Somogyi Hírlap, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

2015-01-14 / 11. szám

2015. JANUÁR 14., SZERDA GAZDASAG 5 BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2015. január 12.) __________________Dátum Új élsz, ár (Ft) Malmi búza _____________2015. márc. 54000 Ma lmi búza index________2015. márc. 54000 Ta karmánybúza_________2015. márc. 47 800 Ta karmánykukorica 2015. márc. 43100 TakarmáriykUrotica 2015. máj. 43 700 Takarmánykukorica 2015. iúl. 45 000 Takarmánykukorica index 2015. márc. 43100 Takarmánykukorica index 2015. máj. 43 700 Takarmányárpa__________2015. márc. 47 300 Ol ajnaprafotgó__________2015. márc. 108000 Olainapiaforgó index 2015. márc. 108000 Repce_________________2015. márc. 105000 Repce_________________2015. aug. 103 200 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE__________________ MN B-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2015. január 13.) □ C/Ft______SÍ C /Cf 269,68 gj v/rt _______ -0,25Ft □ CHF/Ft SÍ 1 t/$ -<W2r7” Valutaárfolyamok (forint/euró, 2015. január 13.) _________________VÉTELI ELADÁSI Budapest Bank 307,80 326,84 CIB Bank_______________305,03 330,45 Citibank_______________305,73 331,67 Er steBank_____________308,71 326,49 FHB Bank______________309,07 327,53 K& H Bank_______ 310,26 328,14 MK B Bank_________308,24 327,96 OT P Bank__________309,95 327,81 Raiffeise n Bank 315,11 321,47 Trafikper-ítélet Strasbourgban: fizethet a kormány első fok A trafikrendszer átala­kításáról hozott strasbourgi bí­rósági döntést a kormány, ahogy eddig is, kötelezőnek ismeri el magára nézve - fejtette ki Varga Mihály nemzetgazdasági mi­niszter tegnap. Arra a kérdésre reagált, hogy kedden nem jog­erősen az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta: a magyar állam megsértette a magántulaj­dont megillető védelmet, amikor 2013-ban megfosztotta Vékony László soproni trafikost engedé­lyétől. Varga Mihály közölte: a szükséges kártérítéseket ki fog­ják fizetni. Magyar Gábor ügyvéd 14 pert képviselt a perben, csak ennyien jelentkeztek a trafikosok közül, így az államnak elég csak velük megegyezni. A többi trafikos márkifutott a határidőből, per­re nincs lehetőségük. ■ MW Mégis maradnak a sótartók emmi Rendelet egy időre halasztva, a cégeknek, az államnak is jobb így Nettó árbevétel (milliárd forint) Csak elvileg lépett hatályba január 1-jén az egészséges étkeztetést előíró menza­rendelet, annak előírásait ugyanis majd csak szep­tembertől kell alkalmazni - tudta meg a Világgazdaság. Az Emmi az utolsó pillanat­ban, minden előzetes vagy utólagos tájékoztatás nélkül módosította a jogszabályt, arra hivatkozva, hogy az érintettek nem álltak ké­szen a bevezetésre. Haiman Éva A piac szereplőit is meglepe­tésként érte, hogy az eredeti­leg január 1-jére tervezett ha­tályba lépés előtt négy nappal az Emberi Erőforrások Minisz­tériuma módosította a menza- rendeletet. Minderről nem is értesítették a közétkeztetőket, és az iskolákat sem - minden­ki abban a hiszemben volt, hogy ez évtől már csak egész­ségesen lehet főzni, és nem le­het sót kitenni az asztalra. A Magyar Közlönyben december 29-én jelent meg a módosítás: ez amellett, hogy engedi a sót kitenni az asztalra (csak ki kell írni, vagy rajzzal illuszt­rálni, hogy nem egészséges), a rendelet hatályba léptetését kitolta szeptemberig. Pedig eredetileg 2014 szeptemberé­től alkalmazni kellett volna az előírásokat. Az Emmi-nél azt mondták, a szülők elvárásait mérlegel­ve, a közétkeztetők szempont­jait figyelembe véve döntöttek a határidő kitolásáról, de azt is hozzátették: „számos jelzés érkezett a közétkeztetők, a közintézmények felől, hogy ők nem állnak készen a beveze­tésre, hiszen mind a költségve­tésüket, mind pedig a beszállí­tói szerződéseiket naptári évre tervezik, meglévő szerződései­ket nem tudják módosítani”. Vagyis: túl drága lett volna az egészséges étrend kötelező be­vezetése. A piac legnagyobb szereplő­jénél, a Sodexo Magyarország Kft.-nél azt mondták, őket is váratlanul érte a rendelet- módosítás, így egyelőre nem kívánnak nyilatkozni a hatá­sairól. A Magyar Közétkez­tetők Szövetségének (MKSZ) elnöke konkrétan lapunktól értesült arról, hogy mégsem kellett januártól alkalmazni mindazokat az előírásokat, amelyek nyomán 15-20 száza­lékkal drágulna az előállítás.' Tettinger Antal nem vitatta,- hogy ezzel jól járnak a cégek, hiszen általában hosszú távú 2-3-5 éves szerződésben áll­nak megbízóikkal, és ezekben legfeljebb inflációkövető ár­emelésről lehet szó, amelyet ál­talában nem tudnak érvénye­síteni az árakban. Az MKSZ ennek ellenére nem kérte a ha­lasztást, cégei - és vélhetően a piac többi szereplője is - már az új elvárások alapján főznek. Annak ellenére, hogy az ebből fakadó veszteséget nyilván­valóan jobban le tudja nyelni az a cég, amely 750 forintért, mint amelyik 250-ért biztosít fejenként naponta egy ötada­gos menüt. Az évi összesen 200-250 milliárd forintos forgalmú közétkeztetési piac szereplőin mellett kétség kívül a döntően központi költségvetésből gaz­dálkodó óvodákat, iskolákat, kórházakat érinti érzékenyen a változás. A lejáró szerződések megújításakor, vagy az új köz- beszerzések alapján születő új megállapodásokban a közét­keztetők jogosan emelik majd -az áraikat, ám például a kór­házakban erre az idén semmi­lyen plusz fedezet nem áll ren­delkezésre. A kórházak nagy része még azt az 550 forintot is alig tudja előteremteni, amit még 2008-ban, nem kötelező jelleggel meghatároztak mint kórházi élelmezési normát, mi­közben a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) munkacsoportjának számítá­sai szerint az új előiírások fi­gyelembe vételéivel napi 770 forintot kellene fordítani egy beteg egy napi élelmezésére. A közétkeztetés legnagyobb szeletében, a gyermekélelme­zésben sem feltétlenül jobb a helyzet, hiszen itt is az állam­nak kellene mélyebben a zse­bébe nyúlnia. Balog Zoltán mi­niszter decemberi bejelentése szerint ugyanis a kormány to­vább bővíti az ingyenes közét­keztetésben részesülők körét. Komoly vitát kavart a Tesco-boltok bezárása PIACI HELYZET Varga Mihály: a cégnek vannak problémái - Kétezer betöltetlen kereskedelmi álláshely A Tesco nemcsak Magyarorszá­gon van bajban, hanem európai szinten is, a cég problémája egye­di vállalati probléma - mondta Varga Mihály nemzetgazdasá­gi miniszter sajtótájékoztatón kedden Budapesten a kérdésre válaszolva, miként értékelik a Tesco közlését, hogy a kormány intézkedései miatt kényszerül üzletek bezárására és elbocsá­tásokra. Hozzátette: kínos az, amikor ennek a felelősét nem a cég gazdálkodásában, hanem másokban kívánják megtalálni. Hangsúlyozta: a kiskereskede­lem 2014-ben jelentősen bővült Magyarországon, hónapról-hó- napra 5 és 10 százalék között nőtt az ágazat teljesítménye, a magyar piaci helyzet nem indo­kolta a vállalat lépését. A foglal­koztatási szolgálat adatai szerint a kiskereskedelemben több mint kétezer betöltetlen álláshely van, az emberek a létszámleépítés után nem fognak állás nélkül maradni. Az érdekképviseletek véleménye szerint is van lét­számbővülésre lehetőség, nem tartanak jelentős leépítéstől az ágazatban - fűzte hozzá. Lényegében ugyanezt fogal­mazta meg még előző nap a Mi­niszterelnökség közleménye is a Tesco-hírekre reagálva. (A Tesco brit anyavállalatánál 263 millió fonttal (106 milliárd forinttal) túlbecsülték a nagy-britanniai eredményt, a cég szigetországi Varga: saját házuk előtt seperjenek! vezetői lemondtak, a Moody’s leminősítette őket, a részvények árfolyama igencsak leesett, stb. Megjegyzik, a kormány tovább­ra is fontos stratégiai partneré­nek tekinti a Tescót, de önmér­sékletre és igazmondásra szólít­ja fel a társaság magyarországi vezetőit. A Tesco közben hirdetési kam­pányba kezdett: „Mi nem me­gyünk el innen, mert szeretjük Magyarországot!” szlogennel. prága Az Ustí nad Labem-i hi­permarket és egy prágai szuper­market bezárása következtében 102 ember munkahelye szűnik meg - közölte a Tesco szakszer­vezeti szövetsége Prágában. A csehországi áruházláncban mű­ködő szakszervezetek sztrájkké­szültséget hirdettek és válság­forgatókönyvet készítenek elő. A csehországi Tesco áruházak bezárását azután jelentették be, hogy brit társaság főnöke, Dawe Lewis az angliai problémák, bot­rányok után nagyszabású átala­kítási programot hirdetett, amely a beruházások korlátozásával, leépítésekkel és a külföldön mű­ködő áruházak egy részének a bezárásával számol. A társaság az egyik legnagyobb csehorszá­gi munkaadó, több mint 14 ezer embernek ad munkát. A társa­ság évi forgalma Csehországban az utóbbi években 40 milliárd korona (1 korona 11,3 forint) kö­rül mozog. ■ MW Ki lobbizik, ki meg útzárral igyekszik nyomást gyakorolni a matricák miatt útdíjak Még nem végleges a díjköteles autópálya-szakaszok listája, és a megyei matricarend­szeren is finomíthat a kormány. Ezt többször nyilatkozták ille­tékesek, de maga a kormányfő is arra buzdított a közrádióban, hogy mindenki tegye meg javas­latait, kifogásait a hó végéig. A Budapest határától a Feri­hegyi reptérre vezető gyorsfor­galmi 500 méteres része most már biztosan mentesülni fog a díjfizetés alól - a hírt miniszté­riumi forrásokra hivatkozva a Blikk szellőztette meg. Közne­vetség tárgya is lenne, ha nem így lenne, tehetjük hozzá. Fónagy János államtitkár öt-hat, könnyen orvosolható útdíjas hibát említett a Nép- szabadságnak adott interjúban. A Blikk a minisztériumhoz for­dult, pontosítsák a szavait, de ki­tértek a választ elől. Valószínű­leg azért is, mert mint Fónagy is jelezte, az egyeztetések után minisztere hozza majd meg a végső döntést a mentesítésekről. Azután jöhet a „hatásos kom­munikáció”, nem úgy, mint az útdíj bevezetésekor, amin nem csak az ellenzék akadt ki. Várhatóan megszüntetik azt a helyzetet is, hogy egy Duna-hídon való áthajtásért két megyei matricát is kelljen venni - ez is abszurd lenne, ha nem így történne. (A Tolna és Bács-Kiskunt összekötő híd­ról van szó.) Az is kérdéses, a Pestről Siófokra való lejutás 4 matricája közül kiveszik-e a né­hány kilométeres Veszprém me­gyei nyúlvány útszakaszt. Az M86-os szombathelyi szakaszá­nál már félpályás útlezárással is tiltakoztak (MSZP). Tegnap meg Kaposvárnál a 67-esen volt félpályás zárlat (Jobbik). Tart a lobbizás a kormánypárti politi­Több százezren már vettek matricát kusok-polgármesterek részéről is. És mi is van Hende Csabával? A honvédelmi miniszternél ki­sebb kacskaringók (információ- hiány) után esett le a tantusz, hogy a képviselői felségterü­letéhez tartozó 86 főút fizetős. (Szombathely országgyűlési képviselője ezt elfogadhatat­lannak nevezte, pláne, hogy a Vas Népének azt mondta, nem lesz fizetős az út. Kormány elé akarja vinni az esetet. De hírek szerint nem megalapozott „száz­százalékosan” a kezdeményezé­se, tehát egyelőre - úgy tűnik - vesztésre áll. Balog Zoltán Emmi-miniszter meg a nagy- családosok és a több gyereket szállító autóknál kedvezményes tarifát, családbarát enged­ményt látna szívesen, fejtette ki az ATV-ben. Egyelőre több a kérdőjel, mint a bizonyosság a vitatható útdíjaknál. ■ Sz. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom