Somogyi Hírlap, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

2015-01-02 / 1. szám

2 FELÜTÉS Gazdasági csoda a gazdaság fejlődése most jutott abba a kedvező sza­kaszba, ami időszerűvé teszi a vasárnapi zárva tartás be­vezetését - nyilatkozta Har- rach Péter (KDNP) a Kossuth Rádiónak. * ez ám a gazdasági csoda: egy hónapja még Varga Mi­hály miniszter szerint se volt elég fejlett ehhez a magyar gazdaság, (fi) Biztonságos pirotechnika tizenkilenc pirotechnikai. árusító helyet ellenőrzött So­mogybán december 29-30. között a megyei katasztrófa- védelmi igazgatóság hatósági osztálya. Megállapították: biz­tonságosan árusítják a termé­keket, tűzvédelmi hiányossá­gok nem voltak. ■ K. G. Hogy ne kezdjék éhesen az új évet „ne kezdjék a gyerekek éhe­sen az új évet” - e mottó je­gyében Siófokon, Tabon és Pusztaszemesen 70 kilónyi élelmiszercsomagot osztottak szét rászoruló családoknak a Demokratikus Koalíció sió­foki központú szervezetének aktivistái, országos akció ke­retében. ■ F. I. Szilveszteri futás Nagyatádon több mint százan vettek részt a nagyatádi Triatlon és Sza­badidősport SE 19. szilvesz­teri futásán, melyet ifj. Herr Gyula és Menyhárt Csil­la szervezett. A futókat a cél­ban forró tea és szaloncukor várta. A legfiatalabb két és fél éves, míg a legidősebb a 73 éves Szűcs Miklós volt. A nagy hideg miatt a tombola­sorsolást fedett helyen tartot­ták, ahol értékes és hasznos tárgyakat sorsoltak ki a részt­vevők között. ■ Gy. J. Elszánt nagyatádiak MEGYEI KÖRKÉP 2015. JANUAR2., PENTEK Kasszakisöprés: kimaradtak járóbeteg-ellátók Az önkormányzatoknak kell a zsebükbe nyúlniuk? Pluszteher hárulhat a településekre a járóbeteg-szakellátás miatt „A vidéki népesség egészségi állapota rosszabb, mint évtizedekkel ezelőtt" ► Folytatás az 1. oldalról Schmidt Jenő tabi polgármes­ter, a TÖOSZ elnöke hozzátet­te: - A kórházakat fenntartó országos szervezet, a Gyem- szi a nagy gyógyító intézmé­nyek adósságának rendezésé­hez hozzájárul, a járóbetegel­látók megélnek maguk, vagy beleteszi valaki más a hiány­zó milliókat, leginkább az ön- kormányzatok. Azzal, hogy most nem juthatnak pluszfor­ráshoz, nem fog többe kerülni az ellátás, csak magasabb ősz- szeggel kell „kisegíteni” a köz­pontokat. Korábban felmerült a járóbe­tegellátók államosítása, a TÖ­OSZ ezt üdvözölte, sőt, e mel­lett a háziorvosi ellátás álla­mosítását is szorgalmazta. Schmidt Jenő most arra hív­ta fel a figyelmet: az önkor­mányzatok sem fogadták egy­öntetű helyesléssel az állami irányítás szándékát és nyil­ván „odafönt” is utánaszámol­tak. A helyhatóságok ugyan­is - tette hozzá - éves szinten 40 milliárd forintos nagyság­renddel járulnak az egészség­ügy működtetéséhez, s jogosan merülhet fel a kérdés: államo­sítás esetén ezt a pénzt honnan pótolnák? A kasszamaradvány kisöp­rés az egészségügyi intézmé­nyek finanszírozására elkü­lönített, különféle okok miatt megmaradt, és az egészségbiz­tosítási alapok többletbevéte­léből származó összeg év végi szétosztása az állami finanszí­rozásban részesülő egészség- ügyi intézmények között. Az elmúlt években erre min­dig sor került, és a már kiala­kult gyakorlat szerint az elosz­tás alapja az egyes intézmé­nyek összesített tárgyévi fi­nanszírozásban meglévő ré­szesedése volt - áll a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szö­vetség közleményében, vagy­is a kapott rendkívüli jutta­tás nagysága arányos volt az adott fekvő- vagy járóbeteg in­tézmény magyar egészségügy­ben betöltött szerepével. 2010 és 2012 között minden közpon­tilag finanszírozott intézmény kapott a kasszamaradvány­ból. 2013-ban már csak a kasz- szából év elején elvett összeget kapta vissza a járóbeteg szak­ellátás, 2014-ben az önállóan működő járóbeteg szakellátók kimaradtak az előző években megszokottá vált többletjutta­tásból. Nominálisan csökkent a finanszírozásuk. Az önálló csehpál ETELKA, a Csongrád megyei Földeák nyugdíjas korú, de még mindig aktív háziorvosa szerint a falvakban élők közül sokan úgy halnak meg, hogy még az ellátórendszer kapuján sem jutnak be. A kistelepülés háziorvosa a december 16-i, szegedi tüntetés egyik szónoka­ként arra igyekezett felhívni a döntéshozók figyelmét a hvg.hu beszámolója szerint, hogy jelen­leg sokkal rosszabb a vidéki né­pesség egészségi állapota, mint évtizedekkel korábban, és az ellátás is sokkal nehezebben elérhető számukra, mint a vá­rosban élőknek. Vagyis Csehpál Etelka kipakolt a médiának. - Meggyőződésem, hogy a lakos­ság egészségi állapotát 80 szá­zalékban az határozza meg, hogy milyen körülmények kö­zött élnek, csak 20 százalékban az egészségügy szervezettsége - idézte a hvg.hu a háziorvos mondatait. - A vidéken élők na­gyon rossz helyzetben vannak. Nincs pénzük a vizsgálatok fel- gyorsítására, de még arra se, hogy eljussanak ezekre a na­gyobb városokba. a helyzetet súlyosbítja a jelen­tős számú betöltetlen háziorvosi körzet, melyből összesen 216 található az országban. Az Or­szágos Alapellátási Intézet egyik feladata, hogy nyilvántar­tást vezessen ezekről a körze­tekről, októberi összesítésük szerint a legtöbb, 35 üres házi­orvosi rendelő Borsodban van, Békésben 19, Tolna megyében 13, Baranyában 8, csakúgy mint Somogybán. Nyilvántartá­suk szerint a legrégebben betöl­tetlen körzet a megyében egy 2005-től üres barcsi gyerekkör­zet. Ezen kívül van évek óta üres rendelő Lakácsán, Zamár- diban, Marcaliban, Somogyfaj- szon, Berzencén, Nagyatádon és Ságváron is. Pedig amennyi­ben a praxis már több mint öt éve üres, 10 millió forint, ha egy éve, 6 millió forint vissza nem térítendő támogatást ígértek a jelentkezőknek. Ha akadnának, akkor ezért négy évig kellene adott településen maradniuk. járóbeteg szakrendelők az in­tézmény-finanszírozási kasz- szának csak 5,6 százalékát je­lentik, miközben a kórházfüg­getlen és önkormányzati tulaj­donban maradt szakrendelők látnak el minden negyedik já­róbeteget. Az alapelvet, miszerint a be­teget lehetőleg a költséghatéko­nyabb ellátási formákban kell kezelni: kórház helyett járóbe­teg szakellátásban, vagy szak­ellátás helyett háziorvosi pra­xisban, mindig is támogatta és képviselte a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség. Fel kell hívni a figyelmet sze­rintük arra, hogy a háziorvosi ellátás megerősítése elképzel­hetetlen megfelelő járóbeteg szakellátás nélkül. Ha nincs szakrendelés, a háziorvos sok­szor tehetetlenné válik, és sok olyan szakterület van, ahol a megfelelő terápia elképzelhe­tetlen a szakorvos és a házi­orvos együttműködése nél­kül - közölték. Hogy egy járó­beteg. szakellátónak mennyi­re van ereje és lehetősége a jó együttműködés kialakítására, az nagyban függ a finanszíro­zástól és a humánerőforrástól, amire jellemző, hogy több mint öt éve nem volt alapdíj emelés, így sokszor már vállalkozási formában is nehéz megfelelő szakorvosokat találni a rende­lőkbe. Az intézményeket anya­gilag is támogatja a tulajdonos önkormányzat, így a függet­len járóbeteg szakrendelők ki­maradása az év végi forrás ki­egészítésből őket is érzékenyen érinti. Amennyiben ez tenden­ciaszerűen, diszkriminatívan így folytatódik, a még jól mű­ködő, bár napi finanszírozási és humán erőforrás gondokkal küzdő járóbeteg szakellátók is konszolidációra szorulnak. An­nak ellenére, hogy az önkor­mányzatok, amit tudnak, meg­tesznek, ám a finanszírozást teljes egészében nem lehet rá­juk hárítani forráshiány mi­att. Fennáll esetleg a veszé­lye annak Is, hogy a működé­süket részben, vagy egészben megszűntetik, ami óriási be­tegellátási gondokat fog okoz­ni, és ez semmiképp nem le­het a cél - közölték. Mindezek okán a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szö­vetség bízik abban, hogy a következőkben csak olyan „pénzosztási” gyakorlatra ke­rül sor, ami egyetlen ellátó csoportot sem diszkriminál negatívan. ■ Fónai Imre - Márkus Kata Benyugtatózott nőt találtak a kőröshegyi völgyhídnal gondok Egy budapesti nő akart öngyilkos lenni a kőröshe­gyi völgyhídnál, benyugtatóz­va találtak rá a rendőrök mi­után élettársa értesítette őket párjának szándékáról. A fér­fi elmondta az ügyeletes tiszt­nek, hogy öngyilkossági szán­dékra utaló szöveges üzenete­ket kapott, miközben a nő a sa­ját autójával Budapestről isme­retlen Jielyre távozott. A fiatal­ember azt feltételezte, hogy pár­ja az M7-en a völgyhídra tart, ahonnan le akar ugrani. A me­gyei főkapitányság ügyelete­se odaküldte a balatonföldvári rendőrőrs, az autópálya alosz­tály rendőreit, és a siófoki jár­őröket. A siófokiak a töreki pi­henőhelynél megtalálták a ke­resett kocsit és benne épség­ben a 28 éves nőt, aki zavar­tan viselkedett. Az autóból egy gyógyszeres doboz is előkerült, melyből 36 szem nyugtató hi­ányzott. A nő elmondta, hogy magánéleti problémái miatt az összes gyógyszert bevette az­nap. A mentősök a helyszínen ellátták. ■ K. G. Két autó ütközött teherkocsiba rohant egy autó Somogyjád és Osztopán között szilveszterkor, az autó sofőrje könnyű sérüléseket szenvedett. Orbán Zoltán, a megyei rend­őr-főkapitányság sajtóügyelete­se elmondta: a személygépkocsi Jád felé haladt, amikor nekiüt­között az út jobb szélén műsza­ki hiba miatt veszteglő tehergép­kocsinak. A balesetben az autót vezető férfi az elsődleges orvosi vélemény alapján nem szenve­dett súlyos sérüléseket. K.G. Kadarkút: varroda erősíti a gazdaságot MUNKA Varroda létesülhet Ka- darkúton, ahol a tervek szerint közel 30 helybeli helyezked­het el. Egy alapvetően export­ra dolgozó ruhaipari cég létesít üzemet a kisvárosban. Karsai József polgármester szerint ez jelentős változást hozhat a he­lyi gazdaságban. Sok álláske­resőt tartanak számon, a mun­kanélküliségi ráta 12 százalék.- Az állástalanok között szá­mos nő található, elhelyezkedé­süket megkönnyíti az új vállal­kozás - mondta. ■ H. M. Tűzesetekkel kezdődött az új év Kaposhomokon és Siófokon figyelmetlenség Lángoló családi ház, utcára terelt lakók - volt bőven tennivalójuk a tűzoltóknak szilveszter éjjel is Mesterlövész lőtte ki a gázpalackot Kiégett és lakhatatlanná vált egy többszintes családi ház szil­veszterkor Siófokon. A mintegy száz négyzetmé­teres, kétszintes ház a szute- rénjétől egészen a palafedésű tetejéig lángolt. A siófoki tűz­oltók két gépjárműfecskendő­vel és vízszállítóval siettek ol­tani. Kiérkezésükkor azonban már az egyik emeleti szoba is égett, a lángok martalékává váltak ágybetétek, berendezé­si tárgyak és a lépcső is. Az ol­tás után az épület teljes egésze füsttel telítődött, jelenleg nem alkalmas lakhatásra. A ház hat lakója, köztük három gyermek rokonokhoz költözött. Lakhatatlanná vált egy ötven négyzetméteres kaposhomoki faház is egy másik szilveszte­ri tűzben. A kaposhomoki lakó­háznak használt faház tetőszer­kezete gyulladt ki december 31- én. A kaposvári tűzoltók kiérke­zésekor azonban a lángok már az egész épületet emésztették, egy gázpalack is felrobbant, egyet viszont kihoztak az oltást végző kaposvári hivatásos tűz­oltók. Az égő házból az ott la­kó asszonyt kimentették és át­adták a mentőszolgálat munka­társainak, akik a helyszínen el­látták. Az ingatlanba azonban nem költözhetett vissza, roko­nok fogadták be. ■ K. G. Harminc lakó menekült kigyulladt egy lakás egy tabi társasházban, 30 lakónak me­nekült az utcára a -10 fokos hi­degben. A rendőrőrsön fogad­ták be őket. Miközben a tüzet a tabi helyi, és a siófoki tűzoltók eloltották, a rendőrök a lakókat kiküldték az épületből. A tűz megfékezését követően vala­mennyien visszatérhettek ottho­naikba. K. G. szőkedencsen kigyulladt egy melléképület, a katasztrófavé­delem munkatársai az oltás so­rán az égő műhelyből több, köz­tük egy felhevült acetilén palac­kot is kihoztak. Eközben a rend­őrök a közeli lakóépületéből hat embert biztonságos helyre kísér­tek, majd a mentés idejére a helyszínt 200 méteres körzetben lezárták. A katasztrófavédelem tájékoztatása alapján a kiho­zott palack robbanásveszélyes volt, ezért meg kellett semmisíte­ni a helyszínen. a fonyódi rendőrkapitányság mesterlövésze, Kerékgyártó Dávid kilőtte a palackot, ezzel a veszélyhelyzetet megszüntet­te. A lakók az oltás befejezését követően visszatérhettek a há­zaikba. K. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom