Somogyi Hírlap, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

2015-02-08 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 6. szám

2015. FEBRUÁR 8., VASÁRNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ 13 SflMMMMMHMMÜ Igazi családi buli Rutkai Borival koncert A képzőművész-dalszerző olyan világot teremt, amelyben jól érzi magát Lemezbemutató nagykon­certre készül Rutkai Bori és zenekara a budapesti Trafóban február 22-én: a Sárkányjárgány című könyv és CD a Kolibri Kiadónál lá­tott napvilágot. Mézes Gergely- Miért csak most tartjátok a lemezbemutatót?- A Sárkányjárgány lemez és könyv nyáron jelent meg, és akkor a fesztiválidőszak kellős közepén nem akartunk lemez­bemutatózni. Most, fél évvel ké­sőbb már nagyon sokan isme­rik a dalokat, láthatóan meg­növekedett a közönségünk. Reméljük, jó időzítés a farsang végi koncert, ahova elhívtuk azokat a zenészeket, akik a le­mezen is vendégeskedtek: Nye­ső Marit (gitár), Németh Csa­bát (ütőhangszerek) és Lukács kelni. Aki volt már koncerten, tudja, hogy horgolt bábokkal elevenítem meg a dalokat, még most is nagy fonalfogyasztó va­gyok, készülnek a további figu­rák, jelmezek, sapik. A könyv­höz készített illusztrációmból háttérvetítés is lesz a koncer­ten, amit Kiss Ákos animátor- ral közösen készítünk.- Mennyi idő alatt született meg a Sárkányjárgány?- A dalszövegek évek óta gyűltek, alakultak, az illusztrá­ciókat pedig részben a hangstú­dióban festettem, amíg a zenét kevertük a hangmérnökkel, Németh Imrével. Ez egy na­gyon jó munkamódszer volt, mert folyamatosan hallgattam a zenét és így inspirálódtam a képekhez.- Teszteltétek közben gyereke­ken a dalokat?- Néhány számot még a meg­jelenés előtt bedobtunk a reper­toárba. A Boszivacsi, a lói van dolga a mostani uszkárnak, a Picikli és a Sárkányjárgány is nagyon bejött a gyerekeknek, meg a felnőtteknek is, de a Ten­gerparti játszótér, mint fincsi brazilos bosszanova is többek kedvence lett. Volt egy hiva­talos tesztelés; tavaly a Picur Rádió Via-dal című versenyén, ahol a Sárkányjárgányért meg­kaptam az év gyerekdal-szö- vegírói díját.- A lemez sokféle stílusból merít. Vannak inkább és kevésbé gye­rekkompatibilis zenei műfajok?- A szöveg és a zene izgal­mas ritmikája mindenképpen meghatározó, de fontos, hogy a dalok „csak” szövegként is mű­ködjenek, ha a szülők mesélik a könyvből. A ritmusok és témák közösen alakítják a zenei mű­fajt, így lett brazil bossza a Ten­gerparti játszótérből, vagy a Vajon-majomból egy mini fun- ky, a Picikliből pedig techno. A gyerekek imádnak táncolni, sokkal nyitottabbak, mint a fel­nőttek, népzenére vagy rock and rollra is ugyanúgy bein­dulnak, csak táncos ritmikája legyen. Sok gyerekzenész saj­nos elbutítja ezt a műfajt sziru­pos szövegekkel és igénytelen zenékkel. Mi meg szeretnénk egy kicsit felszabadítani a kon­venciók alól ezt a szférát. Eddi: gi zenei kísérleteink nem tűn­nek zsákutcának. A gyerekek mellett a szülők is nagyon él­vezik a koncerteket és a lemezt, így együtt tud bulizni a család.- Elő tud jönni hasonló „flow” gyerekkoncerten, mint mondjuk a SpeckoJednónál?- Azt hiszem, még inkább. Nekem ez egy nagyon nagy öröm, és talán sokkal többet profitálok érzelmileg, mint a felnőtteknek való zenélés köz­ben. És az, hogy folyamatosan cirkuláltatjuk a közönséggel ezt a pozitív áramlást, az na­gyon boldogító folyamat.- Az Anticity lemezetek, úgy tűnik, hatalmas műgonddal ké­szült. A gyerekdalokon érződik ez a váltás? Változott valami a zené­hez való viszonyodban? Névjegy 1973-ban SZÜLETETT Budapes­ten. 2001-ben diplomázóttá Magyar Iparművészeti Egyetem Vizuális Kommunikáció Sza­kán, videó-tervezői szakon. 2002-BEN NYOLC2AS Istvánnal közösen megnyerték az ARC óriásplakát-kiállítás díját. ELSŐ ZENEKARA az egyetemen alapított Karajoké, ezt követte a Special Gizda, 2003-ban pedig megalakulta Speckojedno. Ed­- A korábbi albumoknál, saj­nos, még nem én voltam a zenei „megmondó ember”. Az utób­bi két lemezünknél kezembe vettem a dolgokat, és Németh Imrével közösen producer- kedtünk, együtt alakítottuk a hangzást. Imádok hangokkal dolgozni, egyfajta szobrászko­dás vagy építészet.- Hova helyeznéd a két zenekart az underground palettáján?- Mindig egy kicsit ufó stá­tuszban vagyunk. Mintha egy képzeletbeli zenekar lennénk. Én inkább film- vagy rajzfilm­zenének gondolom azt, amit dig három lemezt készítettek: az utolsó Anticity címmel 2013- ban jelent meg. Jelenleg Kistotál elnevezésű triójával szerepel, illetve a Budapest Bárral zenél. 2Q12-BEN a Scolar Kiadónál je­lent meg Festménymesék és Dalversek című könyve. Első gyereklemeze a Vacka dalok. 2Q14-BEN a Kolibri Kiadónál jelent meg a Rutkai Bori Banda Sárkányjárgány című anyaga. csinálunk. Kevés közöset érzek az undergroundnak nevezett valamivel. Nincsen igazából már igazi underground közeg, az a 80-as években megszűnt. A felnőtt közönségünk velünk együtt lassan kiöregedik a klu- bozós, éjszakázás életből, és inkább családoznak. Ezért nor­mális, hogy mi is családi zenét csinálunk a jelenlegi élethely­zetünkben.- Egyáltalán beszélhetünk két zenekarról?- A Rutkai Bori Banda, a gyerekzenekar az aktív most, a Specko lednót kicsit jegelem. Egy triófelállásban (ének, basz- szusgitár, zongora) kezdünk el újra felnőttműsort játszani, Kistotál a zenekar munkane­ve. Mindkét formációban közös Szerető Dani basszusgitáros, a Rutkai Bori Bandában Darvas Kristóf, a trióban Mizsei Zoltán zongorázik, Dudás Zsombor pe­dig mindkét felállásban dobol.- Férjhez mentél, társad szob­rászművész és grafikus...- Nemes Péter a párom, ő is hiperkreatív alkotó, mint én, ezenkívül Amerigo Tot-kutató, és rendkívül aktív szellem. Ál­landóan ötletelünk, feltalálunk dolgokat, imádjuk az építésze­tet, lelkesedünk a természet minden rezdüléséért. Közös munkáink egyike épp a Sár­kányjárgány, hiszen Peti volt a könyv tervezője és tipográfusa.- Mennyiben önismereti kérdés számodra a művészet?- A festés ellazít, belevisz egy meditatív, önfeledt állapot­ba. Állandóan beszélgetek ma­gammal, magamban festés köz­ben. Érdekes azt is megfigyel­ni, hogy miközben az idő egyre folyik ki az ember alól (öreg­szik), annál több szépet, eszté­tikumot alkot(ok). Magam köré teremtem azt, amiben jól érzem magam; legyen az egy horgolt, puha kendő vagy egy színe­ket, fényeket, hangulatokat őr­ző kép. így vagyok a zenékkel is, jó szép dalokat csinálni, és azokkal körbevenni magam a halandó létben, a küzdő, nem mindig vidám életben, de a gyerekekkel való közös játék, együttlét a legtartalmasabb, legértelmesebb művészet, amit valaha is csináltam. HÍREK Rob Garza lép fel az Akváriumban AZ akvárium Klubban lép fel február 12-én, csütörtö­kön Rob Garza, az elmúlt két évtized elektronikus zenéjét befolyásoló amerikai Thievery Corporation DJ-je. A nu-disco úttörője a Petőfi Rádió Backstage rendez­vényének vendégeként lesz látható. Indul a Thália Humorfesztivál ÖT NAP alatt összesen 11 pro­dukciót láthat a közönség a Thália Színházban a jövő hé­ten szerdán kezdődő Thália Humorfesztiválon, amelynek ideje alatt Hétköznapi örö­mök címmel fotókiállítás is látható. A produkciókat öttagú zsűri értékeli, amely­nek tagja Goda Krisztina rendező, Fodor Annamária színművész, Szily Nóra műsorvezető, újságíró, Bús' István újságíró, valamint a közönség soraiból kiválasz­tott Majdik Zoltán. Big Daddy Wilsonnal zenél Pribojszki Mátyás BIG DADDY Wilson világhírű amerikai bluesénekes-gitá- rossal ad koncertet Pribojsz­ki Mátyás szájharmonikás február 13-án a Budavári Művelődési Házban. Az est folyamán saját dalaik ke­rülnek terítékre, egyedi hangszerelésben. Az egykor nehézsúlyú bokszolóként is komoly eredményeket elérő Big Daddy Wilson a tradicio­nális blues képviselője, ám otthonosan mozog a dzsessz, a reggae, a sóul és a gospel világában is. Fesztivállal emlékeznek Vallai Péterre FEBRUÁR 13-14-ÉN és 20-21- én, négynapos program ke­retében először tartja meg az RS9 Színház és a Vallai Péter Kortárs Előadómű­vészeti Alapítvány a Vallai Péter Kortárs Előadóművé­szeti Fesztivált, több mint harminc színházi és zenei produkcióval. Az esemény Vallai Péter emlékének, va­lamint a színház ősszel el­hunyt igazgatójának, Dobay Dezsőnek, a fesztivál szelle­mi atyjának is emléket állít. □startolt a 65. Berlini Filmfesztivál mustra A Berlinalén 72 országból 441 filmet vetítenek világsztárok jelenlétében A régi idők zenéit idézi a Budapest Jazz Orchestra Isabel Coixet Nobody Wants the Night című alkotásának világpremierjével nyílt meg csütörtök este a 65. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál, a Berlinale. A spanyol rendező (Az élet nélkülem, A szavak tit­kos élete) alkotásában Juliette Binoche alakítja a főszereplőt, aki 1908-ban sarkkutató férje után utazik az Északi-sarkra egy, Gábriel Byrne által játszott kutató társaságában. A 11 napos szemlén 26 hely­színen több mint 1000 előadást tartanak, és 72 országból 441 fűmet mutatnak be. A legna­gyobb várakozással övezett versenyfilmek közé tartozik Terrence Malick Knight of Cups Nicole Kidman a rajongók gyűrűjében a Berlinale megnyitóján. romantikus drámája, amely Christian Balé, Cate Blanchett és Natalie Portman főszereplé­sével készült, Werner Herzog Queen of Desert című filmje és Peter Greenaway Eisenstein in Guanajuato című alkotása. Versenyen kívül mutatják be Bili Condon Mr. Holmes című új filmjét, Kenneth Branagh Hamupipőke-feldolgozását, a német Olivér Hirschbiegel El- ser című alkotását és Wim Wenders Every Thing Will Be Fine című, háromdimenziós drámáját. Wenders, aki az idén lesz 70 éves, életművéért tiszte­letbeli Arany Medve díjat kap a fesztiválon. A díjakat február 14-én adják át. ■ lemezbemutató koncertre ké­szül a Budapest Jazz Orchestra, az Aki autón járni óhajt című albumot február 14-én este mu­tatják be a budapesti Stefánia Palotában. „Fontos- nak tartom a korábbi idők zenéinek is­meretét, mert enélkül nem tudjuk honnan indultunk és hová akarunk megérkezni” - fogalmazott Kollmann Gábor, a zenekar ve­zetője. Az 1998-ban megalakult Budapest jazz Orchestra Ma­gyarország első professzionális big bandje. 2013 szeptembe­rében debütált új, Swing Eve- ning Show című produkciójuk. A műsorban a zenekar négy kiváló énekessel kiegészülve - Fehér Adrienn, Urbán Orsolya, Farkas Gábor Gábriel és Mu- jahid Zoltán - az 1920-as évektől nap­jainkig ka­lauzolja el a közönséget. 2014 októberére elkészült a produkció magyar nyelvű verziója, melyet hang­lemez formájában rögzítettek. Az új hanganyag a XX. szá­zad ismert, illetve ma már elfe­ledett zenei gyöngyszemeit mu­tatja be, sokuk először hallható magyar nyelven. ■ ■ Négy énekessel egészült ki az első magyar professzionális big bánd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom