Somogyi Hírlap, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
2015-01-12 / 9. szám
4 megyei körkép 2015. JANUAR 12., HÉTFŐ Hatvan, nagy titokban eljátszott szerep dómján EDiT-Dú Nyári Szilvia nem primadonnának, színésznek jött a Csikybe, s végigjárta a szamárlétrát Tehetséges, fiatal, vidéken játszó színésznők kaphatják meg a Dómján Edit-díjat: az évente odaítélt elismerést 2014-ben Nyári Szilvia, a Csiky művésze vehette át. Vas András- Dómján Editről először...- ...a hangja jut eszembe - vágja rá Nyári Szilvia, - Az a senkihez sem hasonlítható, csicsergő hang. Egy csodálatos orgánum, mely óriási előny ezen a pályán. És persze gyönyörűszép nő volt olyan kisugárzással, mely nem tanulható. Emellett varázslatos egyéniség. Sajnos, színpadon, élőben sohasem láthattam.- Akkor a róla elnevezett díj...- Egy pillanatra megállított: átgondoltam, miért is kaptam. Musicalosztályban végeztem, a többség elfoglalta a két fővárosi zenés színházat, az operettet és a Madá- chot, csak hárman kerültünk vidékre: mellettem Kuthy Patrícia és Szirbik Bernadett.- És mára mindannyian Dómján Edit-díjasok. Melynek alapfeltétele a vidéki lét. Nem hiányzik a főváros és a zenés karrier?- Nem engedtem el teljesen őket, lakásunk van Budapesten, s még ma is játszom a Madáchban.- Egykori osztályfőnöke, Szirtes Tamás miatt?- Annak idején az Ódry Színpadon a Chicago volt a végzős vizsgaelőadásunk, s a darab a Madách repertoárjába is bekerült. Ahogy az Anna Kareni- na is. Utóbbit harmadévesen játszottuk, s az akkori direktor, Ke- rényi Imre látott benne, s hívott. Már, ha elenged Babarczy László, ugyanis akkor már a Csiky- hez tartoztam. Mehettem. Mint ahogyan a Macskákba is beugrónak. Óriási élmény volt: tízévesen láttam először, s levelet írtam Al- mási Évának, küldje el nekem a Memory dalszövegét. Tizenöt évvel később pedig belebújhattam a bársonykabátjába és eljátszhattam Grizabella szerepét...- Futott a szekere Pesten, miért ragaszkodott Kaposvárhoz?- Ahol ráadásul Babarczy az érkezésemkor közölte: nehéz dolgom lesz, ugyanis a színház nem bű el két primadonnát, s akkor szerződött ide Bállá Eszter is, aki az osztálytársam volt a főiskolán.- Mégis felvette a kesztyűt...- Nem primadonnának jöttem, hanem színésznek. Végig kellett járnom a szamárlétrát, Babarczy nem dobott egyből a mélyvízbe. S igaza volt, még nem voltam mindenre kész. Azt hiszem, ezt bizonyította a főiskola is: csak negyed- szerre vettek fel, ám ha korábban kerülök be, szerintem kirostáltak volna menet közben. Kaposváron sem duzzogtam, hanem tudomásul vettem, itt többféle stílust kell megtanulnom, sokféle ízlés létezik, s csak egy zenés darab fut évadonként. Amiben vagy játszottam, vagy nem...- Babarczy, vagy a férje, Nyári Oszkár miatt vágyott a Csikybe?- A színház miatt jöttem, de Őszi volt a kapocs a várossal. Megismerkedésünk előtt csak tévében láttam kaposvári előadásokat. Amikor először leutaztam előadást nézni, majdnem elkéstem. Korábban nem jártam errefelé, s a balatoni útról lekanyarodva állandóan megálltam nézelődni, annyira lenyűgözött a táj. Ősz volt, s azok a színek...- Hányszor tette már meg az utat?- Bő másfél évtized alatt hetente legalább egyszer. A fizetésem egy komoly része benzinre megy.- Azért kell valami negatívum is, hogy az ember értékelje a jót...- Azon az első látogatáson eldőlt a sorsom. A második este láttam a Bezerédi Zoltán-féle Üvegcipőt, s ott valami történt velem. Pesten a Radnóti Színház volt a kedvencem, de itt megláttam a híres csoportlétet: egy-két mondatos szerepeket, melyeket mégis érdemes három órán át nézni. Onnantól mindenképpen ide szerettem volna kerülni.- És akkor hívta Ascher Tamás...- Én jelentkeztem nála, hogy segítsen, és ő hívott a Sweeney Toddba, harmadévesen. A következő évben pedig a János vitézbe jöhettem Iluskának.- Annak ellenére, hogy későn érő típusnak mondja magát, hamar megkapta a lehetőségeket. És nemcsak itt, hiszen ugyanakkor a- Meddig próbálkozott volna még?- Az volt az utolsó esély, így is kicsit túlkorosnak számítottam.- Kellett erőltetnie Kaposvárt...- A lehető legjobb dolog történt velem, amikor először autóba ülNyári Szilvia 1973-ban született Budapesten Kovács Szilvia néven. 1996- ban játszotta első szerepét a Thália Színházban a Fa- me-ben. 1997- ben vették fel a színmű- vészeti egyetemre. 2000- ben ment férjhez Nyári Oszkár színészhez. 2001- BEN DIPLOMÁZOTT, S azonnal a kaposvári Csiky Gergely Színházba szerződött. 2006-BAN MEGKAPTA a Ko- mor-gyűrűt, a társulat legnay- obb elismerését. 2011-ben És 2012-ben közönségdíjasként az év színésznője a Csikyben. 2014-ben dómján Edit-díjat kapott. JELENLEG KAPOSVÁRON négy darabban szerepel (A király beszéde, Bányavakság, Magyar Elektra, Bál a Savoyban), emellett még két premiere lesz ebben az évadban, s játszik a Nemzetiben (Egerek-Lidi mama) - és a Madáchban (Anna Karenina). tem, hogy idejöjjek! S ma is nagyszerű szerepeket, bizalmat és kíváncsiságot kapok a vezetéstől. Amíg ez így van, nincs miért elvágynom innét.- A művészi részét értem. Ám nem hiszem, hogy emberként könnyen hagyta ott a fővárost.- Ma is pesti vagyok! Panelgyerek Rákoskeresztúrról. De van bennem egy kapcsológomb, s ez kattan, ha elindulok...- Nem fárasztó ennyit utazni?- Fészekfüggő vagyok, kell, hogy lássam a családom egy-más- fél hetente. Egy kívülálló számára szabadnap után vagyok a legel- gyötörtebb, noha ilyenkor rendkívül fel is töltődöm. Viszont 18 éve távol vagyok a szeretteimtől, s bizony sok mindenről lemaradok.- Lehet, egyszerűbb lenne, ha nem sikerül a negyedik felvételi... . - Tényleg nem volt B-terv! A cukrászat érdekelt, s dolgozgattam kertészként, s önkormányzatnál, semmire sem alkalmas kávéfőző, teddide-teddoda lányként. Közben Toldy Mária musicalstúdiójába jártam. Ja, ő sem vett fel először...- Még rögösebbnek tűnik a kezdet.- A családom sokáig nem is hitte, valóra válhat az álmom, de a kitartásomat tisztelték. Harmadik gimiben két magyar óra között találtam ki: énekelni akarok. Aztán beleszerettem a musicalekbe, majd a színházba. Utóbbi a nővéremnek köszönhető, akit mindenben utánoztam. S ő nem diszkóba járt, hanem színházba, én pedig ráakaszkodtam. Belőle is színházi ember lett, a szervezésben dolgozik. Mindig azon izgulok a legjobban, ő mit szól egy alakításomhoz: boldog voltam, amikor már el tudta választani a testvért a színésznőtől.- A Barátok közthöz mit szólt?- Őszintén? Semmit. Számomra pedig egy izgalmas-érdekes három hónapot jelentett. Főiskolásként vettem részt a castin- gon, s évekkel később kerestek meg. Babarczy elengedett, mert a forgatás nagyobb része a nyárra esett. Belekóstolhattam egy ismeretlen világba: érdekelt, mert még most sem látok sok esélyt, hogy filmezzek. Jött a lehetőség, belevágtam. Tudom, sokan lenézik ezt a műfajt, noha ez is ugyanolyan szerep, mint egy színházi.- Csak, mondjuk, kétszázszor any- nyian látják...- Fura volt megállítottak az utcán, azonosítottak a szerepemmel, s nagyon utáltak... De hosz- szú távon nem vállalnám. A színházat nem adnám fel, s a kettő pedig megy együtt.- Mi fér a színpad mellé?- A tehetséges, hátrányos helyzetű roma fiatalokat felkaroló Karaván Művészeti Alapítvány, melyet Őszi talált ki és vezet, mindenképpen. Eleinte csak a biztos otthoni hátteret adtam támogatásként, s szándékosan nem játszottam, manapság már fel is lépek velük. A körülmények persze mások, nincs állandó apparátus, külön kell szakembereket keresni, akik nemcsak szakmailag, de emberileg is megfelelnek. Mert az ember ilyen esetekben akkor tud megfelelően dolgozni, ha teljesen azonosulni tud az ügy- gyei. Hiszem, hogy mindenkinek van feladata a hétköznapok során is, akár egészen egyszerű helyzetekben. Ez jelenthet egy bögre forró teát, egy tányér levest, de adott esetben néhány biztató szót... Rangos díjjal ismerték el Nyári Szilvia, a kaposvári művész munkáját Szegedi Szabadtéri Játékokon az Evita főszerepét is eljátszhatta.- Lehet, hihetetlen, de hét-nyolc éve tudtam a szerepet. Megtanultam, mert éreztem, szükség lesz rá. A klasszikus szerepálom.- Végzősként... Négyezer ember előtt a Dóm téren. Majd jött Kaposvárra, vissza a tanulópadba...- Az első évben egyetlen stúdiódarabban, a Bezerédi rendezte Störr kapitányban kaptam szerepet. Kilenc előadást élt meg...- Más bedobta volna a törülközőt.- A színészethez erősnek kell lenni. És elhivatottnak. Mindkettő megvan bennem, ha érzem a kiegyensúlyozottságot. Óriási szükségem van a harmóniára, ha valahol nem stimmel valami, felborul bennem az egyensúly. Ez történt a felvételiken is: háromszor ki is estem az első rostán.- Pedig addig bárki eljuthat... Nem gondolta, hogy elég, ennyi volt?- Nem volt B-terv. És negyedikre bekerültem.- Mi változott egy év alatt?- Megismertem Őszit, aki sokat segített, hogyan nyíljak meg, mutassam meg magam. Emellett addigra már sok kaposvári előadást láttam, s többet tanultam belőlük egy-egy alkalommal, mint később hosszú hetek során a főiskolán. Huszonnyolcán voltunk az osztályban, túl sokan, kevés idő jutott egy-egy emberre.- Látványos a különbség egy-egy osztálytársa sorsát látva. Sokan komoly pályát futottak be, mint Be- reczki Zoltán, Gallusz Niki vagy Oroszlán Szonja, mások viszont...- Pályaelhagyók is akadnak. Többen külföldön tudtak csak boldogulni, például hajón énekelnek. Mert ez egy vízfejű ország: ami nem Pesten van, az igazából nincs is. Ezért is fontos a Dómján Edit-díj: elismeri azokat, akik a fővároson kívül dolgoznak. Mert rengetegen állnak estéről-estére színpadra vidéki színházakbap. Én is azt szoktam mondani magamról: nagy titokban eljátszottam vagy hatvan szerepet... Doni áttörés: jogunk és kötelességünk emlékezni gyászünnepség A nemzeti tragédia 72. évfordulójára emlékeztek, a hősök előtt tisztelegtek Kis-Balaton: exportra is aratják a nádat ► Folytatás az 1. oldalról- Emlékezni és emlékeztetni közös dolgunk - emelte ki az alpolgármester. - Ezt ma könnyű kimondani, mert ma jogunk és kötelességünk emlékezni elesett hőseinkre. A rendszerváltás előtt azonban apáinktól, nagyapáinktól ezt a jogot is elvették. Napjaink hősi emlékművei nem csak mementók, hanem egyúttal a kegyelet, az emlékezés és a tisztelgés színterei is. Borhi Zsombor hangsúlyozta: az országnak, a hazának szüksége volt rájuk, az erejükre, kitartásukra, s ők tudták ezt. Ennek szellemében cselekedtek, ami a vérükbe, az életükbe került. - Lehet és kell is tudatni jelenlétüket a Don-kanyarban, katonai esküjük szerint helytállásuk, emberi nagyságuk független a politikai és katonai körülményektől - mondta. - A magyar hadsereg tragikus veszteségeket szenvedett a Donnál, 45- 50 ezer katona esett el, és tízezrek sebesültek meg vagy kerültek fogságba. A második hadsereg több mint fele hiányzott az 1943 február-márciusi jelentések szerint. A vasárnap délelőtti szentmisét és gyászünnepséget követően a tisztelet virágait helyezték el az emlékezők a Mártírok és hősök emlékművénél. ■ Márkus Kata Tisztelgés a hősök előtt A doni áttörés évfordulójára emlékeztek Kaposváron alapanyag Az elmúlt öt esztendő legjobb minőségű nádját arathatják le az idén a Kis-Ba- latonon. Jelenleg hatszáz hektáron végzik a betakarítást és amennyiben az időjárás is megengedi és nem lesz sok eső, akkor egy hektárról akár ezer-ezerkétszáz kévényi nádat is learatnak február végéig a nádasokban dolgozók. A kévékbe kötött nád egy részéből nádszövet készül majd, a többiből pedig nádtető. A tervek szerint jut majd belőle exportra is. A nádat azonban nemcsak gazdasági haszna miatt aratják, hanem természetvédelmi szempontok miatt is. ■
