Somogyi Hírlap, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

2015-02-01 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 5. szám

A HÉT TEMAJA 2015. FEBRUÁR 1., VASARNAP járvány Évezredek óta velünk él a vírus, madarak hurcolják világszerte Ázsiából. Igen gyorsan változik, ezért okoz ennyi megbetegedést. Minden házi gyógymódnál fontosabb a pihenés. Az idősekre figyelni kell. LELEPLEZTÜK AZ INFLUENZÁT Influenza igaz-hamis Hidegben nem terjed úgy IGAZ- a hideg gyengíti a vírusokat, lassítja a szaporo­dásukat, de a stimulálja az immunrendszert is, ezzel erősíti a vírusok elleni küzdelemre. _____________ So k folyadékkal gyorsabban gyógyul IGAZ: Enyhítheti a tüneteket és gyorsabban segít meggyógyulni. Az ágynyugalom es pihenés még ennél is fontosabb. ......................y Ha párologtatok, az jót tesz IGAZ; Ha a nyálkahártya nincs kiszáradva, ellenállóbb a fertőzésekkel szemben és gyorsabban is regenerálódik. A cékla és a káposzta jobb, mint a vitamintabletta I IGAZ: Természetes formában könnyebben hasznosítja a szervezet és nemcsak C-vitamin-forrás, tele van más hasznos anyaggal is._______________________ Úgyis csak addig fertőz, amíg nincs tünete ; HAMIS: Az influenza gyorsan fertőz, ha beteg, ne menjen közösségbe! Ha eszünk egy kis koszt, még erősebb is lesz az immunrendszerünk | HAMIS: A felső légúti fertőzéseket nagyon könnyen i össze lehet szedni, ezért ilyen időszakban fontos a kéz­I mosás és fertőtlenítés.______________________ A forró, mézes tea gyógyít HAMIS: a torokgyulladásnak sem tesz jót a forró tea és a méz jótékony összetevőit is tönkreteszi, ha 40 foknál ll melegebb folyadékba tesszük. ____________ e A patikában majd veszek rá valamit ||| HAMIS: gyógyszer nélkül is meggyógyul, csak a lázat | jl csillapítsa és pihenjen! Az elmúlt egy hétben közel ötvenezer ember ment orvoshoz influenzaszerű megbetegedéssel és már negyven kórházban tilos a járvány miatt a látogatás az országban. De honnan jött ez a vírus, miben más, mint a tavalyi és mi történik a titkos laborokban? Fábos Erika Hogy az orvoshoz forduló bete­gek közül mennyi valóban az influenzás, csak becsülni lehet. Nem minden esetben készül ugyanis laboratóriumi vizsgá­lat, amivel azonosítani lehet a vírust. A kezdeti tüneteik ugyanis hiába hasonlítanak, az influenzát egészen más vírus okozza, mint a náthát. Ezért van, hogy a tünetek is súlyo­sabbak. Az influenzavírusból sem csak egyféle van, alapve­tően három nagy csoportba, az A-ba, B-be és C-be osztják őket, és az A a leggyakoribb. Felső légúti megbetegedést azonban több száz vírus okoz ugyaneb­ben az időben. Nekik is kedvez a szokásosnál enyhébb tél. De mi köze van ehhez a madaraknak? Influenzajárvány Európa szinte minden országában ki­alakul telente. Nem annyira közismert, de erről az Ázsiá­ban, főleg a Kína déli részén fészkelő költöző madarak te­hetnek, akik milliószámra in­dulnak nyugat felé, majd út­közben találkoznak az észak­ról délre tartó csapatokkal és mind magukban hordozzák a vírust. Velük érkezik meg a kórokozó Európába, de amire ideér, az ázsiai kutatók izolál­ják belőlük azokat a törzseket, amiket abban az évben berepí­tenek hozzánk. Ezekből a min­den évben más és friss ázsiai mintákból a WHO tudósai meg­próbálják előrejelezni, hogy melyik vírusvariációk fognak éppen erősebben terjedni, és az adott évi védőoltásokat ezek ellen készítik el. A vakcinák fontosak, hiszen világszerte rengetegen elkapják a kóroko­zót: minden negyedik-ötödik ember megbetegszik. Miért betegedik meg ennyire sok gyerek? „Azt, hogy az influenza és a nátha minden télen ennyi em­bert betegít meg, arra az a ma­gyarázat, hogy nagyon sokfajta vírus okoz betegséget. Az inf­luenzavíruson kívül több mint kétszázféle olyan van, ami náthás, felső légúti tüneteket okoz - mondta Nagy Károly, a Semmelweis Egyetem viroló­giái kutatója. - Amikor a szer­vezetünk legyőz egy vírust, az immunrendszerünk ellen­anyagot termel ellene, de ettől még egy másikat azonnal el is kaphatunk. Ez az oka annak, hogy télen ennyien betegek és hogy a gyerekek könnyebben kidőlnek. A kicsik szervezete ugyanis sokkal kevesebb ví­rustörzs ellen védett.” Nagy Károly szerint a mos­tani vírusok sem veszélyeseb­bek, mint a korábbiak. Évszá­zadonként legfeljebb két olyan mutáció szokott • kialakulni, ami komolyabb áldozattal jár. Az viszont tény, hogy az elmúlt fél évszázadban nemcsak ha­zánkban, de az összes fejlett or­szágban rosszabb az emberek immunológiai állapota, vagyis könnyebben megbetegszenek Akkor nyugodtan legyinthetünk? „Az influenza súlyosságát sokan nem mérik fel - mond­ta Ludwig Endre, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház tudományos igazga­tója. - Idősek, tüdőbetegek, szív- és érrendszeri betegség­gel küzdők számára komoly szövődményeket okozhat és kutatások bizonyítják, hogy súlyos betegségekre - akár például agyvérzésre - is hajla­mosít. A leggyakoribb influen­zaszövődmény a tüdőgyulla­dást okozó baktériumfertőzés, ami időseknél halálos is lehet. Nekik, rájuk sokkal jobban kell figyelni és fontos tisztáz­ni, hogy a tüneteiket influen­za okozza-e. A világjárványok esetében gyakran emlegetik a halálos áldozatok számát, de egy átlagos évben is világszer­te több százezer - főleg idős - ember meghal ennek a beteg­ségnek a következtében.” Ludwig Endre azt mondta, az influenza lappangási ide­je rövid, de a tünetek meg­jelenése előtt egy-két nappal már fertőz és egészen addig elkaphatja más is, amíg mar­kánsabbak a betegség tü­netei. Ezért érdemes kerül­ni olyankor a közösségeket. Miért felesleges az antibiotikum? A leggyakrabban előforduló tévhit, hogy az antibiotikum­mal gyorsabb a gyógyulás. Ez nem igaz. Egy átlagos influen­zára semmi értelme szedni, hiszen a vírusok ellen nincs hatása, csak a baktériumok ellen. Az ÁNTSZ ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok mindannyiunk­ra veszélyesek, mert nehezen gyógyítható fertőzéseket okoz­nak. Ha indokolatlanul sze­dünk antibiotikumokat, azzal hozzájárulunk a rezisztens baktériumok számának növe­kedéséhez, ami a világ egyik legsúlyosabb közegészségügyi problémája. Egészen pontosan mennyi C-vitamin elegendő? Az influenza ellen tehát gyógyszer csak a magas láz és az esetleges szövődmények miatt kell. Érdemes inkább ter­mészetes úton küzdeni ellene. Az, hogy az influenzajárványok rendszerint tél végén törnek ki, vagy ilyenkor a legnagyob­bak, összefügg azzal is, hogy a szervezetünk vitaminkészle­tei ilyenkor már kimerülnek. A Semmelweis Egyetem felmé­rése szerint a tél végére a ma­gyar lakosság 90 százalékának alacsony a D-vitamin-szintje, 30 százalék pedig súlyosan vi­taminhiányosnak tekinthető, érdemes pótolni. Az influenza ellen, az immunrendszerünk megerősítésére a másik „csoda­szer” a C-vitamin. „A napi ajánlott mennyiség felnőttek számára 100 milli­gramm, ennél azonban a felszí­vódás érdekében érdemes többet bevenni - mondta Nagy Károly. - Az viszont, hogy valaki napi 1000 mg-nál többet szed, felesle­ges. A legjobb 1-200 mg-ot alkal­mazni, naponta két-háromszor. Persze természetes formában még jobb magunkhoz venni, mint drága multivitaminokból.” Mi folyik mapaság a világ titkos laboratóriumaiban? Aki még elővigyázatosabb, kérhet védőoltást is. Igaz ugyan, hogy a vélemények megoszlanak róla, de például Nagy Károly, akinél szakmai ártalom, hogy az átlagember­nél sokkal jobban ért minden­féle vírushoz, 23 év óta minden évben beoltatja magát. „Az influenzaoltás is azon az elven működik, ahogy az ösz- szes többi oltás - mondta Nagy Károly. - Legyengített kórokozó van az oltóanyagban, ami ki­váltja a szervezetből az immun­választ, ez pedig 10-14 nap alatt védelmet épít fel az élő vírusok ellen. Persze ez az immunválasz és immunrendszer-érzékeny­ség kérdése is. Előfordul, hogy valakinél nem indítja be ezt a választ, és az is, hogy valaki túl érzékenyen reagál és enyhe mellékhatásokat, fáradtságot, levertséget, esetleg lázat tapasz­tal. Olyan is lehetséges, hogy az oltóanyag összetétele nem min­den influenzatípus ellen véd, mert a vírus addig is változik, amióta a védőoltás elkészült.” Az ÁNTSZ tájékoztatása sze­rint idén például a betegekből kimutatott influenzavírusok többségének antigénszerkezete eltér az oltóanyagban található vírustörzsekétől, ezért előfor­dulhat, hogy az is beteg lesz, aki oltást kapott. A keresztvé­delemnek köszönhetően azon­ban sokkal gyorsabban túl le­het a betegségen. „Mivel az influenza töme­geket érint, rengeteg labora­tóriumban kísérleteznek vele - mondta Nagy Károly. - Hol­landiában például azokból az összetevőkből, amelyek a leg­nagyobb járványokat okozták eddig, előállították az eddigi legveszélyesebb vírust. Ugyan­akkor Angliában éppen azon dolgozik a tudomány, kecsegte­tő eredményekkel, hogy a vírus állandó régióiból, vagyis azok­ból a molekulákból, amelyek minden kórokozóban ugyan­olyanok, egy olyan védőoltást fejlesszenek ki, amely minden évben védelmet nyújthatna a megbetegedés ellen.” A leghírhedtebb járványok a spanyolnáthától a sertésinfluenzáig A betegség krónikája: először Athénban tűnt föl OROSZ INFLUENZA 1833-ban, majd 1889-ben tört ki az úgynevezett orosz inf­luenza, amit H3N8 vírus oko­zott és hatalmas pusztítást végzett. 1977-ben pedig újból felbukkant és nagyrészt azok a fiatalok betegedtek meg, akik 1957, tehát a HINI vírus eltűnése után születtek. SPANYOLNÁTHA 1918 márciusában az ameri­kai Fort Riley erődben össze­gyűlt ötvenezer katona közt néhány komolytalan influen­zás megbetegedést jelentettek. A 9. hadosztályt behajózták és Franciaországba küldték. S ezzel kezdetét vette a mo­dern kor legsúlyosabb járvá­nya. A spanyolnátha (la Grip- pe) tehát Amerikából szárma­zik. Nyolcmillió spanyol meg­betegedésének köszönheti a járvány a nevét. A vírus a le­gyengült katonákban és civil lakosságban szedte áldoza­tait. A Föld akkori másfél mil­liárdos lakosságának harma­da esett át a betegségen, s a legújabb becslések szerint legalább 50 millióan bele is haltak. ÁZSIAI VÍRUS 1957-ben jelent meg az ázsiai H2N2, kizárólag a 65 éven fe­lüliek rendelkeztek némi im­munitással a vírussal szem­ben, a járvány 'pedig hamaro­san pandémiába csapott át. Az Egyesült Államokban het­venezer ember halt meg. HONKONGI VÍRUS 1968-ban jelent meg és újabb világjárványt okozott a hong­kongi H3N2. Hétszázezer em­beréletbe került. SERTÉSINFLUENZA A sertésinfluenza könnyebben terjed emberről emberre, mint a madárinfluenza. Emberi megbetegedések a 2009-es, több, mint 150 emberéletet kö­vetelő mexikói járvány előtt is előfordultak, általában a sze­zonális emberi influenzához hasonló tünetekkel, de halált okozó vérzéses tüdőgyulladás is előfordult. Az Egészségügyi Világszervezet júniusban vi­lágjárvánnyá nyilvánította az új influenzát. 2009 júliusáig 429-en haltak meg sertésinf­luenzában, hazánkban öten, amit a jól összehangolt véde­kezés sikerének tartanak. Téli betegségek tüneteinek időtartama DOKUMENTUMOK alapján feltéte­lezhető, hogy Athén lakosságát Kr. e. 430-ban influenza jellegű betegség tizedelte. Az első lejegy­zett influenzajárványnak tekint­hető a 876-ban Nagy Károly sere­gét is megállító betegség. Szinte minden században és kontinen­sen felütötte a fejét és befolyásol­ta a történelem alakulását. 1580- ban nagy járvány söpört végig Afrikában és Európában. AZ INFLUENZA első pontos leírá­sa 1618-ból származik. Ezreket ölt meg 1647-ben is, amikora Karib-tengertől indult pusztító útjára Új-Anglia felé. Történelmi feljegyzések a nagyobb kiterjedé­sű, úgynevezett világjárványok­ról maradtak fenn: az 1729-30; 1732-33; 1781-82; 1830-31; 1833 és az 1889-90-es években volt nagyobb arányú megbetegedés Európában. A név (influenza) olasz eredetű. A 18. században olasz orvosok, megfigyelve, hogy a betegség a hideg évszakokban halmozódik, elnevezték „infuen- za di freddo”-nak, ami lefordítva azt jelenti: a „hideg befolyása”. Az elmúlt 500 évben legalább 30, nagy kiterjedésű influenza- járványt dokumentáltak. R. hilleman víruskutató 2002-es tanulmányában rámutatott arra, hogy az egyes infuenzatörzsek 68 éves ciklusonként jelennek meg újra és újra. Ez a ciklusidő nagyjából egyezik az átlagos életkorral, vagyis ennyi idő alatt szűnik meg az adott vírustörzs- zsel szemben a populáció védett­sége, így 60-70 évente világot be­hálózó járványok lépnek fel. Fülfertőzés legfeljebb 4 nap Torokfájás _______legfeljebb 1 hét Közön séges legfeljebb meghűlés másfél hét Influenza_________legfeljebb 2 hét Or rfolyás vagy legfeljebb orrdugulás másfél hét Orrmelléküreg-fer- legfeljebb tőzés_____________két és fél hét BB sután] legfeljebb 3 hét 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom