Somogyi Hírlap, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

2015-01-10 / 8. szám

2015. JANUÁR 10., SZOMBAT FOTÓKIÁLLÍTÁS _ 3 a Somogyi Hírlap jelenti- Ilyennek látták fotóriportereink az elmúlt esztendőt Ficsór János főszerkesztő-kiadóvezető és Papp Gábor, a Mediaworks üzletágvezetője Ift Miklós (balról), Sebestyén Gyula és Horváth Éva is elfogadta lapunk meghívását erre az estére Háttá József és Dégi Endre Méhes Dóra, Orbán Zoltán és Bázelné Mihályka Szabina Ojtó Lajos és Gerber András is elfoglalta már a helyét a kaposvári színház nézőterén KOMMENTÁR Somogybán otthon vagyunk RÓMÁHOZ HASONLÓAN hét dombra épült Kaposvár is, bár a helyiek ezeket büszkén hegyeknek titulálják. Mint Somogybán másutt is, dél felé megszelídülve ereszkednek alá, északi ormuk azonban büszkén mered az égnek. Megmászta ezeket minden környékbéli kisgyerek. odafenntről mintha Isten szemével látnánk a várost. Vagy legalább azt gondolhat­juk: milyen jó az angyalok­nak, hogy szárnyaik nőttek! Madárnak lenni a Kecel-hegy magasából lebámulva nem is olyan nagy csoda. a zöld-barna Somogy gyö­nyörű, s most Kaposvárt sem takarják el a felhők. Jól kive­hetők még a téglák is, melyek­ből az életnek kereteket épí­tettek. Tornyok, körforgal­mak, terek, háztetők - s ott van mindenütt az ember. már csak az volna jobb, ha az illatokat is éreznénk, de ahhoz alább kell ereszkedni. Melegebb ölel körül földközel­ben bennünket még január­ban is... nézd, mindjárt üt az óra. Percről percre fogy az időnk. Életünk hullámvasúton ül - egyszer fenn, egyszer lenn, ilyen a sors. De vajon hová mennek éppen most ezek az emberek? Ki siet közülük munkába, boltba vagy a sze­relméhez? mit rejtenek, milyen titkok­ról tudnának mesélni a kifelé bámuló nagy sötét szemek, az ablakok? Sokat láttak már biztosan, tanúi Kaposvár tör­ténelmének, melyet nagy ne­vek és névtelen nagyok alakí­tottak. mennyire más minden a háztetők magasából! Innen mintha térkép lenne e táj, bár nekünk egyáltalán nem csak az. Picit tán ismeretlenebb elsőre, de miképp is lehetne számunkra bármennyire is idegen, amikor tudjuk, hogy odalenn élnek a számunkra kedvesek. NICSAK, RIPPL-RÓNAI ismét legurult közénk a Róma-hegy- ről csacsifogatával! Vajon mit talál most, 2015 elején az ecsetjére méltónak? Tán az igazi nőt keresi, fehérpettyes ruhában? Az öregasszony a tél közepén még biztosan nem jön felé ibolyával. Vi­szont ha jobbra fordítja fejét, bronz vörössapkás önarcké­pét láthatja a kirakat üvegé­ben. Ahogyan mi is látjuk magunkat, ha keresünk időt erre, ha képesek vagyunk las­sítani a lépteinken. S ha van erőnk szembenézni önma­gunkkal. És igen, ismét itt egy kapualj. Hová csalogat? Vajon mi len­ne más, ha nem ezt a bejára­tot választanánk? Csak a ci­pész, régi idők itt felejtett mestere vár ennek a végén, vagy más is? de most menjünk csak nyu­godtan, hisz itta miénk is minden talpalatnyi hely. Ka­posváron, Somogybán otthon vagyunk. czene attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom