Somogyi Hírlap, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

2015-02-19 / 42. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2015. FEBRUÁR 19., CSÜTÖRTÖK Az oroszoknak fáj a szívük Ukrajnáért naprakészek A kaposvári egyesület tagjai más szemmel nézik az anyaországgal kapcsolatos híreket ► Folytatás az 1. oldalról A kaposvári orosz hagyományőrző egyesület tagjai naprakészek, s az orosz és belrousz tévét is nézik Őrzik hagyományaikat és kultúrájukat a kaposvári oroszok Teával kínálnak, ahogyan szo­kás, bár nem szamovárból, ha­nem a korszellemnek megfe­lelően modern masina forral­ja a vizet. Addig legalább cím­szavakban sikerül végigszalad­ni a témákon: az ukrán válság és a putyini vizit mellett a ma­gyar-orosz kapcsolatok felől ér­deklődünk, hiszen ők bizony más aspektusból követik az ese­ményeket.- Csak legyen végre béke! - mondja a beszélgetés alatt leg­komolyabb érzelmeket kiváltó, s állandóan vissza-visszatérő ke­let-ukrajnai válsággal kapcsolat­ban Cserjés Miklósné Ludmilla. A többiek bólogatnak, aztán ha­mar kiderül, a magyar sajtóban a konfliktusról megjelenő hírek, álláspontok nem nyerik el tet­szésüket. Passáné Zsanett a ked­di budapesti putyini beszéd tol­mácsát is bírálja, hiszen szaka- dá raknak, szeparatistának ne­vezte a donyeckieket, luhanszki- akat, noha az orosz elnök felke­lőként emlegette őket - ráadásul több ismerősük gyereke is har­col önkéntesként közöttük.- Undorodom attól, amit az uk­rán elnök, Porosenko és társai csinálnak - jelenti a vegyes, uk­rán-orosz házasságból szárma­zó, s Kijevben felnőtt asszony. - Ha kint élnék, bizto­san fognék egy Ka- Iasnyikovot, s men­nék Donyeckbe... A társaság tagjai ismét csak bólogat­nak, Cserjés Miklós­né Ludmilla pedig megpróbálja elmagyarázni, miért is zaklatja fel őket a konfliktus.- A magyarokat zavarja, ami­kor Romániában meggyaláz­zák az aradi mártírok emlékmű­vét - mondja -, minket pedig a Kelet-Ukrajna elleni agresszió bánt.- Az a baj - teszi hozzá Passá­né Zsanett -, hogy nagyon egy­oldalú a magyarországi tájékoz­tatás ezzel kapcsolatban. Mi vi­szont nézzük az orosz és a belo­rusz tévét is, ahol teljesen mást mondanak. Felvetésünkre, utóbbi két or­szágról - főként Fehéroroszor­szágról - nem feltétlenül a sza­bad sajtó jut az emberek eszébe, egyöntetűen állítják: a magyar médiát sokkal szorosabb pórá­zon tartják...- Az oroszoknak fáj a szívük Ukraj­náért - sóhajt Goki- eli Szvetlána -, hi­szen az ukránok mindent Oroszor­szágnak, egészen pontosan a Szovjetuniónak köszönhetnek. Most is óriási összegekkel tar­toznak az oroszoknak, s ahe­lyett, hogy tisztelettel beszélné­nek, inkább ugrálnak... Nem vé­letlen volt óriási az öröm a Krím­ben, hogy visszakerült Oroszor­szághoz: élnek ott rokonaim, akik nagyon boldogok voltak az országváltás miatt. A hagyományőrző egyesület­ben amúgy nem okoz konflik­tust a kelet-ukrajnai válság, no­ha a társaság többnemzetiségű, vagyis nemcsak oroszok alkot­ják.- Igazából egy nép vagyunk - jelenti ki Kőszegi Györgyné Lud­milla. - A két kultúra nagyon kö- zeli, ahogyan a nyelvek is, a kó­rusunkban például ukrán dalo­kat is éneklünk. S összeköt ben­nünket a pravoszláv hit is. A kaposvári oroszok szerint a konfliktust az Egyesült Államok generálja, ám ez csak az orosz híradásokból derül ki, az euró­pai sajtó elhallgatja ezt a tényt. S az USA az Európai Unióval akar­ja kikapartatni a gesztenyét Uk­rajnában, ezért kényszeríti ki az oroszellenes szankciókat. Me­■ Csak legyen vég­re béke, mondják az ukrán válság kapcsán a kapos­vári oroszok Mérsékelt somogyi nyitás kelet felé- sajnos, Somogybán nincs sok olyan nagy ipari vállalat, amely érdekelt lehet abban, hogy az orosz gázzal jelentősen növelje termelését - hangsúlyozta Dax- ner Gábor, a VOSZ megyei elnö­ke. Ettől függetlenül több gaz­dasági területen hasznos együttműködést lehet kiépíteni az orosz cégekkel. Fontos ága­zat a turizmus, idegenforgalom: a főidényen kívül is jönnek orosz turisták a térségünkbe, s jókora összeget költhetnek el. Bár távol az autópálya és a rep­tér, Igalba, Csokonyavisontára is eljutnak az oroszok. Az élel­miszeripar, illetve feldolgozás számára a keleti nyitás újabb lehetőséget nyújthat. (Bódi Krisztina, a Kométa marketing igazgatója tavaly augusztusban az orosz embargó kapcsán la­punkat arról tájékoztatta: Oroszországba hús értékesítésé­re volt már engedélyük, meg is kezdték a szállításokat és folya­matosan növelni tudták a ki­szállított mennyiséget, főként magas hőfokon hőkezelt csá­szárszalonnát adtak el. Az érté­kesítést épp csak megkezdték, ekkor lépett életbe a beviteli kor­látozás. Horváth Éva, a kapos­vári Első Magyar Cukormanu­faktúra stratégiai tanácsadója rámutatott: Oroszország nagy felvevő piac, részben az elektro­nikai- és a gépipari somogyi cé­geknek teremthet esélyt. (H. M.) lyek betartása a pártok között idehaza is komoly vitatéma, de erre az egyesület tagjai csak le­gyintenek.- Ez belpolitikai hatalmi harc, ahogyan az oroszokhoz viszo­nyulás mindig is az volt - így Cserjés Miklósné Ludmilla. - Amikor Gyurcsány volt hatal­mon, nagy volt a szerelem Pu- tyin iránt, s ő kezdte el a paksi bővítést is emlegetni. Most el­lenzi. Orbán akkor hazaáruló- zott, jelenleg viszont barátkozik.- Á politikusok leválthatok - veszi át a szót Passáné Zsanett -, sokkal fontosabb, hogyan vi­szonyul hosszú távon egymás­hoz a két nép, s mi a hozadéka a kapcsolatoknak. Nézzük meg, Somogynak mit jelentett 1990 előtt az orosz piac: vevőre talált a kaposvári ruhagyár, a nagy­atádi konzervgyár, s a megannyi mezőgazdasági termék. S emiatt volt munka mindenütt. Felvetjük, az országot meg­szállók közül a törökökre, osztrá­kokra, németekre ma már barát­ként tekintenek a magyarok, az oroszokkal kapcsolatban azon­ban inkább negatív a kép.- így van ez Putyinnal is - je­lenti ki Gokieli Szvetlána. - Míg Oroszországban kilencven szá­zalékos a támogatottsága, hiszen az emberek látják, végre akadt egy politikus, aki ismét felemel­te az országot, addig Magyaror­szágon a vele kapcsolatos hírek ugyanekkora része negatív. Az oroszok más elbírálás alá esnek. Bizonyosan 1956 miatt, ez na­gyon fájó pont, ráadásul jóval kö­zelebbi, mint a többi megszállás. De velünk szerencsére ezt senki sem érezteti.- Régóta élünk itt - teszi hozzá Cserjés Miklósné Ludmilla -, de sohasem ért atrocitás, csak mert oroszok vagyunk, s azt sem ta­pasztaltam személyesen, hogy az oroszokkal gondja tenne bár­kinek is, még ha bizonyos dolgo­kat másként is látunk, mint a he­lyiek.- Velem például mindig min­denki segítőkész volt - bólogat Gokieli Szvetlána -, s mindig jól éreztem magam. S segíteni aka­runk, minél szorosabb legyen a két ország között a kapcsolat gazdasági, kulturális és politi­kai szempontból is. Azért is ma­radtunk, mert szeretünk itt élni: oroszként Magyarországon... ■ Vas András Javul az Ó-Dráva vízellátása védelem 4800 olimpiai úszómedencényi vizet tisztítanak Bíróságon a Nagyberek ügye: első fokon pert vesztett az állam a Hubertus ellen Kétmillió hektár vizes élőhely állapotának javítását végzik a folyóinkon Osztrák, bolgár, magyar, román, szerb és horvát folyószakaszo­kat gazdagít egy, a közelmúlt­ban indult vizesélőhely helyre­állító program. A WWF regioná­lis kezdeményezésben 2025-ig 2 millió hektár vizesélőhely ál­lapotának javítását tűzte ki cé­lul. A munka a Barcs közelében található több mint tíz kilomé­ter hosszú Ó-Dráva vízellátásá­nak javítását is célozza. A ritka­ságnak számító holtág és a part­jai mentén lévő ártéri erdők hely­reállítása több mint 150 hektárt érint. Ezen a területen egy tavaly kezdődött, és összesen négy évig tartó, magyar-horvát együttmű­ködés kereteiben dolgoznak a WWF Magyarország és a Du- na-Dráva Nemzeti Park Igazgató­ság szakemberei.-Vizeink állapotának javítása a tiszta ivóvíz, az árvizek elleni vé­dekezés és a szélsőséges időjárá­si eseményekhez való alkalmaz­kodásnak egyik kulcsa - foglalta össze Gruber Tamás, a WWF Ma­gyarország vizesélőhely-védelmi programvezetője. - Ezeket az elő­nyöket viszont csak akkor élvez­hetjük, ha nem tesszük tönkre a dinamikus folyóinkat övező vál­tozatos élőhelyeket. Javulni fog a környezeti egyensúly, a tiszta ivóvízhez való hozzáférés, az idő­járási szélsőségekhez való alkal­mazkodás, és az árhullámok elle­ni felkészültség. Az első ütemben több mint 6600 hektárnyi érin­tett folyószakaszon kezdték meg az összehangolt munkát a termé­szetvédelmi szakemberek. A hét éves együttműködés cél­ja, hogy 2020 végéig 53 négyzet- kilométer vizesélőhelyet állítsa­nak vissza, amely 12 millió köb­méter víz megtisztításával válik az emberek és a természet hasz­nára. Ez 4800 olimpiai úszóme­dencényi vizet jelent. ■ Jeki G. ítélet Elutasította első fokon a Nemzeti Földalapkezelő Szerve­zet Hubertus Bt. elleni keresetét a Kaposvári Törvényszék. A Ma­gyar Állam nevében eljáró szer­vezet felperesként egy 1992- ben kötött privatizációs szerző­dés felmondását szerette volna elérni, erre mondott nemet a bí­róság. A per két esztendeje kezdő­dött - az ügyet korábban Han- dó Tünde, az Országos Bírósá­gi Hivatal elnöke szignózta So- mogyra, miután a fővárosban a bíróságok leterheltsége miatt csak jóval később lehetett vol­na megkezdeni a tárgyalást -, a német tulajdonú, kéthelyi köz­pontú céget, mely a Balaton- fenyves-Nagyberekben egy a rendszerváltás idején, 1992-ben az Állami vagyonügynökség­gel megkötött földhaszonbérle­ti szerződésnek köszönhetően több mint hétezer hektár állami földön gazdálkodik azért jelen­tette fel az NFSZ, mert úgy vélte, a cég mélyen áron alul, 99 esz­tendőre hektáronként tíz forin­tért, azaz évi 80 ezer forintért vette bérbe az ominózus terü­letet. A szervezet jogi képviselői úgy vélték, a korabeli megálla­podás több helyen is sérti a jó er­kölcsöt, emellett nem megfelelő­en alkalmazták a haszonbérlet­re vonatkozó jogszabályt, s emi­att az eltelt húsz évben 416 mil­lió forint kár érte az államot. A Hubertus szerint viszont a kont­raktussal egyidőben megkötött szindikátusi szerződés értel­mében - az országban egyedüli magáncégként - finanszíroznia kell a Nagyberek csatornákkal szabdalt mintegy 10 ezer hek­tárnyi térségének vízkormány­zását, meliorációját. Megjegyez­ték, korábban is hajlandóak let­tek volna tárgyalni az állam­mal, s akár piaci árat is fizet­ni a földek bérléséért, ha sike­rül megállapodni a vízgazdál­kodási szerződés megváltozta­tásáról is. A per során - mely közben egy időre átkerült a Debrece­ni Törvényszékre - több köztes végzés is született, többek kö­zött a vadászati, a halászati, a természeti kincsek kitermelé­sére és a mezőgazdasági földte­rületek alhaszonbérletbe adásá­ra vonatkozó jogokról - a jogerő­sen lezárultak mind a cég javá­ra dőltek el. A Hubertus közben a Bécsi Kereskedelmi és Ipar­kamara mellett működő állan­dó választott bíróság elé vitte az ügyet, mely már két éve már­ciusban érvényesnek mondta ki az NFSZ által bírált szerző­dést, s ezt tavaly novemberben jogerőre is emelték. Az osztrák bíróság megalapozatlannak ta­lálta azokat a kifogásokat, ame­lyeket a magyar állam a perben felhozott, és egyebek között ki­mondta, hogy a szerződés meg­felel az értékarányosság köve­telményének, és nem ütközik jó erkölcsbe. Most a Kaposvári Törvény­szék is így döntött, elutasította az NFSZ keresetét, s a per tizen­nyolcmillió forintos költségeit is a szervezetre terhelte. Az ítélet nem jogerős, ugyanis az állam fellebbez a döntés ellen, így az ügy a Pécsi ítélőtáblán folytató­dik. ■ A. V.

Next

/
Oldalképek
Tartalom