Somogyi Hírlap, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

2015-01-30 / 25. szám

6 GAZDASÁG 2015. JANUÁR 30., PÉNTEK Nincs pénz a liftfelújításokra rezsicsökkentés Megduplázódott a felvonó-nyilvántartás éves díja Egyelőre nem az a kérdés, bírja-e a munkát a kivitelező szakma, hanem, hogy a megbízóknak lesz-e rá pénzük BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2015. január 28.) Malmi búza _________2015. már. 55200 Ma lmi búza index______2015. már. 55200 Ta karmánybúza_______2015. már. 47800 Ta karmánykukorica 2015. már. 41900 Takarmánykukorica-index 2015. már. 41900 Takarmányárpa_______2015. már. 48000 Ol ajnapraforgó 2015. már. 110020 Olajnapraforgó index 2015. már. 110020 Repce___________ 2015. már. 106000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2015. január 29.) U«/Ft 3S?, EL$/r sa EJCHF/Ft ^ □ r. /* 1,1310 «/ v -0,0027 ÜSD Valutaárfolyamok (forint/euró, 2015. január 29.) Budapest Bank 303,20 321,96 CIB Bank_________300,77 325,83 Cit ibank 299,75 325,69 Erste Bank 303,86 321,36 FHB Bank 304,17 322,33 K&H Bank________303,64 321,14 MKB Bank 302,78 322,16 OTP Bank________302,36 319,78 Raiffeise n Bank 303,47 322,25 Fizetős lesz majd a teljes MO-s három Év Amint lejár az eu­rópai uniós kötelezettség, a jelenleg még ingyenes autó­pálya-szakaszokat is fizetőssé teszik - hangoztatta Fónagy János az ATV-ben. A fejleszté­si tárca politikai államtitkára elmondta: a különböző sza­kaszok más-más időpontban épültek, három év múlva a teljes MO-s fizetőssé válhat. Szerinte nincsenek „elkerülő utak” Magyarországon, az M0 is gyorsforgalmi út, ezért azok fizetőssé tétele logikus lépés. A Nemzeti Útdíjfizetési Szol­gáltató Zrt. tegnapi közlése szerint idén eddig 1,2 miliő autópálya-matricát értékesített, ezek közül 5ó3 ezer megyei matricát. A heti matricából 437 ezer, az évesből 185 ezer, a ha­viból 82 ezer fogyott. Az MSZP az ország több helyszínén útdíjellenes de­monstrációt szervez ma. ■ É. S. Lényegében három társaság együtt évi 3-5 milliárdos ) piacát venné el az a terve- J zett jogszabály-módosítás, | amely állami felügyelet alá terelné és nonprofit cégek­kel végeztetné a liftkarban­tartások ellenőrzését. A kö­zelgő felújításdömpingben nem az a fő kérdés, hogy lesz-e rá kapacitás, hanem az, hogy a megbízóknak lesz-e rá pénzük. B. Horváth Lilla Három, egyenként évi 1-2 mil­liárd forint forgalmú és néhány még kisebb cég és egyéni vál­lalkozók ellenőrzik a hazai liftkarbantartásokat, amelyek éves piacát legfeljebb ötmillí- árd forintosra becsülte érdeklő­désünkre Apatini Kornél, a Ma- | gyár Felvonó Szövetség elnöke. ) E piac egy jogszabály-módosí­tás tervezete révén átkerülne olyan állami, nonprofit szol- | gáltatókhoz, amelyek együtt annyival lehetnek olcsóbbak a maiaknál olcsóbbak, hogy nem j számolják fel az előbbi ötmil- | liárd utáni profitot. Ez lenne a | liftrezsi csökkentése. Az egyik, piacvesztés előtti társaságnak, a Marton Szakértő Kft-nek például 2013-ban 60,2 millió forintos árbevétel mellett 1,7 millió forintos adózott eredmé­nye volt. Nála nagyobbat sza­kított az ÉMI-TÜV Bayern: 2,2 milliárd forintos forgalmából már 127 millió forintos adózott eredménye képződött. Egye­lőre nehezen látható, hogy ho­gyan jelentkezik majd érezhető költségcsökkentés az országos szinten évi néhány százmillió forintos profit eltüntetésével. Egyébként ma is folyik non­profit karbantartás-ellenőrzés, mégpedig az EMI Építésügyi Minőségellenőrző Nonprofit Kft. szolgáltatása­ként. Nem lenne meglepő, ha a ké­sőbbiekben e tár­saság ellenőrzési jogosultsága ma­radna csak meg. Apatini Kornél­nak ezzel kapcsolatban két ag­gálya is van: egyrészt a karban­tartás-ellenőrzés nem egy év alatt kitanulható szakma, dolog- talan szakértő pedig nincs a pia­con. Másrészt a piacot ma még tisztító verseny eltűnésével, és a korrupció megjelenésével fenye­get, ha nagyon kis számú, vagy egyetlen szolgáltató veszi át az ellenőrzést. Az ellenőrzések száma azon­ban megszaporodhat - így a piac is nőhet - annak következ­tében, hogy ellenőrizni kell a 20 évesnél régibb liftállomány állapotát, amelyek pedig nem felelnek meg a legújabb, és a ko­rábbiaknál szigorúbb biztonsá­gi előírásoknak, azokat fel kell újítani. Maga a karbantartás és a felújítás a piaci szereplők feladata maradna. A szövetség elnöke szerint az új elvárások szerint például sok helyen le kell majd cserélni a biztonsá­gi zárakat, esetleg az ajtókat is, vagy kicserélni az elavult zuhanásgátló megoldásokat. A munka azonban nem a nulláról indul, az elmúlt években már sok felújítás tör­tént. Felmérés hí­ján azonban nem tudni, hogy az or­szágban működő 37 ezer felvonóból hányat kell majd megfiatalítani, és az sem, hogy a már elvégzett felújítások mennyire felelnek meg az új biztonsági előírá­soknak. így még az is nyitott, hogy országos szinten mennyit kell majd a liftekre költeni, de úgy tűnik, rengeteget. A szak­ma eddigi tapasztalatai szerint azonban a társasházak nem­igen gyűjtenek erre a célra, ta­lán támogatásokra várnak. „Éppen ezért egyelőre nem az a kérdés, hogy bírja-e a munkát a kivitelező szakma, hanem, hogy a megbízóknak lesz-e rá pénzük Nagy Sándor, az Inter- lift Kft. ügyvezetője szerint. A szigorított elvárásokról szóló tavalyi, 146-os rendelet meg­hozatalakor ugyanis a szakma véleményét nemigen kérték ki. Nagy Sándor szerint kérdéses az is, hogy komoly cél-e a lift­rezsi csökkentése. A hivatkozott rendelet az addigi, évi 2500 fo­rintról évi 5000 forintra emel­te a minden lift után fizetendő nyilvántartási díjat. A pécsi Mesterlift Kft. kép­viseletében Roczkó Milán azt mondta, hogy még nem látják, mennyi új megbízásra számít­hatnak. Szakmailag azonban indokoltnak látják az előírások szigorítását, és persze örömmel veszik, ha több munkájuk lesz. A Nyírlift Kft. ügyvezetője, Kováts Dániel szerint a szabvá­nyossági felülvizsgálatok mint­egy 20 ezer felvonót érintenek. E felújítások szükségessége nem légből kapott, de a rende­let pénzügyi háttere nem biz­tosított. A szakember szerint kedden éppen az MFSZ elnök e költségekre vonatkozó nyilat­kozatára reagálva hangozhatott el, hogy a felvonók üzemelte­tését állami irányítás alá kell vonni. Ez azonban nonszensz: a piaci karbantartási árak ma is az önköltséghez közelítenek, a cégek szinte önköltségen mű­ködnek. Elutasították a tankönyvellátásról szóló rendelet megsemmisítését tulajdonjogok Elutasította az | Alkotmánybíróság (AB) a tan­könyvellátásról szóló rendeletek megsemmisítésére irányuló in­dítványt. Azt kifogásolták, hogy a jogalkotó a rendelkezésekkel súlyosan piackorlátozó módon, a jogállamiság elvével ellentétesen avatkozott be a tankönyvellátás rendjébe, sértve ezzel az ő tulaj­donhoz való jogát. És nem volt elég idő az új gazdasági körül­ményekre felkészülni. Az AB azért sem találta meg­alapozottnak a panaszt, mert a | már működő vállalkozásokra | vonatkozó jogi környezet módo­sítása nem ütközi paragrafusba, így az állami fenntartású isko­lák választási lehetőségének megváltoztatása önmagában ' nem okozza a szolgáltató vállal­kozáshoz való jogának sérelmét. Attól, hogy az indítványozó hosz- szú ideig tankönyvkiadással és -forgalmazással foglalkozott, és ebből jövedelme származott, tevékenysége nem tekinthető megszerzett tulajdonnak vagy alkotmányosan védett tulajdo­ni várománynak. ■ Bocsánat: Zsigó vádjai „kacsának bizonyultak" TÖRVÉNYSZÉKI ítélet Fize­tett sajtóköz- ■ j leményben kért bocsána­tot az mno.hu hírportálon Zsigó Róbert BAJ NA) GORDONTÓL (fotónk). A fideszes képviselő azért kért elnézést a volt miniszterelnök­től, mert valótlanul állította, hogy a Hajdú-Bét Wallis álta­li megvásárlásakor Bajnai a Wallis vezetője volt, a cég fel­számolását ő vezényelte le, és a Hajdú-Bét vagyonát ily módon kiszervezte. Azt is valótlanul nyilatkozta, hogy ezzel félezer libatenyésztőt és gazdálkodót tönkretett. Az sem volt igaz, hogy a Hajdú-Bét károsultjai­nak pénze Bajnai Gordon kam­pányát szolgálta volna. A bocsánatkérés előzménye Zsigó Róbert egy 2013. május 12-i nyilatkozata volt. ■ MW ■ Korrupció ütheti fel a fejét, ha csak egy, vagy kevés szolgáltató maradhat meg a piacon Rezidensek: havi 200 ezer a szakorvosjelölteknek Egyeztetések a MIG-29-esek eladásáról HONVÉDSÉG Mintegy 30 szállítóhelikoptert vennének 172 milliárd forintból ösztöndíj Újra lehet rezidens ösztöndíjakra pályázni - közöl­te az Émmi államtitkársága. A szakorvosjelöltek a korábbi évekhez hasonlóan a Marku- sovszky ösztöndíjra pályázhat­nak, míg a kórházi-klinikai területen dolgozó szakgyógy­szerész-jelöltek számára a Than Károly ösztöndíj biztosít lehető­séget. Az ösztöndíjasok havonta nettó 100 ezer forint juttatásban részesülhetnek, ha vállalják, hogy a szakvizsga után az ösz­töndíj folyósításának megfelelő ideig itthon dolgoznak majd, és nem fogadnak el hálapénzt. A házi gyermekorvosi körze­tek betöltését szolgáló Méhes Károly ösztöndíjat elnyerő gyer­mekszakorvos-jelöltek, és a Gá­bor Aurél ösztöndíjas sürgősségi szakorvosjelöltek havi 200 ezer forint ösztöndíjat kaphatnak. Az idei büdzsében biztosított 900 milliós keretösszeg lehe­tővé teszi, hogy minden, előző évben végzett fiatal orvos része­sülhessen Markusovszky ösz­töndíjban. A fiatal orvosok Ma­gyarországon tartása érdekében meghirdetett ösztöndíjpályázat­ra eddig csaknem 1,9 milliárdot fordítottak; ez az összeg most 2,8 milliárdra emelkedett. Az ösztöndíj meghirdetését megelőzően 2011-ben 1200 fő kért külföldi munkavállaáshoz hatósági bizonyítványt, 2014- ben 948 orvos. ■ MTI A honvédelmi tárca a legma­gasabb ajánlati árat benyújtó gazdasági társasággal egyez­tetéseket kezdett a MIG-29-es vadászgépek és felszerelésük értékesítésével kapcsolatban - közölte a honvédelmi minisz­ter. Hende Csaba az MSZP-s Demeter Márta írásbeli kérdé­sére válaszában azt írta, a Hon­védelmi Minisztérium az MNV Zrt. megbízásából „versenyez­tetés mellőzésével történő ér­tékesítésre kapott megbízást”. Ezért vételi szándéknyilatkoza- | tót már korábban adó gazdasá- í gi társaságoktól kért és kapott i megerősített, pontosított vételi J nyilatkozatot. Ezek értékeié- § sét követően kezdődtek meg az Az üzletkötés első fázisában még nem szokás felfedni a lehetséges vevőt egyeztetések. A miniszter nem adott-adhatott erről több in­formációt, mivel az értékesítés még nem ért végleges fázisba. Hende Csaba a szokásos éves értekezleten közölte: a bő­vülő források felhasználásával folytatni kell a hadfelszerelés modernizációját, az elavult eszközök cseréjét, kiemelt fi­gyelemmel a helikopterbeszer­zésre. Mintegy 30 szállítóhe­likopter beszerzését tervezik (a rendőrök és a légimentők is használnák a gépeket), ami­nek forrásigénye nagyjából 172 milliárd forint. A beszerzés megkezdése már csak a kor­mányzat döntésére és a forrás hozzárendelésére vár. ■ É. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom