Somogyi Hírlap, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

2015-01-18 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 3. szám

2015. JANUÁR 18., VASÁRNAP PANORAMA 3 HÍREK Bevándorlókat mentett ki az olasz parti őrség ILLEGÁLIS BEVÁNDORLÓK újabb, több mint 400 fős cso­portját mentette ki egy hány­kolódó hajóról az olasz parti őrség a Földközi-tengeren. Az egyik hajón egy Szomá­liái riő is volt, aki a fedélze­ten hozta világra a gyerme­két. Olaszországba 2014-ben 170 081 illegális bevándorló érkezett, ez háromszor any- nyi, mint 2012-2013-ban, amikor 56 192 menekült ér­te el az ország déli partjait. Titkos adatbázist vezettek a hívásokról több mint egy évtizeden át titkos adatbázist tartott fenn amerikaiak külföldre intézett és onnan bejövő telefonhívá­sairól az amerikai igazság­ügyi minisztérium - derült ki egy bírósági keresetből. Az adatbázist a 90-es évektől 2013 augusztusáig használta a kábítószer-ellenes hatóság. Azt még nem tudni, hogy pontosan mely „a nemzetközi kábítószer-kereskedelemmel és az ahhoz kapcsolódó bűn- cselekményekkel” össze­függésbe hozható országok viszonylatában figyelték meg a telefonforgalmat, ám annyi biztos, hogy Irán köztük volt. Csecsemőt mentett Mása macska melengette És folyamatosan nyalogatta az arcát és a kezét egy Mása nevű macska an­nak a három hónapos csecse­mőnek, akit az oroszországi Obnyinszkban, egy lakótele­pi folyosón találtak. Egyelőre nem tudni, a kisfiút miért hagyták sorsára a fagypont közeli hidegben, de volt mel­lette tiszta ruha és pelenka is. A kicsi jól van, de az orvo­sok szerint, ha nincs mellette Mása, megfagyhatott volna. Júniusban döntenek a melegházasságokról NAPIRENDRE TŰZI az amerikai legfelsőbb bíróság a michig- hani, a kentuckyi, az ohiói és a tennessee-i meleg és leszbikus párok egybekelési tilalmának törvényességét. A bíróság döntésének hatálya kiterjed majd mind a 14 olyan államra, ahol a melegek há­zasságát nem ismerik el. Tigrisek mellett alszanak extrém szállodák Már nem megfizethetetlenek a különleges hotelek A bombabiztos üvegfalaknak köszönhetően a turisták akár egy tigrissel is szemezhetnek a szállodában Nem mindenki elégszik meg egy hagyományos szállodá­val, sokan vágynak extrém élményekre. Őket szolgálják ki a világ legkülönlegesebb hoteléi. Van, aki börtöncellát alakított ki szállodájában, és van olyan is, aki repülőben szállásolja el vendégeit. Kerekes Linda Cápák a nappaliban, oroszlán az étkezőben, medvék a háló­szobában, majmok a teraszon - téved, ha azt hiszi, ezek egy készülő kalandfilmből vett je­lenetek. Ez bizony maga a való­ság! Alapos előkészítés és gon­dos tervezés után az ausztrál fővárosban nem máshol nyílt meg egy hotel, mint a Canber­rái állatkert területén. A 20 lu­xusszobából álló Jamala Wild- life Lodge megálmodóinak cél­ja az volt, hogy látogatóik meg­hitt közelségbe kerülhessenek a vadállatokkal. A szállodai helyiségeket úgy helyezték el a park területén, hogy a ven­dégek gyakorlatilag az állatok közvetlen szomszédságában laknak. A bombabiztos üveg­falaknak köszönhetően így a turisták a reggeli pirítós rág- csálása közben akár egy tigris­sel is szemezhetnek, és abban is biztosak lehetnek, hogy a te­raszra kilépve nem a szomszéd kutyájával találkoznak majd, hanem mondjuk egy> zsiráffal. Ennek az élménynek viszont ára van, az állatszerető látoga­tóknak mélyen bele kell nyúl­ni a pénztárcájukba. A vendé­gek 18 órát tartózkodhatnak ott, amelyért nem kevesebb, mint 450-800 dollárt, azaz kb. 100 000-180 000 forintnak megfelelő összeget kell kifizet­niük. Ezért az árért kapnak viszont kétágyas szobát, reg­gelit, háromfogásos vacsorát, italokat, köztük délutáni teát és egy etetéssel egybekötött állatkerti kirándulást. Aki utazott már másik kon­tinensre, bizonyára érte már éjjel is a repülőn. Ugyanez történhet azokkal is - bár na­gyobb kényelemben -, akik a svéd Jumbo Stay-ben foglal­nak szállást maguknak. Attól azonban nem kell tartaniuk, hogy legmélyebb álmukban szállodájuk egyszer csak a levegőbe emelkedik. A hotel megalkotója egy Boeing 747- 200-as Jumbo 450 ülését sze­dette ki, újra festtette, és a bel­ső terét szállodai szabványok szerint alakíttatta ki. Hihetetlen, de a hotellá lett járműben nem kevesebb mint 25 szobát rendeztek be. Ugyan a helyiségek nem túl nagyok, mindössze 6 négyzetméte­resek, de a kabinokban van tévé, és a vendégek minden­hol használhatnak vezeték nélküli internetet. A luxus­körülményekre vágyó utazók egy olyan, a pilótafülkéből ki­alakított különleges szobát is LEGFELJEBB 17 órát tölthetnek a vendégek a kiotói kapszula­hotelben, amely - szó se róla - a nagyobb terek kedvelőinek és a klausztrofóbiásoknak nem a legjobb választás. A Ho­tel 9h fülkéiben ugyanis egy ágyon és egy tévén, esetleg egy zenelejátszón kívül nemigen fér be más, viszont a helyisé­gek kis méretének köszönhe­foglalhatnak, amelyben még láthatók az eredeti műszerek és jelzőberendezések is. Nekik már van külön zuhanyzójuk is, szemben az alacsonyabb ka­tegóriájú szobákban lakókkal. Ami viszont mindenkinek jár, az a kilátás a leszállópályára. Egy privát szobát már kb. 30 000 forintért is le lehet foglal­ni, de a luxusért természete­sen itt is többet kell fizetni. Lebegő ágyban, koporsó­ban, börtöncellában, gumi­szobában, de akár ketrecben is éjszakázhatnak a Berlinbe érkező turisták. A Propeller Is- land City Lodge 31 szobájában semmi hasonlóság sincs, min­iden az elfüggönyözhető „szo­bákat" egyszerűen csak egy­másra helyezték. A turisták már akár 3500 japán jentől, vagyis kb. 8000 forinttól meg­szállhatnak a hotelban. A kö­rülbelül két négyzetméteres há­lófülkékkel berendezett kap­szulaszálloda egyébként nem újdonság a szigetországban. Az első ilyen jellegű szálló Osa­den helyiség egyedi, mindhez külön berendezés készült és mindnek az ötlete Lars Stros- chen német képzőművész fe­jéből pattant ki. A hotel ven­dégeinek még az útjuk előtt alaposan kell mérlegelniük azt, hogy legszívesebben me­lyik szobában hajtanák álomra a fejüket, ugyanis a fentieken kívül választhatnak gyémánt formájú tükörszobát is, vagy egy Olyat, amelynek bútorai a plafonról lógnak. Mielőtt azt hinnénk, hogy a különleges szálloda megfizethetetlen, fon­tos tudni, hogy már akár 79 eu- rótól, azaz kb. 26 ezer forinttól elérhető egy éjszaka. kában nyílt meg a hetvenes években. De mégis ki menne aludni egy ilyen helyre? A ka­landvágyó turisták biztosan, és azok a helyiek is, akik hosz- szúra sikerült éjszakájuk miatt már inkább nem mennének ha­za. Kedvező árai miatt azon­ban még a szegényebbek is szí­vesen szállnak meg a kapszu­lahotelben. Kapszulahotel: klausztrofóbiásoknak egyáltalán nem ajánlott JEGYZET TAKÁCS ZOLTÁN Munkakultúra EBBEN AZ évben nyolc hosszú hétvégén lazíthat az átlag magyar munkavállaló. En­nek következtében a munka­nap áthelyezések soha nem látott mértékben szabják át a pihenés-munka ritmusát. NEM CSODA, hogy az újság­írók is eltévedtek a miniszte­ri rendelet útvesztőiben, s az egyik hírügynökségi anyag­ban elkövetett dátumcserére egy akkurátus olvasónk hív­ta fel a figyelmemet. Nyil­ván ő is azok közé tartozik, aki már naptárral a kézben megtervezte az évet, hogy ne érhesse meglepetés. Mond­juk olyasféle, mint amikor az egyszeri szerkesztő rutin­ból leparkol a szabadnapnak hitt munkanapon az iroda­ház előtt, hogy aztán este le- perkálhassa aznapi munka­bérének jelentős hányadát a figyelmetlenségért. persze AZ ilyen egyéni szo­ciális probléma a kutyát nem érdekli, a valódi kérdés úgy hangzik, hogy mit je­lent a munkanap-áthelyezés nemzetgazdaságunk gya­rapodása szempontjából. De facto: milyen hatékony a munkavégzés azokon a napo­kon, amikor a dolgozó éppen „visszadja” a hosszú hétvége árát egy napsütéses szomba­ton. Nem fogják kitalálni, de a foglalkoztatási szakembe­rek egybehangzó állítása sze­rint a töredezett munkahét általában a szokásosnál ala­csonyabb teljesítményekhez vezet, a hétvégi sztahano- vizmus pedig nem a magyar munkavállaló sajátja. Kivéve, ha valaki a munkarendjéből adódóan rendszeresen szag­gatja ilyenkor is az istrángot. holland sógorom jut eszem­be, aki az ottani munka- kultúrának megfelelően olykor otthonról dolgozik az áthelyezett napokon is. Több­ször tanúja voltam, ahogy reggel nyolckor eltűnt a dol­gozószobában, délben fél óra ebédszünetet tartott, majd pontban hatkor tűnt fel újra. S elhihetik, nem pasziánszo- zott naphosszat. Pedig az még csak nem is egy munkaalapú társadalom, mint a miénk. Esőkabátban misézett Ferenc pápa tájfun A katolikus egyházfő megemlékezett a két évvel ezelőtti tragédiáról is Megint csak növekszik a spanyol királyi család? Rendhagyó módon, esőkabát­ban tartotta meg szabadtéri szentmiséjét Ferenc pápa a Fü- löp-szigeteki Tacloban városá­ban. A katolikus egyházfő - az oltárnál álló papok és a téren összegyűlt több tízezer hívő­höz hasonlóan - a közeledő táj­fun okozta ítéletidő miatt öltött sárga vízhatlan ruhát. A szertartást az időjárás miatt valamelyest le is kellett rövi­díteni, és miután Ferenc pá­pának a tervezettnél három­negyed órával korábban visz- sza kellett repülnie Manilába, nem tudott együtt ebédelni a 2013-as tájfun túlélőivel sem. A katolikus egyházfő azonban prédikációjában többek között megemlékezett a két évvel ez­előtti, Fülöp-szigeteki Haiyan szupertájfun okozta tragédiá­ról is, amely során 6300 ember halt meg. A mostani pápai program leg­jelentősebb napja egyébként ma lesz: a manilai szabadtéri misére akár hatmillió részt­vevő is érkezhet. Ez pedig azt jelentené, hogy ez lehet az eddigi legnagyobb szabású egyházi esemény Ferenc pápa részvételével. Bár a CNN me­teorológusa szerint a tájfun a mise idejére trópusi viharrá szelídül, még így is elképzel- t hető, hogy a szertartást a teg- J napihoz hasonló heves eső és 1 erős szél zavarhatja meg. ■ Az egyházfő a közeledő tájfun okozta ítéletidő miatt öltött vízhatlan ruhát INGRID jeanne Sartiau azt állít­ja, I. János Károly volt spanyol király az édesapja. Sartiau tör­ténetét korábban már elmesélte a sajtónak, azt mondta: édes­anyja akkor közölte vele, hogy a spanyol király az apja, ami­kor egyszer a tévében látták őt. Most apasági per indulhat ellene. A 46 éves Ingrid Jean­ne Sartiau nem az egyetlen, aki azt állítja, hogy a tavaly lekö­szönt uralkodó az édesapja, ám az 56 éves spanyol Alberto Solá Jiménez keresetét a törvény­szék elutasította. A spanyol előírásoknak megfelelően mindkettőjüknek valamilyen dokumentummal, levéllel vagy fényképpel kellett bizonyítania, hogy édesanyjuk és a király között volt érzelmi kapcsolat. A bíróság a benyúj­tott iratok alapján Sartiau ese­tében megalapozottnak tartotta az eljárást. A legfelsőbb bíróság ugyan kérheti János Károlyt ar­ra, hogy adjon DNS-mintát, de az egykori uralkodó ezt meg­tagadhatja. A botrány 2012-ben robbant ki, az akkor még tró­non lévő uralkodót mentelmi jog illette meg, ezért a keresete­ket elutasította a bíróság. Miu­tán a király tavaly lemondott, a két felperes ismét a bírósághoz fordult. Az egykori király két lehetséges gyermekén kívül, több félrelépéséről is írtak a spanyol bulvárlapok. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom