Somogyi Hírlap, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

2015-01-11 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 2. szám

2015. JANUAR 11., VASARNAP PANORAMA 3 HÍREK Megúszta a Stanley 350 ezer ügyfele újabb bankbotrány az Egye­sült Államokban! A Morgan Stanley egyik alkalmazottja 350 ezer ügyfél adatait lopta el. A férfi beosztásáról nem adtak információt, csupán annyit közöltek, hogy az első' vizsgálatok alapján a teljes adatállomány biztonságban van, a számlákkal nem tör­tént visszaélés, így „csak” az erkölcsi kár jelentős. ■ Világrekord született orral gépelésből valakinek ujjakkal sem megy olyan gyorsan a gépe­lés, mint egy indiai fiatal­embernek orral. A 23 éves Mohammed Khursheed Hussain Guinness-rekordot állított fel azzal, hogy orrá­val 108 szót gépelt le 47,44 másodperc alatt. Irigyei akkor sem orroltak meg rá, amikor 2012-ben is re­korddal jelentkezett. Akkor mindössze 3,43 másodperc kellett ahhoz, hogy leorrolja a teljes angol ábécét. ■ Elit egyetemek közé vágynak az oroszok válság ide, szankciók oda, az orosz kormány kemény pénzeket pumpál a felső- oktatásba. Dmitrij Medve- gyev kormányfő aláírta a határozatot, amely az ország vezető egyetemeinek az idei költségvetésből 12 milliárd rubelt (85 milliárd forintot) biztosít, míg 2017-ben már 13,1 milliárd rubelt (92 mil­liárd forintot). A kormány célkitűzése, hogy 2020-ra a világ száz legjobb egyeteme között legalább öt oroszor­szági legyen. ■ Dmtirij Medvegyev Phenjannak elég 15 nap? háború Egy dél-koreai lap szerint totális rohamot készítettek elő Kim Dzsong Un fővezérként szívesen látogatja meg a különböző katonai egységeket. Harcias készülődés. Egy titkos dokumentum sze­rint Phenjan 15 nap alatt tel­jesen leigázhatná Dél-Koreát. A totális győzelem évét még 2014-ben jelölték meg. VR-összeállítás Ha valaki azt hinné, hogy az észak-koreai diktátor, Kim Dzsong Un megöléséről szóló fikciós amerikai film még bár­kit is érdekel, az téved. Mos­tanában annyi hír érkezik a messzi Ázsiából, hogy csak kapkodjuk a fejünket. A héten például egy abszolúte nem sza­tirikus információt röppentett világgá a Korea JoongAng Daily már AZ sincs rendben, ha egy parlamenti képviselő azzal fe­nyegetőzik, hogy felrobbantja a Tisztelt Házat, de akkor már vég­képp nagy a baj, ha az illető ko­molyan Is gondolja, amit mond. Egyelőre nehéz eldönteni, hogy az ukrán parlamentbe tavaly be­került szélsőségesen nacionalis­ta párt, a Jobb Szektor vezetője, Dmitro Jaros csak felelőtlenül dobálózik a szavakkal, esetleg tényleg elgurult-e a gyógyszere. Jaros mindenesetre a héten egy televíziós interjúban hosz- szan ecsetelgette, hogy mennyi­dél-koreai napilap. Az újság tudni vélte, és szigorúan titkos dokumentumokra hivatkozva azt írta, hogy Phenjan részletes tervet készített déli szomszédja eltüntetésére a föld színéről. Azt tudtuk, hogy Észak min­dent elkövetett eddig is Dél el­len, azzal is tisztában voltunk, hogy nukleáris fegyverrel is rendelkezik, de napjainkban a totális háború ötlete azért mégis hátborzongató. A részletes hadi­terv azt is bekalkulálta, hogy az Egyesült Államok nagy erőkkel állomásozik délen, ám Phenjant ez sem tántorította el attól, hogy 15 nap alatt teljesen elfoglalja Dél-Koreát. A tervben azzal szá­moltak, hogy 80 ezer katonával re kényelmetlenül érzi magát a parlament ülésein, hiszen a környezetében egy sor „népel­lenség” ül, akikkel kimondottan rossz érzés egy levegőt szívni. A riporter már ezen is megdöb­bent, ám Jaros rátett egy lapát­tal. Kijelentette: a legszíveseb­ben kézigránátot hajítana közé­jük, robbanjanak fel az egész or­szággyűléssel együtt. Az ukrán tévécsatorna - szólásszabadság ide, sajtószabadság oda -, ekkor villámgyorsan reklámokat kez­dett sugározni. így a nacionalista pártvezér indítják el a hadműveletet, majd néhány napon belül a létszámot 200 ezerre duzzasztva indulna be az igazi gépezet. Pontos szá­mokat nem közöltek, hogy hány repülőgépet, tankot, páncélo­zott járművet sorakoztattak vol­na fel, mint afiogy arra is csak célzás van, hogy az offenzívát atomcsapás előzte volna-e meg. A dokumentumokat állítólag 2012-ben hagyták jóvá, vagyis valamivel kevesebb mint egy évvel azelőtt, hogy Kim Dzsong Un hatalomra került volna. A tábornokok 2013-at jelölték meg reális dátumnak, amikor kivitelezhető lett volna a terv, majd 2014-re írták azt, hogy az lesz a „totális, győzedelmes” már adáson kívül ismételgette, hogy egyébként valóban van ké­zigránátja, majd szépen a zsebé­be teszi, a parlamenti biztonsági őrség úgysem ellenőrizheti, hogy mit visz be magával az épületbe, s egyszer majd lesz nemulass! Mondhatnánk, Dmitro Jarost nem kell komolyan venni, de ne mondjuk! A kijevi kormánypár­tok szerint eleve sok problémát okoz, hogy a Jobb Szektor a tör­vényalkotók közé juthatott, de mit lehet tenni, ilyen a demok­rácia. Mások meg úgy látják, ki­mondottan jól jön Moszkvának háború esztendeje. Most 2015- öt írunk. S pillanatnyilag a két ország diplomatái azt készítik elő, hogy a koreai háború után több mint fél évszázaddal végre békét kössön Phenjan és Szöul. Kilátásba helyezték, hogy a következő hetekben Kim Dzsong Un akár a dél-koreai elnökkel is kész tárgyalóasztal­hoz ülni, igaz, az ügyön még dol­goznak. Phenjanban a pártköz­pontban nem reagáltak az újság állításaira, észak-koreai lapok viszont arról cikkeztek, hogy az imperialistáknak eszük ágában sincs a békés közeledés. Igaz, a pártvezérek jóváha­gyása nélkül semmit sem írhat­nak az északi újságírók. a párt parlamenti szereplése: van mire hivatkozni, ha a Kreml keménykedni akar, hiszen Jaro- sék folyamatosan öntik az olajat a tűzre. S ha már Oroszország! A Jobb Szektort törvényen kívüli, szél­sőséges szervezetnek bélyegez­ték, erről bírósági ítélet is szüle­tett. Jaros ellen személy szerint elfogatóparancs van érvényben, ha orosz területre lépne, nyom­ban letartóztatnák. Állítólag köze volt különböző csecsen ügyekhez, azt pedig Moszkvá­ban nagyon nem szeretik. ■ JEGYZET Q / Wgr SZERDAHELYI / CSABA Barbárok hetvenkét óra leforgása alatt annyi badarságot, szörnyűséget hallottam és olvastam a francia drá­mával kapcsolatban, ami Csernobil pusztítású hajhul­lással ér fel. Ilyet: gondol­kodhattak volna a karikatu­risták, fúl messzire mentek a gúnyolódással! Vagy: az iszlamisták évszázadokkal a keresztes hadjáratok után így állnak bosszút, csak ők Allah nevében! Egyik rosz- szabb a másiknál. A párizsi szatirikus lap szerkesztőségéből mészár­széket csinálok ugyan való­ban Allah nevét kiáltották, de a muzulmán világban minden normális ember elítélte borzalmas tettüket. Barbárok öldököltek, akiket nem érdekelt sem ember, sem Isten (Allah). Ember ilyesmire nem képes, csak fanatikus elmeháborodott. GONDOLJANAK BELE: hogyan lehet kivégezni azt, aki a földön fekve könyörög az életéért? Nincs válasz. És most már nem is lesz, mert a terroristákkal végez­tek a különleges egységek. Nem lesz bírósági tárgyalás, nem lesz ítélet - mert az a kommandósok rohamá­ban kimondatott. biztonságban érezhetjük-e magunkat? Kell-e félnünk a világban, Európában, Magyarországon? Mit lehet tenni az esztelenül öldöklők ellen? A legegyszerűbb azt válaszolni, hogy semmit, de ne adjuk ilyen könnyen. Gondolom, most újra milli- árdokat áldoznak titkosszol­gálatokra, adatgyűjtésekre, a példák szerint sokszor megelőzhetetlen akciók megelőzésére. Ismét hoznak majd intézkedéseket, mint a pokoli szeptember 11-e után, amelyeket jogaink korláto­zásaként is megélhetünk. Sokan így is élik meg, és va­lahol nekik is igazuk van. az emberek elképesztő ke­gyetlenségekre képesek, hát még a barbárok! A gyű­lölet mégsem segít. Most mégis hadd legyen legalább jogunk szívből haragudni. Képviselő kézigránáttal a T. Házban Marilyn Monroe a Max Factor új arca világmárka Halála után ötven évvel is hódít a szépséges sztár Transzvesztitát választottak polgármesternek Indiában Sokáig töprengett a Max Factor, amíg a halála után több mint ötven évvel Marilyn Monroe-t, a ma is legendás hírű ameri­kai színésznőt választotta rek­lámarcául. A The Telegraph kommentárjában meg is jegy­zi, hogy kozmetikai világcég meglehetősen ritkán dönt így. (Monroe 36 évesen 1962-ben halt meg.) A díva az 1940-es években gyakran megfordult a cég Los Angeles-i szalonjában, igaz, nem akkor, amikor még egy hadianyaggyárban dolgo­zott betanított munkásként, hanem amikor az évtized vé­gén modellkedni kezdett és ki­sebb filmszerepet kapott. A Max Factor kreatív igaz­gatója azzal indokolta a cég döntését, hogy Marilyn csábí­tó ajkaival, hamvas bőrével és gyönyörű szemeivel mindazt kifejezi és képviseli, amire ma a nők legkülönbözőbb korosz­tályai vágynak. A Max Factor egyébként arra épít, hogy a di­vatban és a kozmetikai iparban 2015-ben meghatározó lesz a múlt század negyvenes-ötve­nes éveinek érzése, ezért a márka új arcaként más nem is jöhetett szóba. Arról nincs hír, hogy mindez mennyibe kerül a cégnek, de azt tudni, hogy 2014-ben Marilyn Monroe volt a leggazdagabb már nem élő sztár. A Forbes magazin szerint 17 millió dollárt keresett. ■ Marilyn Monroe fél évszázaddal a halála után is sokat keres ahhoz már túl hatalmas India (a világ második legnépesebb országa 1,2 milliárd lakossal), hogy globálisan megrökönyöd­jön olyan híren, amely lokálisan esetleg kiverheti a biztosítékot. A napokban megtörtént, ami ko­rábban soha: az érinthetetlenek kasztjába tartozót választottak egy 150 ezer lakosú, indiai mére­tekben kisváros polgármesteré­nek. A küzdelem végül is szoros volt, a 35 éves Madhu Bai Kin- nar 4500-zal kapott több voksot politikai ellenfelénél. Győzelmét pedig annak tudta be, hogy bár a kasztbéli különbségek nem tűntek el, de a személyes vará­zsa és városvezetői célkitűzései meggyőzték a polgárokat. Kinnar transzvesztita (ők ál­talában eleve a legalacsonyabb kaszthoz tartoznak), és bírósá­gi döntés kellett ahhoz, hogy egyáltalán elindulhasson a vá­lasztáson. A bíróságnak min­den bizonnyal nem volt köny- nyű döntenie, hiszen kilenc hónap mérlegelés után adott szabad utat. Emberjogi aktivisták még 2012-ben indítottak küzdelmet azért, hogy a transzvesztitákat és az eunuchokat (kasztrálta­kat) ugyanolyan jogok illessék meg, mint bárki mást Indiában. Kinnar eddig táncolásból és éneklésből tartotta fenn magát, mostantól egy egész várost irá­nyíthat. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom