Somogyi Hírlap, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

2015-01-29 / 24. szám

4 2015. JANUÁR 29., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP Felháborodott szülők: üres a gyakorlós medence Az elkülönítés nem vezethet jóra akadémiai felmérés A kutatás szerint a magyarok többsége inkább elfogadó a romákkal úszásoktatás Felháborodott szülők kérdezték, mikor hasz­nálhatják végre gyermekeik a Gyakorló iskola medencéit? Eb­ben az évben még nem volt az iskolában úszás óra, csak szá­razföldi úszás, mert a medencék állítólag használhatatlanok. A kaposvári Gyakorló isko- | la fél évszázados múltra tekint vissza. A jelenlegi épületét 1979 őszén vehette birtokba az intéz­mény. Azóta természetesen vol­tak felújítások, ám az elmúlt tan­év vége óta üresek a medencék.- A szülői panasz teljesen jogos - reagált Szécsi Zoltán, a Kapós- J vári Egyetem Sportiroda és Léte­sítményei igazgatója. - Mivel a korábbi üzemeltető felmondta a szerződést, sajnos használhatat­lan a Gyakorió iskola uszodája. A múltat, a szerződéssel kapcso- j latos jogi, anyagi kérdéseket ren­dezni kell, s jelen állás szerint ez hamarosan megtörténik. Remé­nyeim szerint nem hetek, hanem napok kérdése. Már jelentkezett egy üzemeltető, akivel hosszú tá­von megoldódhat a probléma, bí­zom benne, hogy ebben a félév­ben úszhatnak a gyerekek a Gya­korló uszodájában. Kérdésünkre, pontosan mit takar az anyagi ügyek rende­zése, Szécsi Zoltán azt mondta, hogy ez a két félre tartozik csu­pán. Majd hozzátette: az, hogy az egyik fél felmondta a szerződést, még nem jelenti, hogy az meg is szőni k. Addig, amíg a szerződés­sel kapcsolatos ügyeket véglege­sen le nem zárják, az egyetem nem szerződhet új üzemeltető­vel. Az új bérlő szándéka, hogy még ebben a tanévben beindítja az uszodát, hogy kiderüljön, mi­lyen fejlesztésekre lesz szükség a létesítményben, amelyeket az­tán a nyáron megvalósít. Információink szerint addig a Klebelsberg kollégium uszodájá­ba utaztatják a gyakorlós gyere­keket. Úgy tudjuk, ez nem jelent plusz költséget a szülőknek. ■ Márkus Kata Igazgatóság alakult, a képzőket is képezték projekt Szerdán tartották a Ka­posvári Egyetemen az Idegen­nyelvi Igazgatóság létrehozása elnevezésű projekt zárórendez­vényét. A hét végén záruló pro­jektben új nyelvoktatási rend­szert alakítottak ki az egyete­men annak érdekében, hogy az intézmény minél több hallgató­ját segítse nyelvvizsgához és pi­acképes nyelvtudáshoz. A 22 hónapos, 77 millió 251 ezer fo­rint költségvetésű projektben a szaknyelvi oktatást komplex módon fejlesztették, a képzőket is képezték; három modulban a nyelvoktatók célnyelvi, mód­szertani, szakismereti tovább­képzésen vettek részt. ■ M. K. Cigányellenesség ma: a cigá­nyokról alkotott kép a mai Magyarországon címmel készített kutatást az ELTE Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpontja. Örülnek a segítségnek. A roma fiatalok felemelkedésének csakis a megfelelő oktatás lehet a kulcsa, ez növelheti az elfogadásukat A felmérés eredménye szerint a magyar társadalom többsége inkább elfogadó a romákkal, de míg a megkérdezettek túlnyo­mó része elfogadná, hogy cigány legyen a kollégája vagy a szom­szédja, a családjában már nem látná őket szívesen. Utóbbi ösz- szehasonlításban a cigányok el- _ utasítottsága nagyjából azonos 1 mértékű az arabok és a kínai- | ak elutasítottságával. A válasz- J adók 13 százaléka kirekesztő a S romákkal szemben, de ennél jó­val magasabb az elutasítók ará­nya. A romák számát túlbecsül­ték, csak a megkérdezettek 12 százaléka tudta, hogy mintegy egy millióan élnek hazánkban, a többség két millióra becsülte a létszámukat. Arra, hogyan lehetne kezelni a cigányok és nem cigányok kö­zötti konfliktusokat, a többség azt válaszolta, hogy leginkább az oktatáson keresztül, de van, aki az elkülönítésben vagy a teljes beolvadásban látná a megoldást. Máté Dezső, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Társadalom- tudományi Kutatóközpontjának tudományos segédmunkatársa­ként a sztereotípiák és az előíté­letesség témakörében végez ku­tatásokat. Elmondta, valóban le­hetnek konfliktusok, ha az em­berek, Csepeli Györgyöt idézve „nemzet által homályosan ” lát­nak, és csak azt veszik észre, amit a politika és a média láttat­ni akar velük.- Akkor is lehetnek konfliktu­sok, ha a pedagógusok elkülönít­ve tanítják az iskolában a roma gyerekeket. Ez nem vezet semmi jóra - állítja. - Az oktatás akkor lehet a romák számára a felemel­kedés kulcsa, ha az nem szegre­gált. Magyarországon sajnos elő­fordul, hogy pedagógusok, illet­ve oktatási intézmények alapve­tően etnikai dimenziókban gon­dolkodnak csak, ami minden gyerekek identitására és teljesít­ményére negatív hatással van. A társadalmi konfliktusok kezelé­se ott kezdődik, ha tiszteletben tartjuk a sokféleséget és ember­ként tekintünk egymásra. Dél-Somogyban, ahol jelen­tős a roma származású lakosok aránya, az általunk megkérde­zett polgármesterek szerint a bé­kés egymás mellett élés a jellem­ző, talán azért is, mert a roma és nem roma származásúak több­sége hasonlóan nehéz szociális helyzetben van. Kalányos Zoltán, Istvándi pol­gármestere szerint egyre több az idős falubeli, de általában ne­kik sincs panaszuk a roma fiata­lokra. - Ami mindenkit egyfor­mán sújt, hogy nincs munkale­hetőség a közmunkán kívül - mondta. Villányi László, Darány pol­gármestere sem tapasztalt a ro­mákat érő elutasító magatartást. Náluk nincs cigánykérdés, jelen­tette ki, csak darányiak vannak, akik tisztességgel végeznék a dolgukat. Vannak, akár romák, akár nem, akiknek ez sikerül, és vannak, akiknek nem. Etni­kai feszültséget nem érzékel, in­kább azt várná el a kormánytól, hogy a leszakadó családokat se­gítse, függetlenül a hovatartozá­suktól.- Somogy lakosságának a 11 százaléka roma - mondta Bog­dán Imre, a Napkerék Egyesület vezetője. A megyében többnyire nincsenek kirívó esetek, diszk­riminációs bűncselekmények. Nagyon fontos lenne a romák felemelkedésének érdekében, hogy az állam ne csak a közcélú munkában foglalkoztassa őket, hanem támogatásokkal juttassa őket földhöz, géphez, önálló gaz­dasághoz, és legyen lehetőségük arra, hogy vállalkozóvá, adófi­zető állampolgárrá váljanak, el­tartva a családjukat. Ha a mun­kanélküliség nem szúr szemet, azonnal befogadná őket a több­ség, és megszűnne az előítélet velük szemben. Bogdán Imre hosszú távon op­timista, mert szerinte a magyar­ság évszázadokon át bizonyította befogadó készségét. ■ Ön mit szólna, ha gyermeke padtársa cigány lenne? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: IMkí SONLINE.hu JF A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. A jó pék szívét-lelkét belesüti a cipóba szakma Perák Tibor szerint az előrelépéshez szükség van egy csipetnyi újításra is Megújult a füredi óvoda 128 milliós beruházással Katonás rend uralkodik a ka­posvári Anna utcai sütödében: a szakajtók sokasága, a kifli­sodró és a zsemlye gömbölyí­tő a helyén. A leendő pékek, pék-cukrászok a mester utasí­tásai figyelik, bőven van mun­ka, a hangulat mégis oldott: a foglalkozás menetét olykor egy-egy poén oldja.- Csak olyan lehet a fonott kalács és a briós, ahogy a nagy­könyvben szerepel - mondta Pe­rák Tibor, a sütöde szakoktató­ja. - Szerintem a kenyér maga a csoda: ennyi idő után is alig várom a hétfő hajnalt, a friss ci­pó illata elbűvöl. Akár csak ko­rábban, most is ugyanazzal a lendülettel igyekszem átadni a tudnivalókat, ám döntő a fiata­lok hozzáállása. Bár a napi ru­tin behatárolja a lehetőségeket, ám értik és érzik: az előrelépés­hez mindig kell egy csipetnyi ötlet, újítás. Apáról fiúra öröklődött a szak­ma: a 61 éves mester édesapja a mezőcsokonyai pékségben dol­gozott. Perák Tibor gyerekkorá­ban sűrűn ellátogatott a sütödé­be, kisebb feladatokat bíztak rá, a munkáért járó néhány forint­ból fagylaltot vett. A családi előz­mények és a diákköri élmények után aligha volt kétséges a foly­tatás: szakmát szerzett, oktató­nak állt. Ennek 36 éve.- Az évtizedek alatt csaknem nyolcvan osztállyal foglalkoz­Perák Tibor oktatja a fiatalokat a pékmesterségre. Szükség van az utánpótlásra, sokan elhagyják a szakmát tam, közel kétezer gyerek sajá­tította el a szakma csínját-bín- ját - mondta. - Ahogy a vásár­lói igények változtak, úgy bő­vült a kínálat. A hetvenes évek végén a kilós fehér kenyér és a zsemlye számított alaptermék­nek, nagy sláger volt a sós pe­rec, később a krumplis kenye­ret keresték, majd a pogácsák, kakaós és fahéjas csigákból ad­tunk el egyre nagyobb meny- nyiséget. Manapság népsze­rűek a magvas kenyerek és a csökkentett szénhidráttartal­mú termékek. Oklevelek, serlegek látványa fogad a szakoktatói irodában: Perák Tibor büszke a diákok eredményére. Közel húsz évig készítette fel őket a versenyek­re, országos döntőn ketten má­sodik helyet szereztek, s többen újabb díjakkal gazdagították a gyűjteményt. Egyikük emléke­zetes ajándékkal köszönt el ok­tatójától: a búcsú fotó hátulján a sok gondoskodást, tanácsot kö­szönte meg. Perák Tibor örül, hogy egykori tanítványai gyak­ran megkeresik, s megosztják vele örömüket, bánatukat.- Sajnos, a pékeket sem fize­tik jól, kevesen maradnak a pá­lyán - jegyezte meg. - A tisztes megélhetés érdekében tovább­képzésre jelentkeznek, egyikük nemrég villanyszerelői végzett­séget szerzett, mások a maga­sabb fizetés reményében kül­földre mennek. A nehézségek dacára a szakmának van jövő­je, s megnyugtató, hogy gyak­ran tehetséges fiatalokkal hoz össze a sors. Hamarosan egy újabb fiatalt készítek fel az or­szágos versenyre. ■ Harsányi M. fejlesztés Látványosan meg­újult a kaposfüredi óvoda: szerdán avatták fel a 128 mil­lió forintos beruházással ké­szült intézményt. Új csoport- szobák, tornaszoba, foglalkoz­tató és egyéni fejlesztő is talál­ható az épületben. A munká­latok tavaly kezdődtek el, s je­lentős átalakítást végzett a ki­vitelező. Hegedűs Mária Katalin in­tézményvezető kiemelte: az óvoda mindennel rendelkezik, amiről csak álmodtak. Négy csoportban nyolcvankilenc kis­gyermek jár hozzájuk. Szita Károly, Kaposvár pol­gármestere köszöntötte a ven­dégeket. Zsúfolásig megtelt a nagyterem, nagy sikert aratott az óvodások műsora. ■ H. M. A gyerekek öröme..

Next

/
Oldalképek
Tartalom