Somogyi Hírlap, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
2015-01-03 / 2. szám
9 Tyson, Lewis, Fásy szikora istván Önéletrajzi könyvében azoknak a fiataloknak írt, akik reménytelennek érzik a helyzetüket Az utolsó magyar szupernehézsúlyú bunyós, aki azzal is dicsekedhet, hogy lábon jött le a ringből Mike Tyson vagy Lennox Lewis ellen. Mindmáig utolsóként bokszolt a legmagasabb súlycsoportban magyar színekben olimpián. Edzőként profi címmeccseken ült Hídvégi György szorítósarkában, miközben beszippantotta a szórakoztatóipar, és ma aranylemezes mulattatóként keresi a kenyerét. Bunyós Pityu csak énekel a polgár- mesterről, de nem akar az lenni, viszont sportolóból ce- leb lett a javából. L. Pap István /Nemzeti Sport- Szóval, Miké Tyson és Lennox Lewis. No meg az ember, aki megverekedett velük.- Bizony, én vagyok az egyetlen európai, aki pontozásig vitte Tyson és Lewis ellen. Ráadásul Mike Tysonnal nagyon szoros három kettes meccset bokszoltam a tamperei torna elődöntőjében 1984-ben.- Tysonnak ezután túl sok amatőr meccse már nem is volt.- Egy évvel később Renóban, az Államokban bokszoltunk az amerikaiak ellen a válogatottal, azt hittem, megint Tyson lesz az ellenfelem. Erre nézem a tévét a szállodában, ahol Isa- szegi Robival voltam egy szobában, és mutatnak egy profi gálát, hát ott az én emberem. Ki is ütött valakit, ahogyan kell, de ez nem csoda, mert az első tizenkilenc meccse nem ment végig. Aztán kiderült, hogy néhány hónappal a tamperei bunyónk után ment el profinak, még nem volt tizenkilenc éves. És másfél évvel később már világbajnok volt.- Milyen volt ellene a háromszor három perc a ringben?- Lehet, hogy furcsa, amit mondok, de nekem bejött a stílusa, az enyém viszont nem feküdt neki. Kicsi volt, ha valaki megállt előtte, azt azonnal szétütötte. Az elején én is kaptam párat, de aztán lábon kimozogtam, és ez már nem ízlett neki.- És Lewis?- Na, az már keményebb falat volt, ellene nem is volt esélyem. A maga két méterével szó szerint is fölém kerekedett. De vele is jó meccset bokszoltam, viszont nem nagyon tudtam mit kezdeni a stílusával, pontozással simán kikaptam. Én 1987ben, egy franciaországi tornán bunyóztam vele, akkoriban kanadai színekben bokszolt, mint ahogyan egy évvel később, a szöuli olimpián is. Csak hivatásosként lett brit.- Szöulban miért nem találkoztak?- Mert engem nem vittek ki. Akkoriban Papp Laci bácsi mellett Csötönyi Sándor dolgozott a válogatottnál, és ő nem különösebben szívlelt. Lewis viszont ott volt, aranyérmes lett, amivel egyébként nyertem is egy fogadást, mert a mécsesünk után pénzt tettem fel a szöuli győzelmére. la, és az olimpián senki sem bokszolta ellene végig a három menetet.- Barcelonában viszont ott volt.- Pedig 1989-ben elegem lett, abbahagytam a bunyót, és inkább vállalkozóként éltem az életemet. Profinak akkor még nem állhatott Magyarországon senki, pedig odaérhettem volna a világranglistákon az első tízbe, és azok már rengeteg pénzt kerestek. Mindegy...- Szóval, Barcelona: hogy került ismét a szorítóba?- Hiába vonultam vissza, erősíteni, kesztyűzni lejártam a KSI-be, és Szakos Jóska vetette fel, hogy nem próbálom-e meg az olimpiai kvalifikációt. Azt mondta, beszél Szántó Öcsivel, aki akkor már a válogatottat edzette, megnézi, mit tehet. És Szántó megüzente, hogy egy hónap múlva Koppenhágában osztják a kvótákat az olimpiára, az első hat európai jut ki, vágjak bele. Dániában aztán megvertem egy franciát és egy olaszt, és máris ott voltam Barcelonában. Legalább ennyiben kárpótolt az élet Szöulért.- Aztán megint befejezte.- Az év végén még megnyertem a magyar bajnokságot, aztán letettem a kesztyűt. Kicsit utólag sajnálom, mert ’87 felé vagy öt országba hívtak bunyózni, de akkor nem engedtek, Barcelona után meg lehettem volna profi, de akit akkoriban külföldre vittek, azt megverni vitték.- így aztán edző lett.- A népligeti Kokó-Gymbe já- rogattam le edzeni, itt keresett meg Hídvégi Gyuri papája - akivel jóban voltam -, hogy csináljunk egy kis bokszklubot a fiával, a később Csonttörőként bokszoló Nagy Janival és még egy pár sráccal. Eleinte Füzesy Zoli volt az edző, aztán én is, és olyan jól sült el, hogy volt olyan országos bajnokság, amikor a miénk volt a harmadik legeredményesebb egyesület.- Aztán irány a profizmus.- Tíz évig ültem Hídvégi Gyuri ringsarkában, ez idő alatt amatőrként és profiként összesen egy angliai veresége volt. De azt is a hátam mögött szervezték meg, és amúgy is sokan duruzsoltak a fülébe, hogy én csak utcai harcost akarok belőle nevelni, meg ilyenek. Pedig hiába volt rendkívül tehetséges, például nem tudott balfelütést ütni. Aztán volt olyan debreceni torna, hogy fél Európát balfelütéssel csinálta ki.- Profiként miért nem futott be nagyobb pályát?- Mert amikor már az IBO világbajnoki címéért mehetett volna, megsérült a szeme, és később már nem kapta meg a lehetőséget.- Emlékszem, egyszer Nyíregyházán bokszolt, és a bankett után egy bárban az edzője is megvillantotta a tehetségét. A színpadon, ahol egyszerűen kivette az énekes kezéből a mikrofont, és már szólt is a „Van nekem egy csíkos gatyám...”- Ha kérdezik, hogy az éneklés honnan jött, mindig azt felelem: mint mindenki, gyerekként én is énekelgettem, lakodalmakban, búcsúkban, szülinapokon a nyolcszáz lelkes Nyírparasznyán. Az éjszakában ismertek a zenészek, tudták, hogy nem áll tőlem távol a jó hangulat, és egyre többen kapacitáltak, hogy adjak ki egy lemezt. így jelent meg 2000-ben a „Polgármester, máma mulatunk”, és aranylemez is lett.- Aztán irány a Fásy Mulató.- Ádámot Salgótarjánból ismerem, ahol nem messze a sportcsarnoktól egy éttermet üzemeltetett, én meg átjártam hozzá kajálni. Felhívtam, beajánlkoztam, és rábólintott. Egy év alatt többen ismertek meg, mint tizenhárom év alatt bunyósként. Az emberek a nevem hallatán ma is kérdezgetik, hogy tényleg bokszoló voltam-e. Aztán előjövök Tysonnal, Lewisszal, és csak néznek.- Kevésbé vagyok otthon a mulatós zenében. Miket énekel?- Például hogy „Iszom a feleségem urára, arra a mulyára...” Ez rólam szól. Vagy hogy „Kis kadarka segít a bajba’...” Ilyeneket. Ezeket mi írjuk, nem vagyok egy lírai alkat, inkább bulizós.- Mennyi fellépése van?- Majdnem minden hétvégén. De szilveszterkor például nem szoktam fellépni, igaz, éppen tavaly egy balatoni szállodában elvállaltam egy estet. A családommal voltam, kosztért, kvártélyért szórakoztattam az egybegyűlteket. És az idén is megyek. De sosem értettem meg azokat, akik az egyik helyről esnek be a másikra, közben az út mentén koccintanak az éjfélre. Én inkább a családommal vagyok akkor is.- A mulatós zenéhez új külső is dukált. Feltűnő, hogy volt egy hajbeültetése.- Szerintem a fejvédőtől hullott ki a hajam, mert én voltam az első Magyarországon, aki használt ilyet. Kubában nyertem egy versenyen, csak a belseje nem olyan volt, mint általában, hanem velúr, és szépen kitépte a hajszálaimat. De pótoltuk őket.- Legutóbb a kereskedelmi televíziózásban tette le a névjegyét. Jó volt celebnek lenni Afrikában?- Nézett műsor volt, nekem is jó reklám, meg hát annyi ember közé kell egy főnök is. De ott is voltak nehéz napjaim, miközben többen azt hitték, a Bakonyban vették fel a műsort. Ehhez képest Dél-Afrikában voltunk, néha áldatlan időjárási körülmények között. Szerencsére a kinti magyarok, akikkel még Hídvégi Gyuri ottani meccsein barátkoztam össze, beküldtek egy liter házipálinkát, Pákóval jól be is rúgtunk tőle.- Önéletrajzi könyvet írt, aligha lehet rajta unatkozni.- Azoknak a fiataloknak írtam, akik reménytelennek érzik a helyzetüket, és nincs kitörési pontjuk. Én is egy négyszer négyméteres vályogházból indultam Szabolcsból, de a sport, majd a szórakoztatóipar segítségével megvalósítottam az álmaimat. A könyvben is csupa jó dologról van szó.- A rosszakról miért nem?- Túl hosszú lett volna, talán majd a folytatásban. Ököl és aranylemez a bokszbajnoktól - Szikora István két élete Hídvégi György edzőjeként profi címmérkőzésekigjutott 2015. JANUÁR 3., SZOMBAT INTERJÚ
