Somogyi Hírlap, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

2015-02-15 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 7. szám

2 KÖZÉLET 2015. FEBRUÁR 15., VASÁRNAP A Putyin-látogatás rejtett energiái diplomácia A világ legbefolyásosabb embere az elfogadottságát növelheti Budapesten Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin az egy évvel ezelőtti moszkvai találkozójukon. Most az orosz elnök lesz a vendég. HÍRSÁV Kétharmados többség Szigetvári Viktornak szigetvári Viktor volt társ­elnököt választották meg az Együtt elnökének a párt tisztújító küldöttgyűlésén szombaton Budapesten. Szi­getvári Viktor az érvényes szavazatok több mint 68 szá­zalékával nyerte el a tiszt­séget. Mandátuma két évre szól. A párt alelnökévé Pápa Leventét és Juhász Pétert vá­lasztották meg. Kiszorították a szélsöjobbosokat A rendőrség betiltott min­den, a kitörés napjáról meg­emlékező akciót, igy a szom­bati budapesti rendezvény résztvevői az Árpád hídnál HÉV-re szálltak és Békás­megyerre mentek, ahol ma­gánterületen tartották meg összejövetelüket - közölte a nol.hu. Nagyjából 130-140 szélsőjobboldali szimpati­záns vett részt a „központi megemlékezésen”. Mintegy negyven antifasiszta fiatal is kivonult a Szentlélek tér­re, akik a rendezvény ellen tüntettek. PM: feljelentik a Nagyerdő megrongálóit EGYMILUARD FORINT értékű uniós támogatással végez­nek parkrekonstrukciós munkákat a debreceni Nagy­erdőben, de az engedély nél­kül dolgozó közmunkások kiirtották a védett erdő aljnövényzetét - közölte Szabó Rebeka, a PM szak­politikusa. A munkások fel­adata a nem őshonos cserjék gyérítése lett volna, ehelyett a cserjeszint összes növényét elpusztították. A PM ezért feljelentést tesz természet- károsítás gyanújával. Meghalt Rumi, a habilitációs kutya A kilencéves csodakutya éle­téért hosszasan küzdöttek a Szent István Egyetem Állator­vos-tudományi Karán. Min­den erőfeszítésük ellenére az állat veseműködése végleg leállt. Rumi az első és eddig egyetlen kutya volt a világon, aki egyszerre volt vakvezető, és kiképzést kapott az epilep­sziás rohamok jelentkezése­kor! teendőkre is. Kedden Magyarországra érkezik Vlagyimir Putyin orosz elnök. A vizit hivatalo­san Orbán Viktor látogatásá­nak diplomáciai viszonzása, ám igen komoly erőterek és - szó szerint - energi­ák húzódnak a háttérben. S mindeközben Putyinnak az ukrán helyzetre is figyel­nie kell. Fábos Erika A közelmúltban Vlagyimir Pu­tyin az osztrák kancellárral és a finn elnökkel is találkozott, valamint rendszeres egyezte­tést folytat más európai veze­tőkkel is. Az orosz elnök mun­kamegbeszélésre érkezik Ma­gyarországra, ezzel viszonozza Orbán Viktor miniszterelnök korábbi moszkvai látogatását - mondta Szijjártó Péter kül­gazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető kifejtette: Ma­gyarország energiabiztonsá­gának szempontjából döntő je­lentősége lehet a látogatásnak, hiszen az idén jár le Magyaror­szág hosszú távú gázszállítási megállapodása, és mivel Ma­gyarországra Oroszországból érkezik a legnagyobb mennyi­ségben gáz, ezt a kérdést meg­nyugtató módon rendezni kell. Oroszország az elkövetkező években is kulcsszereplő lesz Közép-Európa energiaellátásá­ban, ezért nem képzelhető el, hogy „ne konzultáljunk folya­matosan Oroszországgal”. Szijjártó Péter kitért arra, hogy a Vlagyimir Putyinnal folytatandó tárgyalásokon nyil­vánvalóan szóba kerül majd az ukrajnai konfliktus is. Ma­gyarország álláspontja „egyér­telmű: az ukrajnai konfliktust békés, tárgyalásos úton kell rendezni”! Magyarország több szempont miatt is a békében érdekelt. Egyrészt szomszédos országról van szó, másrészt Ukrajnában 150 ezer magyar él, illetve Ukrajnán keresztül érkezik Magyarországra az orosz gáz. A paksi atomerőmű-beruhá­zással kapcsolatban kifejtet­te „minden i rendben halad, a szerződéseket megkötötték”: Decemberben tárgyalt Moszk­vában az orosz energiaügyi miniszterrel, aki jelezte, hogy semmi ok az aggodalomra, mert a Roszatom teljesíti válla­lásait. A külügyminiszter sze­rint ugyanakkor á gazdasági kapcsolatok is fontosak, hiszen az ország a harmadik legfon­tosabb kereskedelmi partnere Magyarországnak. Vlagyimir Putyin budapes­ti látogatásának céljáról mást mond a kormány és mást a" szakértők. Utóbbiak szinte ki­vétel nélkül egyetértenek ab­ban, hogy jelen helyzetben ez a találkozó elsősorban Orosz­ország számára fontos. Ahogy Sz. Bíró Zoltán történész kifej­tette, Putyin azért jön Magyar- országra, hogy demonstrálja: szombat éjféltől lép életbe a tűzszünet Ukrajnában. Do- nyeck és Luganszk városaiból azonban még szombaton is in­tenzív harcokról számoltak be. Elemzők szerint nem is lesz könnyű betartatni a békemeg­állapodást, mert a harcok nem csak a politikai mesterkedések miatt folytatódtak, de előhozták a Kelet-Ukrajnában a Szovjet­van még partnere az Európai Unióban. „Ez Oroszország számára fon­tos - fejtette ki Sz. Bíró Zoltán. Ha hinni lehet a kiszivárog­tatott híreknek - én ezt hitelt érdemlőnek gondolom -, a kez­deményezés orosz részről tör­tént. Putyin ezzel a látogatással is demonstrálni akarja, hogy vannak olyan partnerei az Eu­rópai Unión belül, akik ebben a feszült geopolitikai helyzetben is hajlandók fogadni. Hozzáte­szem, hogy normális esetben egy ilyen súlyú, ilyen jelentősé­gű állam, első számú vezetőjé­nek magyarországi látogatása egyértelmű politikai, külpoliti­kai, diplomáciai siker. A prob­unió szétesése óta lappangó nemzetiségi és kulturális ellen­téteket is. Ukrajna 47 millió la­kosának ugyan „csak" 17 szá­zaléka, de a kelet-ukrajnai ipar­vidék lakosságának jelentős ré­sze és a Krím-félsziget lakóinak túlnyomó többsége orosz. Ők természetesen elsősorban az Oroszországgal való jó kapcso­latot tartják fontosnak, szem­léma, hogy nincs normális helyzet. Egy ilyen feszült hely­zetben ez kétségeket, komoly problémákat, bizonytalanságot ébreszt a magyar kormánnyal szemben. Szerencse ebből a szempontból, hogy a minszki megállapodás nem kudarccal végződött, tehát nem növelte a feszültséget, hanem tompította. Ha kudarccal járt volna, a mos­taninál is nehezebb lett volna megmagyarázni ennek az út­nak az indokoltságát” - fejtet­te ki a történész. Az Oroszor- szág-szakértő úgy látja, hogy Orbán Viktor kijevi látogatása nem más, mint az orosz elnök látogatásának vizitdiplomáciai ellensúlyozása. ben Nyugat-Ukrajnával, ahol erősebb a nemzeti öntudat és szívesebben kötődnének Nyu- gat-Európához. Ezért könnyen előfordulhat, hogy bár a nagy- politika békét és tűzszünetet köt, a harcokban ténylegesen részt vevő szakadárok ezt más ként gondolják, amivel a szem­ben álló ukrán erőket is harc­ban tarthatják. Putyini karrierpontok 1952. október 7-én született Leningrádban (Szentpéter­vár). A LENIngrádi Állami Egyetem jogi karán szerzett jogi diplo­mát, közben belépett a Szov­jetunió Kommunista Pártjába és tagja maradt annak 1991. évi betiltásáig. A diploma megszerzése után az Államvédelmi Bizottság (KGB) munkatársa lett majd öt évig dolgozott az akkori NDK-ban, Drezdában. ezt kővetően a szentpétervá­ri városi kormány elnökhe­lyettesi posztját töltötte be, közben 1992 elején alezrede­si rendfokozatban a KGB tar­talékos állományába helyez­ték. 1997-ben közgazdasági doktori címet szerzett. 1996-ban került Moszkvá­ba, az elnöki adminisztráció 'vezető helyettese lett. 1998 nyarán kinevezték a szövetsé­gi biztonsági szolgálat (FSZB) igazgatójának. 1999. AUGUSZTUS 9-én Borisz felein akkori elnök televíziós nyilatkozatában Vlagyimir Putyint nevezte meg, mint utódját és megbízta a kor­mányfői teendők ellátásával. Amikor 1999. december 31-én Borisz Jelcin váratlanul le­mondott, Putyin Oroszország megbízott elnöke lett, 2000. március 26-án pedig megvá­lasztották Oroszország elnö­kének. 2004 BAN ÚJRAVÁLASZTOTTÁK. majd mivel az orosz alkot­mány értelmében harmad­szor nem volt megválasztha­tó, Dmitrij Medvegyevet tá­mogatta, aki őt nevezte ki kormányfőnek. 2012-ben újra indulhatott az elnökségért, és már az első fordulóban, a szavazatok 63,75 százalékát megszerezve visszakerült a Kremlbe. A FORBES magazin 2013-as felmérése szerint ő a világ legbefolyásosabb embere. putyin elvált, házasságából két lánya született. Jelenleg az egykori olimpikon ritmi­kus gimnasztikázóval, Alina Kabajevával él, ám annak ellenére, hogy van már két közös gyermekük, a kapcso­latot hivatalosan soha nem erősítették meg. Nem lesz könnyű megtartani a békét, mert intenzív harcok zajlanak Gazdasági csoda vagy csak pár jó adat? gdp Magyarország legfőbb húzóerői még mindig a nagy német autóipari cégek Idős embereket kínoztak meg a banda tagjai A tavalyi utolsó negyedévre 3,4 százalékos növekedési adatot publikált előzetesen a KSH. így az éves növekedés 3,5 százalék lett a 2013-as másfél után. Varga Mihály szerint Magyarország bruttó hazai terméke februárra remélhetőleg eléri azt a szintet, amelyen 2008-ban volt. Bár a nemzetgazdasági mi­niszter komoly eredményként tálalta a gazdasági válság előtti szint megközelítését, a teljesség igényével hozzá kell tennünk, hogy régiós versenytársaink kö­zül utolsóként tesszük mindezt. Az elemzések szerint pedig a re­ál (vagyis az infláció nélkül szá­molt) GDP-változás tekintetében is hátul kullogunk a térség más A győri Audi jelentős százalékát adja a magyar gazdasági növekedésnek országaihoz - például Csehor­szághoz, Lengyelországhoz vagy Szlovákiához - képest. Varga Mihály elmondta, hogy 2014 utolsó negyedévének ked­vező gazdasági adataiban nagy szerepe van a világpiaci olajár­esés pozitív hatásának, amely közvetve a vásárlói hajlandóság megnövekedését eredményez­te. Az újabb kiváló évet záró mezőgazdaság mellett a legfőbb húzóerő az ipari termelés, azon belül is az autóipar. A miniszter nem tagadta, hogy mindez egy­re erősebb függőséget is jelent a hazánkban működő autógyá­raktól. Varga így is derűlátó: er­re az évre 2,5 százalékos növe­kedést remél. ■ A FŐVÁROSI Fellebbviteli Fő­ügyészség súlyosítást kért a Fővárosi ítélőtáblától egy nyolc­tagú banda hét tagja ellen, akik Budapest külső kerületeiben védekezésre képtelen idős em­berekre támadtak, és válogatott kínzásokkal értékeik átadásá­ra kényszerítettek. G. Viktor és hét társa 2010. október 26. és 2011. január 23. között tizen­négy, több esetben brutális ke­gyetlenséggel végrehajtott rab­lótámadást követett el a XVIL, a XVIII., a XIX. és a XX. kerü­letben. Három hónapos ámok­futásuk alatt 14 családi házban 16 idős embert támadtak meg. Közülük öten belehaltak a kín­zásba, a bántalmazásba, illetve abba, hogy mivel megkötözték őket, nem jutottak hozzá a lét- fontosságú gyógyszereikhez. G. Viktort, a banda fejét első fokon ténylegesen életfogytig tartó fegyházra ítélték. Élet­fogytiglanit kapott a másod­rendű vádlott is, de az ő eseté­ben 40 év múlva elképzelhető a feltételes szabadlábra helyezés. A harmad- és a hatodrendű vádlottra tíz, illetve hat év fegy- házat szabtak ki. Az ötödrendű vádlott öt év fegyházbüntetést, míg a banda taxisa egy év sza­badságvesztést, továbbá 200 ezer forint pénzbüntetést ka­pott. Két vádlottat felmentettek. A fővádlott kivételével minden­ki ellen súlyosítást kértek. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom