Somogyi Hírlap, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
2015-02-19 / 42. szám
2 2015. FEBRUÁR 19., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP FELÜTÉS A média áldozatai „ Gundel-Takács Gábor műsora lehet a Simicska-háború első áldozata a köztévénél. ” hvg.hu Az első áldozat már régóta a néző. (K.G.) HÍRSÁV Honvédségi tájékoztató az egyetemen előadás Szerdán a Magyar Honvédség kaposvári tobor- zó- és érdekvédelmi központjának munkatársai előadást tartottak a hét kredit- pontos honvédelmi ismeretek című tantárgy felvételének lehetőségéről a Kaposvári Egyetemen. Négyen töltötték ki a regisztrációs lapot, legközelebb jövő kedden lesz tájékoztató. ■ H. M. Értékteremtő program indulhat Nagyberkiben zöldségtermesztők A tervek szerint egy mezőgazdasági program keretén belül a helyi közmunkások zöldséget, burgonyát is termesztenek a nagyberki iskola tankonyhájának. További öt-öt személy pedig a bel-, illetve a külterületi utak karbantartásával, felújításával foglalkozhat. ■ H. M. Kaposújlaki mulatság jelmezversennyel farsangoló falu Farsangi bálba hívták meg a helybelieket Kaposújlakon: tombola, jelmezverseny és bál szépe választás is színesítette a rendezvényt. Közel 70- en érezhették jól magukat a rendezvényen, melyet várhatóan jövőre is megtartanak. ■ H. M. Taszári fafaragó fél évszázados számvetése kiállítás Közel hatvan alkotását mutatja be idősebb Vogel József: a taszári alkotó fafaragó munkásságának ötvenedik évfordulója alkalmából rendezik a kiállítást, mely pénteken nyílik a helyi integrált közösségi és szolgáltató térben. ■ H. M. Lenyúlják a nemzeti parkok földjeit? „ingyenpénz” Illés: a természetvédelem akadály a gazdasági tervek útjában ► Folytatás az 1. oldalról A nemzeti parkok zömmel legelőket adnak bérbe. Mivel ezek védett területek, a gazdálkodás során szigorú szabályokat kell betartani, a természetvédelmi követelményeknek meg kell felelni. A szakmai szervezetek most egyrészt amiatt aggódnak, hogy szakértelem, tudás, tapasztalat híján semmi garancia arra, hogy az NFA képes lesz a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken a védettséghez kötődő feladatokat ellátni. Ugyanerről beszélt korábban Toldi Miklós, a Dráva Szövetség berzencei elnöke is lapunknak, akkor, amikor a Duna-Drá- va Nemzeti Park és a Balaton-fel- vidéki Nemzeti Park is haszonbér-pályázatra hirdetett meg több ezer hektárnyit a területeiből (ma a Duna-Dráva honlapján egy ilyen földpályázati kiírás érinti Somogyot, egy barcsi területre várják az érdeklődőket). „Ha az állam egykor úgy döntött, hogy a területet védetté teszi, mi fogja garantálni, hogy úgy kezelik a továbbiakban, ahogy kell és megmarad a védettsége?” - kérdezte Toldi. Puskás Zoltánnak, a Bala- ton-felvidéki Nemzeti Park igazgatójának válaszából akkor az derült ki: az „idegen hasznosítás” egyrészt nem újdonság, másrészt a nemzeti park hivatott felügyelni, hogy a bérlők betartják-e a szabályokat. „ A haszonbérbe adott területek java része gyep és csak kis részben szántó. Védettségi jellegük pedig nem Illés Zoltán szerint sokan hóbortnak tartják csak a természetvédelmet változik a haszonbérbe adással sem, továbbra is védett, vagy Na- tura 2000-es területek maradnak" - tájékoztatott Puskás. A nemzetiparkos földek haszonbérbe adása egyébként akkor került az országos figyelem fókuszába, amikor eredményt hirdettek Hajdú-Biharban, s kiderült: 800 hektár hortobágyi földből 350-et a hajdú-bihari földalapkezelő irodavezetőjének családi érdekeltsége nyert el... A természetvédők persze nem csak emiatt aggódnak (nemzeti parkos illetékesek természetesen egyelőre nem kívántak nyilatkozni lapunknak a felröppent sajtóhírekkel kapcsolatban). A parkok saját bevételei eddig is az összes pénzük hatvan százalékát tették ki, és a költségvetés A Kis-Balatontól a csokonyavisontai legelőig „A nemzeti park az ország jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott, olyan nagyobb kiterjedésű területe, melynek elsődleges rendeltetése a különleges jelentőségű, természetes növény- és állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan működésének fenntartása, az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés elősegítése”- olvasható a Balaton-felvidéki Nemzeti Park honlapján. Területe 57 019 hektár, része a Kis-Ba- laton is. Somogyi természetvédelmi területei: a Látrányi puszta, a Nagybereki Fehérvíz, a So- mogyvári Kupavár-hegy, valamint a Balatonberény-Vörs „csücsök”. Néhány természeti értéke: az északi parti tanúhegyek, mocsarak, síkok, medencék, a Tihanyi-félsziget, barlangok, víznyelők, kőtengerek, „amelyek megőrzéséhez a fontos természetvédelmi érdek fűződik”. S számos védett növény és állat. a duna-dráva Nemzeti Park somogyi természetvédelmi területei: a Babócsai Basakert, a Baláta-tó, a Csokonyavisontai fás legelő, a Csombárdi rét, a Rinyaszentkirályi erdő. alapján nagyjából ezzel számol az állam most is. Csakhogy mivel a bérleti díj is a parkok bevétele, az ötvenezer hektáros mínusz- szál nagy pénztől esnek el. Ráadásul hátrányosan érinti őket az is, hogy 1200 hektár fölötti birtokok esetében már nem jár a földalapú támogatás. S már a parlament előtt van a törvényjavaslat, mely a védett földek adásvételénél a nemzeti parkok jelenlegi elővásárlási jogát is az NFA-ra ruházza át. Azt Gőgös Zoltán, az MSZP szakpolitikusa mondta, hogy „a gyenge minőségű legelőkért a nyerteseknek minimális bérleti díjat kell fizetniük, ugyanakkor - a környezetvédelmi előírások miatt - jelentős összegű európai uniós támogatásra számíthatnak” és ez az „ingyenpénz” lehet csábító, ez „vakított el bizonyos köröket”. De azt már Illés Zoltán korábbi Fideszes környezetvédelmi államtitkár nyilatkozta a Népszabadságnak, hogy „az előző ciklusban bérbe kiadott földek újraosztása csak korlátozott természetvédelmi károkat okozott, ám most a legsötétebb forgatókönyvek látszanak érvényesülni”. Illés szerint bányászati érdekek állnak a háttérben. „Lignitet, zeolitot, sódert, a Budapest-Belg- rád vasútvonal építéséhez kőzúzalékot akarnak bányászni a nemzeti parki területeken, és ehhez nincs szükség akadékoskodó természetvédőkre”. Az exállam- titkár szerint „vannak, akik balos elhajlásnak, a gazdagok hóbortjának tartják a természetvédelmet, akadálynak a gazdasági terveik útjában”. ■ Fónai Imre Bérek: Somogy történelmi leszakadása fizetés Az építkezések leálltak, a tapasztalt szakemberek nagy része külföldön van ► Folytatás az 1. oldalról A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint 2014-ben 193 920 forint volt a somogyi bruttó átlagkereset, előtte 178 948 forint. A nagyjából 260 főt foglalkoztató kaposvári kereskedelmi láncnál valamivel több mint 130 ezer forint az átlagbér. Háttá József rámutatott: akkor tudnák látványosan növelni a dolgozói béreket, ha a somogyi vásárlóerő a mostaninál nagyságrendekkel erősebb lenne. A lakossági jövedelempozíciójának javulásához azonban sok és jól fizető munkahelyekre lenne szükség, ennek azonban egyelőre nem látni nyomát. - A megyei építőiparban sem látok egyelőre esélyt az elmozduláshoz,.hiányzik a pénz, a tőke - mondta egy kaposvári ingatlanos társaság ügyvezetője. - Az építkezések leálltak, a tapasztalt, jól felkészült szakemberek nagy része külföldön dolgozik. Úgy tudni: egyes végzettség nélküli dolgozók, például a segédmunkások olykor a minimálbér alatti fizetségért is hajlandóak munkát vállalni. Székelyfi József, az Iposz kaposvári elnöke úgy látja: ha minimális a termelés, az új érték előállítás, illetve a kereskedelem is gyengén teljesít, az óhatatlanul kihat az átlagbérekre. Súlyos gazdasági-társadalmi gond, hogy Somogy lemaradása e téren hosszú ideje fennáll. - Katasztrofálisak a bérek - közölte Nyltrai István, Bőszénfa polgár- mestere. - Szerintem ha 26 százalékkal emelnék, a többség esetében az is kevés lenne. A község dolgozóinak közel 70 százaléka minimálbér körül keres, havi nettó 70-80 ezer forintot visznek haza. Aki elmegy a városba dolgozni, gyakran az sem jár jól: buszbérletre költi a többletet. ■ H. M. Hatékonyabb lesz a fűtés Kaposmérőben meleg Faapríték tüzelés teszi gazdaságossá a fűtést Kaposmérőben. Három cég jelentkezett, a nyertes pályázó március elején kezdi el a kivitelezést, s júniusra elkészülnek. A polgármesteri hivatal, az óvoda, az iskola és a rendelő is rácsatlakozik az új rendszerre. Egy 216 millió forintos pályázat teszi lehetővé, s a 35 millió forintos önerő felét is megnyerte a község. ■ H. M. OLVASÓI ÜZENETEK ÉSZREVETTÜK POSTÁNKBÓL előnyugdíj. Szegények menetével és minden eszközzel fel kell szólítani a kormány illetékeseit, hogy állítsák vissza sürgősen a korkedvezményes és egyéb előnyugdíjakat. így emberek tömege menekülhetne meg az önhibájukon kívül történő anyagi lecsúszástól. Meg persze munkahelyek szabadulnának fel a fiatalok számára, csak engedni kellene azokat betölteni. (PEDAGÓGUS) tej. Miért van az, hogy az egyik doboz tej iható, a másik meg nem? Köszönöm, tejivó a másik? Azt írja az újság: „A Nemzetfejlesztési Minisztérium bízik abban, hogy a következő évek EGYIK nagy nyertese a vasút lesz." És ki lesz a másik? Kné hó. Érdemi (köz)munka az is, hogy eltakarítjuk a havat az utcákról, a járdákról, nem csak a napot várom, hogy elolvassza a jeget... Vannak kreatív megoldások, de a tanácsom nem fogadják el. Tapasztalta már, hogy törött csont fájni tud? szi- mo csere. Már megkapta az első jelzést Simicska. Fideszes mentalitás: kíváncsi vagyok, hogy a pályázaton a KÖZGÉP helyett nyertes DUNA-ASZFALT kijön-e majd a pénzösszegből? mostohák. Gonosz mostohák nemcsak a mesékben léteznek, a valóságban is vannak! Várjuk üzeneteiket a 20/9689-444-es normáldíjas számra. Ha véleményük van, feldolgozásra érdemes témát ajánlanak, akkor nyomják a mobilt! Gazdi nélkül. Egyre több gazdátlan kutyát vesznek gondozásba a kaposvári Kutyatár Egyesület tagjai, ezt a lesoványodott, szerencsétlen ebet a Gesztenye utcában találták, miután a helyiek értesítették az állatvédőket. Elpazarolt roma pénzek a tévében hallottam, hogy Farkas Flórián roma kormánybiztos elpazarolt 600 millió forintot, amit munkahely teremtésére kellett volna költeni. Engem ez mélységesen felháborít! például 20 millió forintot fizettek ki állítólag egy tanulmányra, mely arról szól: „hogyan kell toborozni”. Úgy tudni, több mint 20 millió forintért „béreltek” autókat olyan cégtől, ami nem foglalkozik autókölcsönzéssel. A szegény emberek nem mernek szólni, attól félnek, hogy akkor nem kapnak közmunkát! Vajon mi az oka annak, hogy ezeket az ügyeket hivatalból nem vizsgáltatja ki az ügyészség? EGY RÉGI OLVASÓJUK Útnak induló orvosok nem méltó az esküjükhöz, hogy elmennek: esküszöm, hogy orvosi hivatásomhoz mindenkor méltó magatartást taní- sítok:.. nos a méltó magatartásban szerintem benne kéne lennie annak is, hogy az ország és nem utolsó sorban a szülők áldozatos segítsége ellenére, csupán anyagi okok miatt hátat fordít sok orvos a hazának és kész szakemberként a tudását eladja külföldön. Sajnos most már végképp időszerű lenne, hogy az a bizonyos eskü tényleg kötelezze az orvost, hogy tudását a magyar emberek egészségének megóvása érdekében itthon végezze, és ne a pénz domináljon csupán. K.O. KAPOSVÁR
