés; csak az iskolaépületek fenntartása évi 45 millió forintunkba kerül, nagyjából ugyanennyit fordítunk saját erőből a kultúrára (könyvtár, kultúrház) is, mivel erre a szektorra szinte nulla az állami normatíva. Az összes helyiadó-bevételünk évi 350 millió forint. És sorolhatnám még, mire költünk: járóbetegellátó orvosi ügyelete, háziorvosok, uszoda, gyermekjóléti szolgálat, de például az óvodát se finanszírozza száz százalékban az állam. A tabi városvezető úgy véli, ahelyett, hogy az adóbevételek révén az állammal lennének „szolidárisak”, létrehozhatnának belőle egy alapot a környező települések infrastruktúrájának a javítására, ezekből ugyanis nagyon sokan bejárnak dolgozni a körzet- központi városba. Schmidt úgy számol: a teljes önkormányzati szektor két és félezer milliárd forintot költ működésre, amiből másfél milliárd a bér és járulék, ráadásul a valóban működésre fordítandó ezermilli- árd huszonhét százalékát, 270 milliárdot áfaként fizetik meg a központi költségvetésnek, hiszen az önkormányzatok nem áfamentesek. Ezzel szemben úgy 600 milliárd forintot kapnak vissza. - 2800 településnek ugyanakkor nincs, vagy alig van helyiadó-bevétele, a múlt év végén is 1600 önkormányzat kapott állami támogatást, márpedig aligha ez a cél. Schmidt Jenő szerint az idei költségvetések készítésekor a megyei jogú városok 200 mil- lió-1,5 milliárd forintos plusz- szál tervezhetnek, a kisebb városok 50-100 millióval, azaz ennyit használhatnak fel szabadon, 2800 helyhatóság pedig nulla forintot. A TÖOSZ-el- nök azt valószínűsíti: ennek a tudatában kiadáscsökkentő lépésekre fognak kényszerülni a nagyobb, „tehetősebb” települések is. ■ Fónai Imre Bíróság előtt évült el a lopási ügy, büntetlenül úszta meg a tolvaj felháborító Hiába érték tetten a fatolvajt, mégis büntetlenül megúszta a lopást. Egy 69 éves somogyvári férfitől loptak el négy darab tíz méter magas akácfát. Hármat elvitt a tettes, a negyediket éppen cipelte volna, amikor a gazda tetten érte az elkövetőt, aki azonban elszaladt. - Negyvenezer és hatvanezer forint közé teszem az engem ért kárt. Feljelentést tettem a fonyódi rendőrkapitányságon. Felismertem a menekülőt, a közelben lakik egy család, hozzájuk tartozik - állította Varga Sándor. - A rendőrségnek nem volt nehéz dolga, mégis megszüntették az eljárást. Á gyanúsított ugyanis úgy védekezett, hogy véletlenül vágták ki a fákat, azt hitték, hogy az ő birtokukon járnak. Megfellebbeztem a megszüntetési határozatot az ügyészségen, nekem adtak igazat, ezután újra elindították a nyomozást. Bíróság elé került az ügy, a bíró azonban kénytelen volt felfüggeszteni a tárgyalást, mert eltűnt a fiatal férfi. Mielőtt köröztették volna, mégis bement a fonyódi kapitányságra, ott jelentkezett, ezért elengedték. Később viszont ismét nem jelent meg egy tárgyaláson. Erős indoka lehetett, vélte Varga Sándor, mert a bíróságon hittek neki. Viszont az újabb tárgyalásról is hiányzott, ekkor a bíró a rendőrségi elővezetését rendelte el, de nem találták. Nem sokkal később kaptam egy levelet a Fonyódi Járásbíróságtól, hogy az elévülési idő lejárt, ezért az eljárást megszüntetik, fellebbezésnek helye nincs - folytatta az idős gazda. - Pedig a környéken jól ismerik a 20 éves férfit. Az zavar, hogy a tolvajok ilyenkor nevetnek a markukba. Vadócz Attila, a Kaposvári Törvényszék sajtószóvivője utánanézett az ügynek. - 2013 január 12-én elkövetett tulajdon elleni szabálysértés miatt indult eljárás a férfi ellen, amit 2015 január 15-én meg kellett szüntetni - mondta. - Két éven túl nem folytatódhat ugyanis egy szabálysértési eljárás, nem szakíthatják félbe, ha a határidő lejár, elévültnek tekinthető. Öt-hat tárgyalási kísérlet volt ebben az ügyben, azonban a férfi eltűnt, és nem találták meg. ■ K. G. Ökumenikus hét: véget ért a sorozat Marcaliban imahét Véget ért az ökumenikus imahét, melynek jelmondata a bibliai szamáriai asz- szony történetéből való. A vasárnap reggeli szentmisén ökumenikus istentiszteletet tartottak a Marcali plébániatemplomban a történelmi egyházak: a katolikus, a református és evangélikus hívek. A katolikus templomban megtartott liturgián az igét Fazekas Krisztián református lelkipásztor hirdette, a szent misét, Kiss Iván címzetes prépost, esperes plébános celebrálta.. Az egy héten át tartó ökumenikus összejöveteleken az X házban, a református-evangélikus templomban is szerveztek programokat. ■ V. J.
