Somogyi Hírlap, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
2015-02-13 / 37. szám
2015. FEBRUÁR 13., PENTEK 9 MOZAIK Jó a vége. A hetedik évaddal befejeződik a Mentalista című sorozat. Simon Baker főszereplő ugyan nem árulta el, milyen meglepetés készül az Amerikában jövő héten látható fináléra, de az tudható, hogy egy esküvői jelenettel maradéktalanul boldog befejezést kap a nyomozós sorozat, amely itthon a hatodik évadban jár. Születésnapján ad koncertért a hetvenet elérő Földes László Ahol tél van, el is űzik hagyomány Maszkos, bundás rendbontókkal sokfelé találkozhatunk Földes László, vagy ahogy mindenki ismeri, Hobo Kossuth-dí- jas előadóművész, blues- és rockénekes ma ünnepli hetvenedik születésnapját - derül ki az MTI összeállításából. A hatvanas évek végén dalszövegek írásával kezdte, rövid ideig Rolling Stones-számokat játszó zenekara volt, de írásai is megjelentek. Saját zenekarát 1978-ban alapította meg Hobo Blues Bánd néven. A blues és a hard rock, a rock and roll és tradicionális blues elemeiből építkező HBB rövid idő után már ezrek előtt játszott, de a hivatalos nyilvánosságban nem kapott teret, a rendszer- váltásig „fekete báránynak” számítottak. Hobo később a zenekarral és szólóban félszáz lemezt készített, ezek közül ő maga a legfontosabbnak az irodalmi utalásokban gazdag 1984-es Vadászatot, a rendszerváltás pillanatát bemutató Tábortűz mellett című korongot és az erősen társadalomkritikus, 2009-es Circus Hun- garicust tartja. A különböző műfajok - zene, film, színház, irodalom - között szabadon mozog, saját bevallása szerint ez függetlenséget is jelent. Tavaly októberben indult Úton lenni a boldogság címmel a hét estből álló életműsorozata a Nemzeti Színházban, amelynek részeként ma is koncertet ad A vén gazember áriája címmel. ■ A Nemzetiben ünnepli a 70-et Európa minden szegletében ismertek a miénkhez hasonló télűző népszokások, amelyek közül sokat a modern korban is felidéznek. Nógrádi László A téltemetés messze nem csak nálunk divat, tucatnyi más országban létezik a busójáráshoz hasonló összejövetel. A horvát tengerparton a hagyományt a zvoncari (kolom- posok) ápolják, a busókéhoz hasonló szőrös-démonfejes jelmezekbe bújva. Hangoskodó és máglyagyújtó szokás él Csehországban is, ez a horvát és magyar farsangzáráshoz hasonlóan szintén az UNESCO szellemi világörökségi listájára nyert felvételt. Számos más bundás rémalak alakoskodása ismert: ilyen Romániában a Capra nevű kecsketánc, vagy Bulgáriában a babugeri toronymagas, szőrös óriásainak felvonulása. Portugáliában a színes rongyokba öltözött, vasmaszkos Careto a „gonosztevő”, ami a borospincék fosztogatása és a hölgyekkel való incselkedés területén jeleskedik, Spanyol- országban a kövér szalmabábra emlékeztető Juantramposo bontja a rendet. A francia Pireneusokban a medvéből faragtak rémalakot, aki szintén a lányokat zargatja, hasonlóan a szalmából megalkotott német Strohbar alakjához. Dél-Tirol hegyei közt a két lábon járó vadállatot formázó Schnappvie- her állkapcsainak csattogása igyekszik elijeszteni a gonoszt és bőséget varázsolni a tél helyébe. A hagyományok több helyen rímelnek a mohácsi tradícióra: a legendák arról szólnak, hogy a rémisztő jelmezekkel egykor a megszállókat (például törököket) is elűzték a bátor helyiek. A népi kultúra kutatói ugyanakkor ezeknek az eredetmítoszoknak kevés jelentőséget tulajdonítanak - sokkal valószínűbb, hogy a rituális beöltözések és megtisztulási, termékenységi varázslások a téli időszak ünnepi lezárásaként működtek. Persze a hagyományok a modern korban nem maradtak fenn, de sok helyütt - turistalátványosságként, a népi kultúra értékeinek átmentett alakjában - ma is megismerhetők. Felismeri a vendégeket a robothotel modern A csúcstechnológia harmadával olcsóbb szállodát eredményezhet Az emberi arcot is azonosítani képes robotokkal működik egy nyáron megnyíló szálloda Japánban - írja az MTI. Robotok fogadják a vendégeket, takarítják a szobákat és szolgálják fel a kávét a Henn na Hotel, azaz „különös hotel” nevű futurisztikus szállodában, amely júliusban nyit Nagaszaki tartományban, Szaszebóban, a Huis Ten Bosch holland tematikájú szabadidőpark területén. A hotel neve utal arra is, hogy a legmodernebb technológiákkal együtt változik majd - mondták az üzemeltetők. A henn a japánban ugyanis a változás szóban is szerepel. A robotokat elsősorban nem attrakciónak szánják, hanem a költségeket szeretnék csökkenteni velük. A tervek szerint a recepción például egy fiatal japán nő képére formált android fogadja a vendégeket. A hotel első, 72 szobás épülete július 17-én nyílik, a második épület egy év múlva készül el. Az áramellátást energiatakarékos, napenergiát gyűjtő eszközökkel oldják meg. A kulcsok helyett pedig a vendégek arcfelismerő szoftver segítségével juthatnak be szobáikba. A szakértők szerint a robotszemélyzet és az energiatakarékos megoldások révén a szálloda üzemeltetési költsége nagyjából harmada lesz egy hagyományos szállodáénak. A hotelben egy egyszemélyes szoba hétezer jen (13 pzer forint) lesz éjszakánként, egy kétszemélyes pedig kilencezer jen (21 ezer forint). A tervek szerint aukción értékesítik a helyeket, ha a főszezonban túljelentkezés lesz a szobákra: aki a legtöbbet kínálja egy éjszakáért, az maradhat, bár a határ nem a csillagos ég, hanem például 14 ezer jen az egyszemélyes szoba esetében. A Huis Ten Bosch üzemeltetői terveik szerint a jövőben a konténerhez hasonló szobákkal rendelkező „okoshoteleket” a fejlődő országokba is exportálják. ■ POÉNPERCEK A róka találkozik az erdőben a nyuszival:- Te nyúl! Neked mintha nagyon rövid lenne a füled...- Igen, mert romantikus alkat vagyok.- Hogy-hogy?- Tudod, annyira figyeltem a madarak csicsergését, hogy nem vettem észre a fűnyírót... ■ Egy férfi a tévé előtt üldögél, mikor hallja, hogy a felesége kiabál a konyhából:- Mit szeretnél vacsorára, drágám? Csirkét, marhát, vagy bárányt?- Csirkét, szívem, koszi! - kiált vissza a férj.- Te hallgass, te zsíros kenyeret kapsz! - feleli az asszony.- A kutyát kérdeztem. ■ Két gengszter beszélget:- Haver, nekem van egy álmom...- És mi az?- Egyszer szeretnék úgy bankot rabolni, hogy az anyósom ujjlenyomatát hagyom a helyszínen. ■- Atyám, nekem nincs semmi bűnöm, nincs mit meggyónnom. Nem nőzök, nem kártyázok, nem iszom...- Igaz, fiam, de hamarosan szabadulsz... ■- Az orvosom azt ígérte, hogy két hét alatt lábra állhatok.- És tényleg így történt?- Igen, el kellett adnom a kocsimat, hogy ki tudjam fizetni a gyógykezelést. ■ Két szomszédasszony azon vitatkozik, hogy melyikük kutyája az okosabb. Az egyik azt mondja:- Az én kutyám minden reggel kiül a kapuba és amikor jön á postás, átveszi tőle az újságot és behozza nekem.- Tudom - teszi hozzá a másik.- Honnan?- A kutyám mesélte. ■- Doktor úr, nagyon nagy a baj? - kérdezi a páciens az orvos gondterhelt arcát látva.- Nem. Az lenne nagy baj, ha én lennék olyan állapotban, mint maga. Szigeten létezik Noé bárkája menedék Ragadozók és növényevők is élnek a parkban Több ezer, szabadon élő állatban gyönyörködhetnek a természetkedvelő turisták a Noé bárkájaként működő, egyesült arab emírségekben Szír-Be- ni-Jász-szigeten - írja az MTI. A sziklás domboldalak, folyók, homokdűnék alkotta 87 hektáros területen nyársas antilopcsordák, számos sivatagi madárfaj, zsiráfok, szarvasok és leopárdok élnek a biológiai sokszínűség jegyében. A szigeten megcsodálhatok az Arab-öböl térségének legrégebbi, az iszlám születése előtt épült keresztény kolostor romjai is. A néhai Ahmed bin Szultán an-Nahajan sejk, az Egyesült Arab Emírségek atyja kezdeményezésére alakították át a szigetet 1971-ben nemzeti parkká, hogy egyfajta Noé bárkáját hozzanak létre a kihalás veszélyeztette fajok számára. Az állatok az évek múlásával elszaporodtak, számuk napjainkban mintegy 13500. A szigeten 25 emlősfaj és 170 madárfaj él, közöttük számos vándormadár. A szigeten él a világ egyik legnépesebb arab nyársasan- tilop-populációja, és a védett faj itt élő mintegy 500 egyede segítségével szaporítják a többi rezervátum populációját is. A nyársas antilop az 1970-es években veszett ki a vadonból. Az Arab-félszigeten őshonos állatfajtát megtizedelte a vadászat, és mostanra már csak fogságban élnek. A hegyi és sivatagi gazellák természetes élőhelyet találtak Szír-Beni-Jász-szigeten, zsiráfokkal és gepárdokkal élnek itt együtt. A nagymacskákat a természetes egyensúly megőrzése céljából telepítették a szigetre. A rezervátumként működő sziget Abu-Dzabiban, a leggazdagabb arab emírségben található. Az államszövetség kőolaj- vagyonának 90 százaléka felett rendelkező emírség jelentős összegeket fordít természetvédelemre és kulturális fejlesztésre. ■ Ritkaság. Az egész világon alig 60 példány él a ritka földimalacokból állatkertekben, ezért is örömteli, hogy a hazai négy állathoz új jövevény érkezett a győri Xantus János Állatkertben. A február elején született kicsi a 2009 óta itt élő szülőpár második kölyke, amikor felcseperedik, a fajmentő programban elcserélik.